Leszállt a Marson a Curiosity - galéria

Sikeresen leszállt a Mars felszínére hétfőn a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró - jelentette be az amerikai űrhivatal.

Sikeresen leszállt a Mars felszínére hétfőn a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró – jelentette be az amerikai űrhivatal.

A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében, megerősítették, hogy a robot greenwichi idő (Greenwich Mean Time) szerint 5 óra 31 perckor – közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor – landolt. A robot leszállóhelye – a Gale-kráter – közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson. Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek.

Leszállt a Marson a Curiosity marsjáró

A NASA szakértői szerint az egész műveletet nagy pontossággal hajtották végre. A Curiosity már elküldte a Földre az első képeket, ezen látható volt a marsjáró árnyéka a vörös bolygón, továbbá kerekei is. Az irányítóközpont munkatársai egymást ölelgették a sikeres landolás után.
A marsjáró 2011. november 26-án startolt a Földről. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a Marson, számos korábbi amerikai próbálkozás, illetve más ország leszállási kísérlete nem volt eredményes.

A NASA-nál igen látványos, és mint kiderült, sikeres eljárást dolgoztak ki a landolásra. A tervezett leszállás előtt hét perccel a fedélzeti számítógépek bekapcsolták a fékezőrakétákat, és az űreszköz sebességét az óránkénti 20 ezer kilométerről óránkénti 3,6 kilométerre csökkentették. Ezt követően a fékezőrakétákkal ellátott platform, illetve egy “égi daru” fokozatosan közelített a felszín felé. A művelet alatt a marsjáró kábeleken lógott, majd ezek is kioldódtak, mihelyt az űreszköz talajt ért. Ezután a platform távolabbra repült, majd becsapódott a talajba. A Curiosity “életre kelt”, és elkezdett képeket készíteni a környezetéről.

Barack Obama amerikai elnök a Tweeter közösségi oldalon azt írta: “Gratulálok és köszönet a NASA-nál dolgozó összes férfinak és nőnek, akik ezt a remek teljesítményt nyújtották. Amerika történelmet írt.”

Korábban – Ha minden a tervek szerint történik, akkor ma, közép-európai idő szerint reggel 7 óra 31 perckor száll le a Marson az új amerikai marsjáró, a Curiosity (Kíváncsiság).

A rádióizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) 2011. november 26-án startolt. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, ennek során a rover azt vizsgálja, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA marsjárója vizsgálja a vörös bolygó geológiáját és légkörét is.

Leszállóhelynek a Mars egyenlítője környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-krátert választották ki. A Curiosity a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékén landol, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.

Az egytonnás Curiosity a tervek szerint 7 óra 24 perckor éri el a bolygó légkörét, s hét perc alatt ereszkedik az égitest felszínére. A marsjárót a hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállítja a landolásra kijelölt hely közelébe, ezt követően fékezőrakétákkal ellátott platform, az “égi daru” ereszti le a talajra. A művelet alatt a rover 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, mihelyt a Curiosity a felszínre ér. Ezután a platform távolabbra repül és becsapódik a talajba.