Málta is besokallt az Európai Unió tehetetlenkedésétől

Bekeményített az Európai Unió legkisebb tagállama: mindössze négy nap után kiszállt a Földközi-tengeri misszióból, amelyet pedig hosszú hetekig tartó diplomáciai egyeztetések után hoztak tető alá.

A szigetország kifogásolja, hogy miközben a migránsok tömegével érkeznek, az EU segítségnyújtás helyett csak széttárja karjait – írja a Magyar Nemzet újságírója, Tóth Loretta.

Málta mindössze négy napig volt hajlandó együttműködni a többi uniós tagállammal abban az új földközi-tengeri katonai misszióban, amelynek célja a Líbiára kiszabott ENSZ-fegyverembargó ellenőrzése, írta a Reuters.

A máltai kormány szóvivője és két uniós diplomata is tudatta, azért döntöttek így, hogy kifejezzék tiltakozásukat az EU-nál, amiért Brüsszel képtelen érdemi segítséget nyújtani a legkisebb EU-tagállamra zúduló bevándorlótömeg kezelésében.

A Frontex, az EU határőrizeti ügynökségének adatai szerint ez év első három hónapjában 438 százalékkal nőtt az illegálisan érkezők száma a közép-mediterrán útvonalon az előző évhez képest. Ezzel kapcsolatban Evarist Bartolo máltai külügyminiszter a minap a Politico brüsszeli portálnak elmondta: segítségért fordult az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, de Josep Borrelltől nem érkezett válasz.

A Reuters megjegyzi, noha Málta messze nem számít nagyhatalomnak, döntése mégis jelentős csapást jelent az EU missziójára nézve, amely hosszú hetek diplomáciai egyeztetése után csak megkésve, május 4-én vehette kezdetét.

Az alig 500 ezer lakosú ország kifogásolja, hogy miközben a líbiai konfliktus jelentősen eszkalálódóit az elmúlt hónapban, az EU nem tud segíteni a migránsok kezelésében.

Nem sokat ér a művelet

Az Európai Unió egyébként a korábban Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter által sokat kritizált Sophia művelet helyett indította el az Irini (görögül: béke) misz­sziót. Ennek feladata az lenne, hogy a levegőben, illetve műholdak segítségével szemmel tartsa, nem szállítanak-e továbbra is fegyvereket és egyéb katonai felszerelést a líbiai konfliktusban érdekelt nagyhatalmak a polgárháború sújtotta észak-afrikai országba.

A Földközi-tengeren elemzők szerint kizárólag Törökország szállított fegyvert, méghozzá a nemzetközileg elismert tripoli egységkormánynak. Az Irini ezért aligha lesz képes megállítani Egyiptomot vagy az Egyesült Arab Emírségeket, hogy a szárazföldön újabb ellátmányokkal támogassák az ENSZ által is elismert egységkormányt ostromló líbiai hadurat, Halífa Haftar tábornokot.