2010.05.29. 23:47
Megtalálták a Szent Jobbot - történetek az ereklyéről
Május 30-a a Szent Jobb megtalálásának napja. A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Eltűnéséről és megtalálásáról több történet ismeretes.
Május 30-a a Szent Jobb megtalálásának napja. A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.
A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.
A Szent Jobb közelről. Fotó: internet
Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.
Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének a őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.
Elveszett és megtaláltatott
Szent ereklyénk viszontagságos történetében több ellentmondással is találkozhatunk. Az első lényeges esemény a kar megtalálása és ebből adódóan a természetes mumifikálódás lehetséges magyarázata.
A megtalálást két krónika is megörökíti. Az egyik, Hartvik győri püspök 1116-ban írott krónikája, aki Szent István király életrajzírásában arról tudósít, hogy a szentté avatáskor, 1083. augusztus 20-án "...felbontották a kősírt, amelyben a szent király földi maradványai »balzsamillatú« vízben úsztak. A magas talajvíz a kőlapokból álló koporsót félig elborította, s hiába merték, újból megtelt. István király szétesett hamvait tiszta gyolcsba szedték össze, és ezüstládában helyezték el, de nevezetes gyűrűjét, amellyel eltemették, hiába keresték a folyadékban." A másik elbeszélést az első magyar nyomtatású könyv, az 1473-ban megjelent Pannónia Krónikája (Chronica Hungarorum) örökíti meg: "István király jobbját valaki még a tetem felemeltetése előtt eltulajdonította, magyarán ellopta és bihari birtokán rejtegette."
Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában őrzik. Fotó: internet
Mindkét krónika további leírásai szerint István karmaradványát a kincstartó klerikus – Merkúr – Berettyó melletti birtokán álló családi monostorból vette vissza I. László király 1084. május 30-án (ez a nap a Szent Jobb megtalálásának emléknapja). A jobb minden kétséget kizáró azonosítási jele, István király gyűrűje volt, ami e leválasztott kezet ékesítette.
A korabeli kódexképek és István király temetéséről szóló metszetek alapján, a királyt nyitott tenyérrel és teste mellé kinyújtott karral temették el. Az alsó kar meghajlásának és a kézfej ökölbe szorulásának okát Szántó Konrád történész azzal magyarázza, hogy a "bazilika közepén elhelyezett szarkofág belső hőmérséklete az egyik nagyon forró, hosszú és száraz nyáron annyira megváltozott, hogy ennek hatására a meleg levegővel leginkább érintkező jobb karból igen gyorsan eltávozott minden nedvesség. A hirtelen kiszáradás a kar összehúzódását eredményezte. Az alsó kar könyöktől fogva meghajlott, a tenyér pedig ökölbe szorult."
Györffy György – az egyik legtekintélyesebb István-kutató – véleménye szerint a "szent jobb épségben való fennmaradása csak a kettős eltemetés ismeretében indokolható. Amikor István királynak a szarkofágban elhelyezett és mumifikálódott tetemét az országos zűrzavarok idején kiemelték, hogy a bazilika padozata alá rejtsék, akkor következett be a jobb kar leválasztása."
Ha ide kattint, még többet többet olvashat az ereklyéről