Október 23. - Varga: a magyarok válasza ma is az, mint 1956-ban

Vona: 1956 a Horthy-rendszer utolsó fellobbanása volt

A Jobbik elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz.

[namelink name="Vona Gábor"] pártja október 23-i ünnepi rendezvényén, pénteken a fővárosi Corvin közben egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédet mond pártja ünnepi rendezvényén az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Corvin közben 2015. október 23-án.
Fotó: MTI/Illyés TiborKifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt. Éppen ezért a Corvin közben nem "hullaszagot, hanem a dicsőség illatát" érzi - fűzte hozzá az ellenzéki politikus.

Miskolcon közösen ünnepeltek a pártok

Miskolcon ismét közös volt az ünnep: a város Hösök terén lévő emlékművénél egyaránt ott volt, emlékezett és koszorúzott a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt a Korszakváltók Pártja, az 56-os szervezetek, a vitézi rendek, a politikai foglyok, valamint több civil és társadalmi szervezet képviselője, az 1956-os történésekben résztvevők a péntek délutáni ünnepi rendezvényen.

Csöbör Katalin Miskolc fideszes országgyűlési képviselője beszédében úgy fogalmazott: az 1956. október 23-a és november 4-e közötti tizenkét nap nemcsak a magyar történelem egyik legfontosabb fejezete, de világtörténelmi esemény is, "ma már elfogadott tény, és nem csupán a történészek által elfogadott tény, hogy az 1956-os magyar forradalom volt a Szovjetunió bukásának első előidéző eseménye."

Ez volt a kommunizmus végének a kezdete - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy az országot 1945 és '56 között az "egész történelmünkben példa nélküli terror sújtotta, és a terror, ha kicsit finomodva is, de '56 után is folytatódott, (...) a nemzeti önérzetet egyik szocialista országban sem tiporták meg olyan embertelenül, mint nálunk."

Az ünneplők között ott volt és koszorút helyett el az emlékműnél többek között Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere és a település három alpolgármestere, Csöbör Katalin, Sebestyén László, a Fidesz miskolci szervezetének elnöke, Varga László, Miskolc MSZP-s országgyűlési képviselője, Molnár Péter, a KDNP városi elnöke, Jakab Péter, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke, a párt miskolci önkormányzati frakcióvezetője is.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci, emblematikus helyszínein szintén megemlékeztek az 59 évvel ezelőtt eseményekről, így a Zsolcai kapuban lévő óvoda falán lévő fekete márványtáblánál, amely emlékeztet a forradalom és szabadságharc 26 miskolci áldozatára. 1956. október 26-án, a forradalmat éltető diósgyőri munkások, bányászok, középiskolás diákok, egyetemisták, városlakók több ezres tömegébe lőttek gépfegyverekkel az ávósok a rendőrség ablakaiból.

Koszorúk, virágok kerültek a 13 éves korában ávósok lövésétől meghalt Misley Emese emléktáblájára, miként Nagy Imre néhai miniszterelnök emléktáblájára is. Megemlékeztek Nagy Attila színészről is, aki a forradalom napjaiban a Nemzeti dal elszavalásával lelkesítette a miskolciakat, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig ünnepséget tartottak 1956 mártírjaira emlékezve.

Áder köszönetet mondott a bajor kormányfőnek az '56-os magyarok támogatásáért

Áder János köztársasági elnök pénteken Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az '56-os magyarok támogatásáért.

Az államfő és a bajor miniszterelnök négyszemközti megbeszélése és az azt követő munkaebéd után a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita magyar újságíróknak elmondta: Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet Bajorország nyújtott "oly sok honfitársunknak 1956-ban".

A köztársasági elnök felidézte a Bajorországban megalakult Magyar Máltai Szeretszolgálatnak a rendszerváltás idején nyújtott támogatását is, a bajor kormányfő pedig kiemelte, hogy a németek soha nem felejtik el a két Németország egyesüléséhez nyújtott magyar segítséget.

A megbeszélésen szó volt aktuális kérdésekről, így a migráció problémájáról és hosszú távú kihívásairól is. Horst Seehofer rámutatott, hogy az utóbbi 6 hétben 340 ezer migráns érkezett, ami óriási kihívás a tartománynak. Hangsúlyozta: mielőbb megoldást kell találni, mert Bajorországot rendkívül érzékenyen érinti a migránskérdés.

Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök (j) ajándékot ad át vendégének, Áder János köztársasági elnöknek Münchenben 2015. október 23-án.
Fotó: MTI/Kovács TamásÁder János kétnapos müncheni látogatásának második napján megkoszorúzta a bajor fővárosban működő Magyar Katolikus Misszió 1956-os emléktábláját, és felkereste a legnagyobb müncheni egyetem, a Ludwig Maximilians Universität (LMU) finnugor intézetét, ahol magyar nyelvet és nyelvtörténetet tanuló diákokkal és az intézet vezetőivel beszélgetett.

A köztársasági elnök pénteken ellátogatott a BMW müncheni központjába is, ahol az autógyár európai régióért felelős alelnöke, Nicolas Peter és vezető fejlesztők egyebek mellett a társaság elektromobilitási projektjeit mutatták be.

Az államfő kétnapos bajorországi látogatásának első napján is téma volt a környezetbarát közlekedés: csütörtökön Áder János a müncheni műszaki egyetem (TUM) elektromobilitási kutatásairól, fejlesztéseiről tájékozódott.

A köztársasági elnök csütörtök este ünnepi beszédet mondott a müncheni főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, ahol azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben "a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van", és még a romok alól is azt üzenték a világnak, hogy van erre remény. Ez a remény "történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat", és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt - mondta Áder János.

Civilek demonstráltak a Nemzeti Múzeumnál

Az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak az Új Magyar Köztársaság Egyesület által szervezett demonstráción a felszólalók pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Budapesten, a Nemzeti Múzeumnál.

A mintegy háromszáz demonstráló előtt Vajda Zoltán, az egyesület ügyvivője arról beszélt, hogy mozgalmat építenek annak érdekében, hogy Magyarország megszabaduljon "fogvatartójától", Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Hazánkat Orbán Viktor túszul ejtette, és Magyarország Stockholm-szindrómában szenved. Rá kell szánnunk magunkat a szabadulásra - hangoztatta.

A 301-es parcellában emlékezett az MLP

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában emlékezett meg az október 23-i forradalomról a Magyar Liberális Párt (MLP) pénteken.

Az ünnepségen Vásárhelyi István, az '56-os elítélt Vásárhelyi Miklós fia azt mondta, 1956-ban elérték, amit korábban nem is reméltek, és a szabadság mámorában élték napjaikat. Később nagy árat fizettek ezért - tette hozzá.

Aztán 1989-ben kegyes volt hozzájuk a sors, mert áldozatok nélkül vívták ki a szabadságot. Elmondása szerint ezért áll most döbbenten a "magyar valóság" előtt. Egy nép, amely annyi szenvedés után megkapta a szabadságot, azt most "önként feladja" - mondta. Azt kérte, tegyenek azért, hogy ne meneküljenek el a fiatalok külföldre.

Ezt követően az MLP tisztségviselői - köztük Fodor Gábor elnök - virágot helyeztek el a 301-es parcella emléktáblájánál, valamint Nagy Imre néhai miniszterelnök sírjánál.

Napközben a 301-es parcellánál létrehozott nemzeti emlékhelyre folyamatosan érkeztek az emlékező civilek, valamint egyesületek képviselői.

LMP: október 23-a az elfojthatatlan szabadságvágyról szól

Október 23-a a reményről, az elfojthatatlan szabadságvágyról szól - mondta [namelink name="Szél Bernadett"], az LMP társelnöke az ellenzéki párt pénteki budapesti megemlékezésén.

Az LMP-s politikus ünnepi beszédében rámutatott: október 23-a arról szól, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet feladni. A közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha, november 4-én sem.

Szél Bernadett szerint ugyanakkor a történelemformáló nők, legyenek akár ismertek, akár az utókor számára arctalanná vált emberek, mindig méltatlanul kevés figyelmet kaptak. Hiába adtak parancsolaterősségű példát, "ha nem teszünk eleget azért, hogy a mai nők is megkapják az őket megillető megbecsülést a magánéletben éppúgy, mint a munkában, a családban éppúgy, mint a közéletben, vagy akár összes helyen egyszerre" - fejtette ki.

1956 közös örökségünk és szeretnénk végre büszkék lenni minden egyes hősére és minden egyes hősnőjére. Legyen végre méltó elismerése a pesti lányoknak is! - szólított fel a II. kerületi Mansfeld Péter parkban tartott ünnepségen Szél Bernadett.

Felidézve Kéthly Anna, szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő alakját azt mondta: kivételes személyiség volt, a forradalom idején a kormány tagja, akinek hazájától, küzdelmei helyszínétől távol kellett meghalnia. Ereje abban rejlett, hogy amit mondott és gondolt, az mindig összhangban volt azzal, amit tett - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a forradalmárok mertek ragaszkodni a leghétköznapibb mércéhez, ahhoz, amiben hittek, ebben áll rendkívüliségük.

Hozzátette: 1956-ban összekapcsolódtak egymással az ismert hősök és névtelenné halványult sokaság. Így váltak 1956 hőseivé azok a nők is, akik ragaszkodtak egy egyszerű igazsághoz, és ezért mondhatja hálásan az utókor, hogy miattuk, tőlük tudjuk ma is, mit kell tenni, mihez kell ragaszkodni ebben az országban - zárta ünnepi szavait Szél Bernadett.

Hajdu Mária, a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője személyes, családi emlékeit idézte, és azt mondta: a szabadság napján a bolsevik diktatúra elleni forradalomról és a szovjet megszállás elleni szabadságharcról emlékeznek. Fejet hajtanak a pesti és budai srácok előtt, az igaz ügy mellé állt katonák és politikusok előtt, és hálával gondolnak azokra az ezrekre országszerte, akiknek nevét nem őrzi az emlékezet. Szintén kiemelte, hogy meg kell emlékezni azokról a lányokról és asszonyokról, akik ugyancsak kivették a részüket forradalomból, fegyvert ragadtak, élelmiszert, lőszert vittek a harcolóknak.

Hozzátette: az emlékezés teszi lehetővé a múlt megismerését, feldolgozását, és egyben irányt mutathat a jelen fontos céljai felé.

Az ünnepség végén a résztvevők Mansfeld Péter, a forradalom mártírjának szobránál az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el.

PM: 1956 igazi tartalma a köztársasági politika volt

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt - mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke.

[namelink name="Karácsony Gergely"] úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma "mindenki válogat", mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig '56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket - mondta.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke (k) beszél Bibó István szobránál Budapesten, a Kossuth tér sarkánál tartott megemlékezésen, az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján, 2015. október 23-án.
Fotó: MTI/Máthé ZoltánKijelentette, a PM-ben hisznek abban, hogy 1956-ról és a köztársaságról lehet úgy beszélni, hogy az sokak számára kedves legyen, a jövőt lehet úgy építeni, hogy abban mindenki otthonra találjon.

MSZP: a kormány nem tud méltóképpen emlékezni

Az MSZP szerint a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.

Az ellenzéki párt pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, hogy ötvenkilenc évvel ezelőtt szabadságot és békét akaró magyarok sokasága ment az utcára jövőjéért és életéért. Hitték, hogy hiába jön velük szembe a magyar állam elnyomó hatalma és a nyers szovjet erő, a szabadságvágyat nem pusztíthatják el.

[namelink name="Kunhalmi Ágnes"], az MSZP budapesti elnöke által jegyzett közleményben emlékeztettek, huszonhat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és fogadták el Magyarország demokratikus alkotmányát, amely dokumentum ma már nincs érvényben. A kormánypárt vezetői új alaptörvényt "erőltettek" az országra - írták.

Az MSZP véleménye szerint Magyarországon ma újra olyan emberek gyakorolják a hatalmat, akik a megtévesztés, félelemkeltés és nyers erő együttes erejével akarják kontrollálni a magyar népet. "Nagy Imre mártírhalála az ország önrendelkezéséről, az emberek szabadságáról szól. Ezért nem tud a kormány méltóképp megemlékezni róla" - írták. A közlemény bírálta a közmédiát is.

A megtorlás és megszállás évei alatt magyarok százezrei menekültek el, új hazájukban esélyt kapva az újrakezdésre. "Európa, Amerika és Ausztrália befogadta a magyar menekülteket - ez is része 1956 szellemiségének. Ezért sem tud mit kezdeni a mai kormány 1956 örökségével" - írják.

Az MSZP úgy véli, hogy Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot, évtizedekre eladósítják az országot egy átláthatatlan orosz hitelszerződéssel és egy felesleges atomerőmű-építés tervével, amivel a kormány felélte a korábban maga által kialakított '56-os eszme utolsó erkölcsi alapjait is.

Az ellenzéki párt szerint tévednek, akik azt hiszik, tartósan elnyomhatnak minket, mert ma már nem olyan világot élünk, amelyben néhány "korrupt politikus bezárhat egy országot", mert Magyarország szabadságvágya erősebb, mint bármelyik kormány valaha is lesz.

Varga Mihály: a magyarok válasza ma is az, mint 1956-ban

A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a budapesti Fidesz október 23-i megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt.

A tárcavezető szerint az európai vezetőknek nincs felhatalmazásuk az európaiaktól arra, amit ma tesznek, az emberek ugyanis "minden híradás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeretnék, ha egy százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére".

A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is - fogalmazott ünnepi beszédében Varga Mihály, hangsúlyozva: a magyar kormány továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseli, saját döntéseiben bízik, és vállalja, ha küzdeni kell Magyarország nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségéért.

Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy "magára maradt Magyarország most is", amikor dönteni kellett "a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt" kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről. Pedig az európai létformát, biztonságot, kultúrát és hitet példátlan veszély, "a legújabb kori világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása" fenyegeti - figyelmeztetett, jelezve: az Európába érkezők soraiban az üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák, terroristák is vannak.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország őszinte részvétet érez a menekülők iránt, akik országaik rossz kormányzásának, az elhibázott nemzetközi politikai döntéseknek és az embercsempészeknek az áldozatai, de "ez nem jelentheti azt, hogy magunkat is áldozattá kell tennünk".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Fidesz budapesti szervezetének megemlékezésén a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján, 2015. október 23-án.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán"A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába, Európa vezetői pedig arról is lemondani látszanak, hogy megállítsák és megkérdezzék őket, kik ők, honnan és miért jöttek" - mondta Varga Mihály, úgy összegezve: ha Európa ezen az úton halad tovább, gazdaságilag gyengévé, társadalmilag kiszolgáltatottá válik.

A Fidesz politikusa az 59 évvel ezelőtti forradalmat a 20. század sorsfordító eseményének nevezte, amely bebizonyította, nincsen olyan elnyomó hatalom, amelyet ne lehetne legyőzni. A kivágott közepű nemzeti lobogó - folytatta - még ma is több üzenetet hordoz, mint bármely más jelkép: a kényszer, a terror alóli szabadulás, a szabadság, az elnyomás, a nagyhatalmi kényszer elleni tiltakozás üzenetét.

1956 hősei megmutatták, "milyen tettekre vagyunk képesek a független Magyarország megteremtéséért" - hangoztatta a nemzetgazdasági miniszter, kiemelve: hősök nélkül nincsen nemzet, "ahogyan egy tábornok sem nyert meg még csatát egyedül, úgy egy kormány sem lehet sikeres a mindennapok hősei nélkül". Varga Mihály közös eredménynek nevezte, hogy Magyarország minden téren visszanyerte függetlenségét, és meg tudott küzdeni a gazdasági válság következményeivel. Bár "nem volt könnyű a magyar utat követnünk", hiszen itthon és külföldön is szembe kellett nézni a meg nem értéssel, de mára "Magyarország példaként szolgál sok európai ország számára".

A beszéd után a miniszter megkoszorúzta a Magyar Rádió épületének falán lévő 1956-os emléktáblát, ahol a megemlékezők közül is többen virágot helyeztek el.

A Magyar Rádió előtti utcarészt megtöltő ünneplők között voltak, akik lyukas zászlós kitűzőt viseltek, többen pedig nemzeti színű, Hajrá, magyarok feliratú lobogóval érkeztek. A mintegy félórás ünnepség - amelyen részt vett Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) is - a Himnusz, majd a Székely himnusz eléneklésével zárult.

Harrach: szuverenitásunk és személyes szabadságunk visszaszerzését jelenti '56

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének [namelink name="Harrach Péter"] a Pest megyei Szobon tartott ünnepi megemlékezésen mondott beszédében pénteken.

A KDNP frakcióvezetője - egy eredeti filmfelvételekből készült összeállítás bejátszását követően - azt mondta: tisztelettel fejet hajtunk azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat. Hozzátette, e két érték megőrzése mindenki számára fontos, a fiatalok figyelmét pedig külön is felhívta arra: éljék át és a saját életükben valósítsák meg a tiszta forradalom üzenetét.

Lázár: elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban elkövetett bűnök ügyében

Az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen.

[namelink name="Lázár János"] a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének, valamint a Hadigondozottak Hódmezővásárhelyi Egyesületének ünnepi közgyűlésén azt mondta, a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.

Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és "nevetséges körülmények" között kell bíróság elé állnia - hangoztatta a politikus.

Gyurcsány: a szabadságnak felemelkedéssel kell járnia

[namelink name="Gyurcsány Ferenc"], a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével.

A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt tett pénteki ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.

Elöl Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke koszorúz a párt megemlékezésén, a budapesti 1956-os emlékműnél, a Városligetben, az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján, 2015. október 23-án. Mögötte Élő Norbert (b2), Vágó István (b3), Avarkeszi Dezső (b4), elnökségi tagok, Kolber István, az Országos Tanács elnöke (b5) és Gréczy Zsolt szóvivő (b7).
Fotó: MTI/Bruzák NoémiHangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. Gyurcsány Ferenc ezért pártja nevében azoknak ígért új politikát, akik reménytelenségben élnek és a rendszerváltozás után joggal elhagyatottnak érzik magukat.

Együtt: 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajítítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié - mondta a fővárosi Vértanúk terén tartott pénteki ünnepi megemlékezésen az ellenzéki párt elnöke.

Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén az Együtt politikai közössége '56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnökre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon - tette hozzá.

Szavai szerint az Együttben tudják, hogy sokféle '56 él egymás mellett ma is, és élt a forradalom idején is.

Kósa Lajos: a mai demokráciánk 1956-ban gyökerezik

A mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen.

Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket - vont párhuzamot múlt és jelen között [namelink name="Kósa Lajos"].

Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem". A kerítés - tette hozzá - nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren péntek délelőtt.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Díszzászlóalja vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekar, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint a diplomáciai testület tagjai.

A zászlófelvonás után, amelyet több száz érdeklődő figyelt, a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren.

Országszerte tartanak megemlékezéseket

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartanak országszerte és a fővárosban; a nemzeti ünnepen délelőtt 10 órakor katonai tiszteletadás mellett vonják fel Magyarország lobogóját.

A zászlófelvonáson jelen lesz Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Ezt követően a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren, ahol táncházzal várják az érdeklődőket, ingyenesen megtekinthető a Parlamentben a Szent Korona; a Terror Háza Múzeumban ingyenes látogatás, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban családi nap lesz.

A budapesti Fidesz a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez szervez megemlékezést. A rendezvény szónoka Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lesz.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Szobon mond ünnepi beszédet.

Az ellenzéki pártok is sorra megemlékeznek a forradalom évfordulójáról.

A Jobbik a Corvin közben ünnepel, a rendezvény keretében felszólal Vona Gábor pártelnök, valamint Murányi Levente és Pongrátz András '56-os szabadságharcosok. A megemlékezés után fáklyás felvonulás indul a Magyar Rádió korábbi, Bródy Sándor utcai székházához.

Az LMP megemlékezésén Szél Bernadett társelnök és Hajdu Mária emlékezetpolitikai szakszóvivő mond ünnepi beszédet a II. kerületi Mansfeld Péter parkban.

A Demokratikus Koalíció elnöksége koszorút helyez el a városligeti 1956-os emlékműnél.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke virágot helyez el és beszédet mond 1956 hőseinek emlékére Nagy Imre miniszterelnök szobránál a Vértanúk terén.

A PM társelnöke, Karácsony Gergely október 23-a alkalmából beszédet mond és koszorút helyez el a Bibó István-szobornál.

A Magyar Liberális Párt az Új köztemető 301-es parcellájánál emlékezik a forradalom évfordulójáról.

Vidéken is számos helyen tartanak megemlékezést, Kaposváron a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorúzás lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál, ahol beszédet mond M. Kiss Sándor történész.

Debrecenben már reggel kezdetét veszi az ünnepi műsor a város szervezésében az egyetemi templom előtti 56-os emlékműnél. Beszédet mond Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető.

Veszprémben, a Brusznyai-emlékműnél Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond ünnepi beszédet.

Kiskunmajsán Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szólal fel, köszöntőt mond Ábrahám-Fúrús András polgármester.

Az ünnep alkalmából Giuseppe Verdi gyászmiséje, a Requiem hangzik el pénteken a budapesti Szent István-bazilikában. A hangverseny szólistái Szakács Ildikó (szoprán), Gion Zsuzsanna (mezzoszoprán), Molnár András (tenor) és Kováts Kolos (basszus). Az esten közreműködik a Budapesti Ifjúsági Kórus, a közelmúltban alakult Etunam Kamarakórus és a Monarchia Szimfonikus Zenekar, vezényel Virágh András.

Továbbra is megtekinthető az 1956-os eseményeket bemutató villamoskiállítás és installáció a villamosmegállókban és két nosztalgiajáraton, a 2-es és a 6-os villamos vonalán. Megállók: Móricz Zsigmond körtér, Széna tér, Jászai Mari tér, Nyugati Pályaudvar, Blaha Lujza tér, 32-esek tere, Corvin negyed, Boráros tér, Kossuth tér, Március 15. tér.