Orbán: zavarják el, aki rám hivatkozva jelenik meg egy állami cégnél!

Azonnali kérdések

18:49 - Az ország biztonsági helyzetéről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a szociális szféra bérkiegészítéséről is szó volt az azonnali kérdések során, kedden a parlamentben.

KDNP: mit tesz a kormány az ország biztonságáért?

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, hogy a nemzetközi biztonsági környezet az utóbbi időszakban romlott, de Magyarország ezekre a kihívásokra képes választ adni. Az Észak-Afrika és a Közel-Kelet felől érkező óriási migrációs nyomásról, az Iszlám Állam által előidézett válsághelyzetről és az az elleni nemzetközi fellépésben való magyar részvételről beszélő képviselő azt kérdezte, mit tesz a kormány az ország biztonságának érdekében.

A válaszadó Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a biztonsági környezet romlása az elmúlt másfél-két évben alaposan átírta Magyarország és a NATO terveit. Magyarország elkötelezett tagja a nemzetközi szövetségnek és kiveszi a részét az erőfeszítésekből - emelte ki.

Kitért arra, hogy már 2015-ben több mint nyolc százalékkal nőtt a védelmi költségvetés, a kormány pedig vállalta, hogy 2016-tól évről évre a bruttó nemzeti termék 0,1 százalékával emeli tovább azt.

LMP: óriási veszteség lenne a Corvinus feldarabolása

Ikotity István azt mondta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolás és az intézmény budai arborétumának értékesítése óriási veszteséget jelentene a kertészeti oktatás számára. A budai karok képzései visszaesnének, elveszítenék hallgatóikat, oktatóikat, kutatási bázisukat - jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, nem tudja, hogy a képviselő mire alapozza az állításait. Kiemelte, hogy a kormány a nyilvánosság előtt hozta létre a felsőoktatási stratégiáját és semmi olyat nem tesznek, ami abban nem szerepel. Megkérte a képviselőt, hogy ne üljön fel az olyan hamis leveleknek, mint amilyen az interneten megjelent az ügyben.

Fidesz: hány szociális dolgozót érint a béremelés?

Kovács Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy hány szociális dolgozót érint majd a július 1-jétől folyósítandó bérkiegészítés és az a szociális ágazat mely területeire terjed ki.

Rétvári Bence azt mondta, bérfeszültség alakult ki a szociális szférában, mert a bértábla alsó részében lévők bére a minimálbér emelkedése miatt nem sokkal különbözött a magasabb végzettségű vagy régebb óta a pályán lévő kollégáik fizetésétől. A kormány ezért úgy döntött, hogy 7,6 milliárd forintot csoportosít át, ami körülbelül 65 ezer embert érint, és a béremelés pedig akár bruttó 16 ezer forintot is jelenthet egy-egy ember számára - közölte.

Bocsánatkérésre szólította fel az MSZP Trócsányit

Teleki László (MSZP) idézte Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt heti szavait, amikor azt mondta, hogy Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. Az ellenzéki képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány sikertelenségét "hazug propaganda mögé bújtatva próbálja leplezni", megpróbálja felkorbácsolni a közhangulatot és "újra előhúzták a cigánykártyát". A kijelentésért az a minimum, hogy bocsánatot kér - szólította fel a minisztert.

Trócsányi László azt felelte, "álmomban nem gondoltam volna", hogy miután a roma lakosság társadalmi felzárkóztatásáért szólal meg, egyes politikusok és egyes médiumok képviselői, életében először rasszistának nevezik majd. Leszögezte, ezt a vádaskodást a lehető leghatározottabb visszautasítja.

Kijelentette: büszke arra, hogy a magyar EU-elnökség alatt fogadták el az európai roma keretstratégiát és nagykövetként számos rendezvényen próbálta bemutatni a hazai romák életét és problémáit.

Interpellációk, azonnali kérdések

17:30 - Fejlesztési kérdésekről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék kedden Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben. Emellett a Corvinus jövőjéről és agrártámogatásokról is szó volt az azonnali kérdések során.

MSZP: hová kerülnek a szabadalmi hivatalt megillető bevételek?

Harangozó Gábor (MSZP) szerint egy Szingapúrral kötött szabadalmi megállapodás nem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát gyarapítja, hanem a Hipavilon Kft.-t és magánzsebeket. Azt kérdezte, miért kellett bevonni a céget, jogszerűen történik-e ez és miért nem maga a hivatal látja el a feladatát.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a hivatalban 10 százalékkal csökkent a létszám, ezért vonták be a 100 százalékos állami tulajdonú nonprofit kft.-t részfeladatokra, az együttműködés jogi hátterét pedig törvény és kormányrendelet szabályozza. Visszautasította, hogy magánzsebekbe jutna pénz és jelezte, hogy a céget rendszeresen vizsgálja az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Harangozó Gábor nem fogadta el a választ, a parlament azonban 110 igen, 38 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett igen.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az interpellációkat, és a Ház áttért az azonnali kérdésekre.

Orbán: a fejlesztési kabinet minden ülésén részt veszek

Az MSZP-s Harangozó Tamás azzal kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet a könyvében - sajtóhírek szerint - egyebek mellett arról írt, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása, melyik pályázatok nyerjenek.

A szocialista politikus ez alapján egyebek mellett azt a kérdést tette fel a kormányfőnek: személyesen részt vett-e a fejlesztési kabinet szűk körű ülésein.

Orbán Viktor azt válaszolta: a fejlesztési kabinet minden ülésén részt vesz.

Orbán: a Jobbik azt akarja, lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból

A Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor arról faggatta a miniszterelnököt, szükségesnek tartja-e az európai uniós csatlakozási szerződés módosítását, amiről a Jobbik szerint népszavazást kellene kiírni.

Orbán Viktor erre úgy reagált: a jobbikosok "bújhatnak népszavazási kezdeményezés mögé", a lényeg az, hogy a Jobbik "azt akarja, lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból".

A kormánynak ezzel szemben - bár számos kritikai észrevétele van mind az EU-val, mind a NATO-val szemben - az az álláspontja: "Magyarországnak és a magyar embereknek az az érdeke, hogy tagjai maradjunk az EU-nak és a NATO-nak" - mondta.

Fidesz: felelősen viselkedtek a Corvinus vezetői?

Pósán László (Fidesz) a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolásának álhírével kapcsolatban tette fel a kérdést: felelős vezetőként viselkedtek-e az egyetem azon vezetői, akik hallgatói fórumot hívtak össze anélkül, hogy megbizonyosodtak volna az álhírt megalapozó levél eredetiségéről? Azt is firtatta: lehet-e személyi következmények egy ilyen vezetői döntésnek?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: két-három nap alatt kiderült, hogy a levél hamisítvány, és azok, akik politikai kommunikációjukban erre hivatkoztak, meg kell követniük a nyilvánosságot, vissza kell vonniuk politikai nyilatkozataikat.

Szerinte jól jellemzi a mai politika közéletet, hogy egyesek okirat-hamisítástól se riadnak vissza a kormány lejáratása érdekében.

MSZP: hogyan merülhetett ki két óra alatt a kertészeti gépberuházási pályázati keret?

Legény Zsolt (MSZP) egy kertészeti gépberuházási támogatásra kérdezett rá, amelybe szerinte hiba csúszott, mindössze két óráig lehetett rá pályázni, a forrás kimerülése miatt. Milyen lobbiérdek állt a mögött, hogy a kertészeti kisgépek rovására nagyobb gépek támogatását is beemelték a pályázati körbe?- kérdezte.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter válaszában elmondta: a vidékfejlesztési támogatások a Miniszterelnökséghez tartoznak. Tudomása szerint ugyanakkor itt a korábbi támogatási ciklus egy maradványkeretére írtak ki támogatást.

Orbán a halálbüntetésről

A jobbikos Mirkóczki Ádám a halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszterelnököt egy mintegy három éve adott válaszára emlékeztette, amelyben a Jobbik kezdeményezésére úgy felelt: Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva elfogadta annak szabályait, amelyek nem teszik lehetővé ezt a büntetést. Utalva a kormányfő megváltozott álláspontjára Mirkóczki Ádám a Jobbik által kezdeményezett vitanap támogatására kérte Orbán Viktort.

A kormányfő válaszában rámutatott: 2012 óta annyiban is változott a helyzet, hogy Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytiglani büntetés magyarországi alkalmazását. Mint mondta, ha Brüsszel rá tudja szorítani az országot arra, hogy a többszörös visszaeső súlyos bűnelkövetőket visszaengedje a társadalomba, "ne védekezzünk, hanem lépjünk előre (...), úgy válaszoljunk: akkor vitassuk meg a halálbüntetést".

17:24 - [namelink name="Orbán Viktor"] még korábban utasította a fejlesztési minisztert, hogy zavarják el az állami cégektől azokat, akik ott rá vagy családjára hivatkozva jelennek meg. A miniszterelnök ezt a parlamentben mondta kedden, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt más témákban, az EU-s csatlakozási szerződésről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék.

Az LMP-s [namelink name="Schiffer András"] azonnali kérdésében arról beszélt, hogy az Elios nevű cég, amelynek tulajdonosa a miniszterelnök családjába tartozik, 2010 óta 19 közvilágítási tendert nyert el, 8 esetben ellenfél nélkül.

Döntött-e olyan pályázat kiírásáról, amelyet később az Elios nyert meg? - kérdezte a kormányfőt az LMP frakcióvezetője, aki szerint az is kérdés, hogy Orbán Viktor nem tekinti-e tiltott pártfinanszírozásnak, ha családi érdekeltségei nyernek el közbeszerzéseket.

A kormányfő azt felelte, hozzászokott, hogy amikor a családtagjait támadják, akkor valójában őt támadják.

Kijelentette: senki nem élvezhet előnyt, és nem szenvedhet el hátrányt sem kapcsolatai, sem származása, sem politikai nézetei miatt.

Közölte egyúttal, még korábban utasította az állami cégekért felelős nemzeti fejlesztési minisztert, hogy minden céget kötelezzen arra: "bárki, aki rám vagy családomra hivatkozva ott megjelenik, azonnal zavarják el". Hozzátette, az elmúlt években több száz olyan eset volt, hogy rá vagy miniszterekre hivatkozva jelentek meg egyesek "az államigazgatás különböző grádicsain".

Schiffer András viszonválaszában megkérdezte Orbán Viktortól, hogy támogatja-e az LMP által kezdeményezett, állami pályázatokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A miniszterelnök úgy reagált: hamarosan új közbeszerzési törvényt alkot a parlament, és ha ennek keretei közé az LMP ilyen szabályokat kíván beiktatni, akkor ő ennek nem lesz ellenzője.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azzal kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet a könyvében - sajtóhírek szerint - egyebek mellett arról írt, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása, melyik pályázatok nyerjenek.

A szocialista politikus ez alapján egyebek mellett azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy személyesen részt vett-e a fejlesztési kabinet szűk körű ülésein, döntött-e kiírandó pályázatokról, részt vett-e az M4-es autópálya azóta leállított beruházásának kiírásáról szóló döntésben.

Orbán Viktor azt válaszolta: a fejlesztési kabinet minden ülésén részt vesz. Megjegyezte, a nemzeti fejlesztési kormánybizottság működési rendjét nyilvános rendelet szabályozza, azt bárki elolvashatja.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője, [namelink name="Vona Gábor"] arról faggatta a miniszterelnököt, szükségesnek tartja-e az európai uniós csatlakozási szerződés módosítását, amiről a Jobbik szerint népszavazást kellene kiírni. Hozzátette: David Cameron, Nagy-Britannia újraválasztott miniszterelnöke "szóról szóra ugyanazt mondta, amit mi mondunk évek óta", Nagy-Britannia módosítani kívánja az EU-csatlakozási szerződést, és népszavazást akar kiírni az uniós tagságról.

Orbán Viktor erre úgy reagált: a jobbikosok "bújhatnak népszavazási kezdeményezés mögé" - amit egyébként az alkotmány nem is tenne lehetővé -, a lényeg az, hogy a Jobbik "azt akarja, lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból".

A kormánynak ezzel szemben - bár számos kritikai észrevétele van mind az EU-val, mind a NATO-val szemben - az az álláspontja: "Magyarországnak és a magyar embereknek az az érdeke, hogy tagjai maradjunk az EU-nak és a NATO-nak" - mondta a kormányfő.

A jobbikos [namelink name="Mirkóczki Ádám"] a halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszterelnököt egy mintegy három éve adott válaszára emlékeztette, amelyben a Jobbik kezdeményezésére úgy felelt: Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva elfogadta annak szabályait, amelyek nem teszik lehetővé ezt a büntetést. Utalva a kormányfő megváltozott álláspontjára Mirkóczki Ádám a Jobbik által kezdeményezett vitanap támogatására kérte Orbán Viktort.

A miniszterelnök válaszában elmondta: országos felháborodást keltett az a brutális rablógyilkosság, amelyben egy húszéves lányt öltek meg.

Rámutatott: 2012 óta annyiban is változott a helyzet, hogy Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytiglani büntetés magyarországi alkalmazását. Mint mondta, ha Brüsszel rá tudja szorítani az országot arra, hogy a többszörös visszaeső súlyos bűnelkövetőket visszaengedje a társadalomba, "ne védekezzünk, hanem lépjünk előre (...), úgy válaszoljunk: akkor vitassuk meg a halálbüntetést".

A frakciója készen áll arra, hogy megvitassa a Jobbik javaslatát - tette hozzá -, ezt azért nem tették még meg, mert a Fidesz-KDNP is megosztott a kérdésben. A vita hosszú ideig fog még tartani, nem biztos, hogy a parlamenti vitanap ebben az első lépés - jelentette ki Orbán Viktor.

Interpellációk

17:12 - A külföldön dolgozó fiatalok hazahívásáról, az emberek adóterheinek csökkenéséről és a civilek forrásairól is szó volt az interpellációk során kedden az Országgyűlésben.

LMP: mit kínálnak a kivándorló fiataloknak?

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy 300-500 ezer magyar él külföldön és rekordot dönt a kivándorlást tervezők száma, akik a bérekkel, munkahelyek hiányával indokolják a lépést. Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem veszi komolyan a problémát, több régió a közfoglalkoztatásra rendezkedett be, a Gyere haza fiatal nevű program pedig nem kínál valós megoldást. Azt kérdezte, mit tudnak adnak a fiataloknak.

Czomba Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában 10, Lengyelországban 6, Magyarországon pedig 2 százalékos a kivándorlás. Megjegyezte, hogy a hazai munkaerőpiac még nem tud versenyezni a nyugati bérekkel, ugyanakkor az elmúlt években megindult a növekedés, a bérek átlagosan 10,8 százalékkal emelkedtek. Megjegyezte azt is, hogy korábban egy kormány sem indított programot a fiatalok hazahozására.

Szél Bernadett a választ nem fogadta el, a Ház azonban 103 igen szavazattal, 42 nem ellenében igen.

Fidesz: mennyivel csökkennek az emberek terhei?

Bánki Erik (Fidesz) párhuzamot vont a korábbi időszakok adóemelései és a mostani adócsökkentések között és példaértékűnek minősítette a kormány adópolitikáját. Kitért a személyi jövedelemadó kulcsának és a sertés tőkehús áfájának csökkentésére, a hitelezés növelésére, a dohányipari cégek egészségügyi hozzájárulására és a családok kedvezményeire. Arról érdeklődött, hogy mennyivel csökkennek összességében az emberek terhei.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kormány a forgalmi adók irányába tolja el az adórendszert. Szavai szerint a háromgyermekes családok lényegében nem fizetnek szja-t, a 2016-os csökkentés pedig 120 milliárd forintot hagy az embereknél. További 25 milliárd forintot jelent a családoknak a családi adókedvezmény növelése, 2010-hez képest pedig 3600 milliárd forinttal több marad az embereknél - tette hozzá.

A választ elfogadta Bánki Erik.

MSZP: milyen forrásokra számíthatnak a civilek?

Teleki László (MSZP) a civilek szerepét méltatta és szólt arról, hogy a rendszerváltás óta a kormányok egyre nagyobb forrást tettek elérhetővé számukra. Azt ugyanakkor szóvá tette, hogy az idei 4,8 milliárd forint 510 millióval kevesebb a tavalyinál és jövőre is csökken az összeg. Az ellenzéki politikus a támogatások megemelését és igazságosabb kifizetéseket szorgalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy 2014-hez képest idén kétmilliárd forinttal több áll rendelkezésre a civilek számára, s az érintetteket stratégiai partnernek tekintik, esetenként a jogszabályalkotásba is bevonják. Kitért az utánpótlás kérdésére is, kifejtve: az iskolások közösségi szolgálata bekapcsolja a fiatalokat a karitatív munkába. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az átláthatatlan finanszírozási formában működő politikai nyomásgyakorló csoportokat nem szabad összekeverni a civil szervezetekkel.

Teleki László nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 104 igen és 36 nem szavazattal.

Jobbik: hogyan hozzák helyre Kishantos ügyét?

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a tárca egy másodfokú ítélet szerint megsértette a Kishantosi Nonpofit Kft. jó hírnevét, s nemcsak 117 millió forint kárt okozott, hanem számos ember munkáját is tönkretette. Értékelése szerint az új nyertesek nem feleltek meg a kormány által hirdetett birtokpolitikai elképzeléseknek. Azt kérdezte, mikor és hogyan kárpótolják a kft.-t, hogyan hozzák helyre a kárt. Emellett bocsánatkérést sürgetett.

Fazekas Sándor földművelési miniszter olcsó politikai haszonszerzést vélt a felvetés mögött és leszögezte, hogy a kormány a családi gazdaságok pártján áll. Kijelentette: a kormány nem vett el semmit, a cégnek lejárt a bérlete és jogtalanul akadályozta az újak birtokba lépését. A kft.-t a bíróságnak kellett eltiltani a birtokháborítástól és nem fizette meg határidőre a tartozásait - hívta fel a figyelmet.

Magyar Zoltán nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen, 105 igen, 34 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.

LMP: mikor lehet pályázni az új uniós forrásokra?

Schmuck Erzsébet (LMP) nagy fejlesztési lehetőségnek nevezte a 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozási ciklus forrásait, ugyanakkor azt mondta: a gazdaságfejlesztésből és a kis- és közepes vállalkozások támogatásából az érintettek semmit nem éreznek. Szóvá tette, hogy az előző ciklus lezárása miatt szűkösek a kapacitások az új ciklus elindítására és szerinte a hatékonysággal is vannak problémák. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy mikor lesznek elfogadott programok, megfelelő intézményrendszer és mikortól lehet pályázni.

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár azt felelte: a kormány tavaly szeptemberben benyújtotta a programokat az Unió felé, amely 10-ből 7-et már jóvá hagyott, a vidékfejlesztési program jóváhagyása pedig nyárra várható. Idén 130 pályázati felhívást tesznek közzé 2700 milliárd forint értékben, az év második felében indul a "pályázati dömping" - tette hozzá.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, a parlament azonban 106 igen szavazattal 35 ellenében igen.

Interpellációk

16:21 - A családtámogatási intézkedések hatásáról, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról, a büntetési tételekről, valamint a gyermekvállalási kedv elősegítéséről is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés keddi ülésén.

Fidesz: milyen eredményei vannak a családsegítő intézkedéseknek?

Révész Máriusz (Fidesz) arra kérdezett rá: milyen eredményei vannak az eddigi családsegítő intézkedéseknek, hogyan alakult a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága? A többi közt arra is választ várt: mekkora összeg áll rendelkezésre a családi otthonteremtési támogatásra?

Rámutatott: az elmúlt években rengeteg intézkedés könnyítette a családok életét, a többi közt a családi adókedvezményt, a gyed extrát és a munkahelyvédelmi akciót említette.

Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: az intézkedések lényege, hogy munkát adjanak az embereknek, és az ebből származó jövedelemből minél több maradjon náluk gyermeknevelésre. Hangsúlyozta a családtámogatási rendszer rugalmasságát, és közölte: a női foglalkoztatás húszéves csúcson van.

Másfélszeresére nőtt a 3 év alatti gyermeket nevelő foglalkoztatottak száma az elmúlt mintegy két évben. A munkahelyvédelmi akció kedvezményeit 12 százalékkal többen veszik igénybe idén, mint tavaly, 9,5 milliárd forintból pedig 12 ezer család otthonteremtését tervezi támogatni a kabinet.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mi lesz a megváltozott munkaképességűekkel?

Korózs Lajos (MSZP) a megváltozott munkaképességűek ellátására kérdezett rá. Kifogásolta, hogy máig nem fejeződött be a mintegy 200 ezer rokkant felülvizsgálata. Sokan veszítették el a juttatásukat - mutatott rá, és arra is rákérdezett: mi lesz a kifutó rehabilitációs ellátás után az érintett 160 ezer emberrel? Azt is szóvá tette, hogy a kabinet 44 milliárd forintot költött megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, pedig a rehabilitációs hozzájárulásból 62 milliárd forintnyi bevétel származott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a nyilatkozat adására kötelezettek közül csaknem 10 ezer fő nem nyilatkozott, elismerve, hogy részükre ne folyósítsák a korábbi juttatást. Sikeresnek nevezte a rehabilitációs kártya bevezetését, és azt is, hogy megduplázódott négy év alatt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. Az államtitkár a rehabilitációs eljárás céljának nevezte, hogy elősegítse az érintettek visszajutását a munkaerőpiacra, a munkáltatókat is ösztönözve a foglalkoztatásra.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt 106 igen szavazattal, 31 ellenében.

Jobbik: nincs visszatartó ereje a Btk. szigorításának

Apáti István (Jobbik) szerint nincs visszatartó ereje a Btk. szigorításának, mivel ötven nap alatt harminc embert öltek meg Magyarországon. Szerinte azonban nemcsak a jogalkalmazással, hanem a jogalkotással is gond van. Sorolva az elmúlt hónapok súlyos bűncselekményeit, arra kérdezett rá: mi indokolja, hogy a fiatal felnőtt elkövetők büntetésén az életkor okán enyhítsenek? Értelmetlennek, idejétmúltnak ítélte a szabályt.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: nem keverhető össze a törvénykezés a törvényhozással, az embertelen bűncselekményeket a kormány is elítéli, de csak bizakodhatnak abban, hogy a bíróság a lehető legsúlyosabb büntetést szabja ki.

Cáfolta, hogy ne lenne visszatartó ereje a legsúlyosabb büntetéseknek, és arra is rámutatott, hogy a felnőtt korú és a fiatal felnőtt elkövetők között már a XIX. században is különbséget tett a magyar büntetőjog. Arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben bekövetkezett változások megemelték a határozott ideig tartó szabadságvesztés maximumát.

A képviselő a választ nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 105 igen szavazattal, 21 ellenében, 5 tartózkodással.

KDNP: szülessenek meg a megálmodott gyermekek!

Szászfalvi László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: a gyermekvállalás érdekében választ kell adni az élet különböző területén jelentkező problémákra. A többi közt a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségeire mutatott rá. A magyar megmaradás és jövő zálogának nevezte a gyermekvállalást. Arra kérdezett rá: növekedett-e született gyermekek száma?

Veresné Novák Katalin elmondta: 2010 óta emelkedett a házasságkötések száma, míg azt megelőzően csökkent, de azóta minden demográfiai mutató pozitívan változott. Részleteket említve közölte: a népességfogyás 14 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, a termékenységi ráta pedig emelkedett, tíz családban tavaly tizennégy gyermeket neveltek. A születésszám tavaly 3,2 százalékkal emelkedett, ez az elmúlt harminc év legnagyobb növekedés volt.

Mindez szerinte a pénzbeli támogatásoknak is köszönhető - értékelte, hozzátéve: a 2010-es szinthez képest 2016-ig csaknem 1100 milliárd forint többlettámogatást nyújt a családoknak a kabinet, vagyis családonként átlagosan mintegy 1 millió forintnyi pluszforrást.

A politikus a választ elfogadta.

Napirend, interpellációk

Napirend előtt: korrupció, Csíksomlyó, egészségügy, EU, Altus
14:57 - A korrupciógyanús ügyekről, a csíksomlyói kegyhely fontosságáról, az egészségügyről, az uniós csatlakozási szerződésről és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégének uniós szerződéséről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: az egymást váltó elitek pofátlanul rabolják szét az országot

Schiffer András (LMP) úgy fogalmazott: Magyarország következmények nélküli ország, kéz kezet mos, az egymást váltó elitek pofátlanul rabolják szét az országot. Szóvá tette, hogy sajtóhírek szerint Simon Gábor, az MSZP egykori második embere megúszhatja az ellene indított büntetőügyet, mert nem sikerült kideríteni eltitkolt vagyonának eredetét. Azt is kifogásolta, hogy a letelepedési kötvények értékesítésével offshore cégeket bíztak meg, a Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 206 vizsgált ügyéből csak egyben lett vádemelés.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár a Simon-üggyel kapcsolatban közölte, a Központi Nyomozó Főügyészség folyamatban lévő nyomozásról nem ad felvilágosítást, Simon Gáborral szemben a költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást június 14-ig meghosszabbították. Az ügy külföldi szálai miatt nemzetközi megkereséseket is tettek az ügyészek, ezek időigényesek - jelezte.

Az államtitkár kijelentette: a kormánypártok érdekeltek az elszámoltatásban, ugyanakkor az igazságszolgáltatás független, és nem kér a kormány vagy az ellenzék útmutatásából.

KDNP: Csíksomlyó továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza

Latorcai János (KDNP) elmondta, az elmúlt napokban a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását ünnepelte. Hozzátette, az elmúlt évszázadok alatt a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb központja, oltalmazója, és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházügyi államtitkára válaszában felidézte, hogy a mostani csíksomlyói búcsú fő üzenetét Jakubinyi György érsek közvetítette, ez pedig a hit, a szülőföld, a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az ezek iránti hűség.

MSZP: jövőre csökken az egészségügy finanszírozása

Tukacs István (MSZP) azt tette szóvá, hogy az idei 1704 milliárd forinthoz képest jövőre 1660 milliárd forint szerepel az egészségügyre a költségvetésben. A kormány azt ígérte, hogy a GDP-növekedés arányában emeli az egészségügyi költségvetést - folytatta -, és bár jövőre a kabinet a GDP emelkedését várja, mégis csökken a finanszírozás. Szóvá tette az alacsony szakdolgozói fizetéseket, az orvoselvándorlást, a kórházak adósságát, a várólistákat, illetve hogy a kormány törvényesítené a hálapénzt.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a képviselőnek akkor kellett volna felszólalnia, amikor kórházprivatizációról volt szó, vagy amikor elvették az egészségügyben dolgozóktól a 13. havi juttatást, vagy a vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésekor. Szerinte ezek az intézkedések kétségbe vonják az MSZP hitelességét.

Az egészségügy ellátórendszerre 2010-ben 750 milliárd forint volt, míg jövőre 982 milliárd lesz - ismertette. A hálapénzről kijelentette: semmiféle módosítást nem akar a kormány.

Jobbik: az uniós csatlakozási szerződést bizonyos pontokon módosítani kell

Vona Gábor (Jobbik) azzal kezdte, hogy fontos viták zajlanak az EU-ban a halálbüntetésről, illetve a bevándorlásról, de szerinte nem ezek azok a kérdések, amelyekkel Magyarországnak az EU-val konfrontálódnia kellene. Nem ez Magyarország valódi és legsúlyosabb problémája, sokkal inkább a kivándorlás és az a mögött meghúzódó gazdasági válság - hangoztatta. Vona Gábor szerint lehet, hogy a makrogazdasági mutatók jók, de a magyar emberek azt tapasztalják, hogy a gazdaság nem biztosít számukra jövőképet.

A Jobbik elnöke azt mondta, a magyar gazdaság tönkretétele nem független az uniós csatlakozástól. Szerinte Magyarországnak kérnie kell, hogy a csatlakozási szerződést bizonyos pontokon módosítsák. A magyar feldolgozóipar talpra állítását szorgalmazta, élelmiszer-önrendelkezést, piacvédelmet javasolt, hogy a magyar állam megvédhesse a saját piacát.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a bevándorlás ügyével kapcsolatban közölte, közös európai megoldást kell találni a tagállamok specifikus helyzetének figyelembe vétele mellett. Szerinte nem jó a jelenlegi uniós szabályozás, újra kell gondolni.

A tagsági szerződés újratárgyalásáról azt mondta, úgy vette észre a jobbikos politikus felszólalásából, hogy arról már nincs vita, hogy az EU-ban van Magyarország helye. A kormány egyetért azzal, hogy az élelmiszeripart újjá kell építeni. Az uniós tagság csak kijelöli a mozgástér határait - mutatott rá.

Fidesz: össze kell fogni, hogy az EU ne járassa le magát

Gulyás Gergely (Fidesz) azt tette szóvá, nem számítottak arra, hogy 9 évvel a Gyurcsány-kormány rendőrsége által elkövetett erőszak, és 7 évvel a Gyurcsány-kormány által előidézett államcsőd után az Európai Bizottság 1,5 milliárd forintnyi összegben kíván szerződést kötni a Gyurcsány Ferenc 100 százalékos tulajdonában álló Altus Zrt.-vel az uniós fejlesztési pénzek felhasználásának magyarországi vizsgálatára.

Kifejtette: a DK tavaly 16 millió forint támogatást kapott Gyurcsány Ferenctől, aki vagyonnyilatkozata szerint más jövedelemmel nem rendelkezik csak az Altusból felvett osztalékkal. Össze kell fogni, hogy az EU ne járassa le magát azzal, hogy tiltott pártfinanszírozási ügybe keveredik - tette hozzá.

Rétvári Bence válaszában úgy értékelt, hogy óriási hiba lenne arra az emberre bízni a szabálytalanságok vizsgálatát, aki önmaga vallotta be, igazat mondani sem tud.

Részletes vitát folytat a vállalkozásfejlesztési bizottság a költségvetést megalapozó javaslatról

Részletes vitát folytat az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a 2016. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatról - a testület egyhangúlag döntött erről keddi ülésén.

Az államháztartási és a stabilitási törvényen túl számos jogszabályt változtat meg a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomag, amelyet május 20-án nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek.

Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény. A javaslat szerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben.

A vállalkozásfejlesztési bizottság június 2-án tartja következő ülését, ahol a részletes vitát lefolytatják.

Az Országgyűlés elé terjesztik az NMHH múlt évi költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot

A költségvetési bizottság kormánypárti többségi szavazattal a parlament elé terjeszti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot - egyebek mellett erről döntött keddi ülésén a bizottság Budapesten.

A hatóság múlt évi bevétele 27 milliárd 74 millió, míg a kiadása 25 milliárd 380 millió forint volt, a különbség tartalékba kerül.

A korábbi évek felhalmozott tartalékaival együtt a teljes tartalék 38,2 milliárd forint, míg a kötelezettségvállalással nem érintett tartalék összege 31 milliárd forintot tesz ki - áll a törvényjavaslatban.


Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésnapján tárgyalja utoljára az idei büdzsé szerdán elfogadni tervezett módosításait, amelyek az Iszlám Állam elleni magyar katonai fellépéshez, illetve a budapesti tömegközlekedés pénzügyi helyzetének stabilizálásához nyújthatnak fedezetet.

A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd az első napon megszokott kétórás interpellációs időszak következik.

A fideszes Bánki Erik ekkor arról kérdezheti a nemzetgazdasági minisztert, hogy mennyivel csökkennek az emberek mindennapi terhei a jövő évi adótörvények alapján. Gúr Nándor (MSZP) ugyanakkor "Romló foglalkoztatottsági adatok, növekvő munkanélküliség" címmel benyújtott interpellációval fordul Varga Mihályhoz, akitől a jobbikos Volner János azt kérdezi majd, hogy a kormány mikor ismeri be, hogy képtelen megbirkózni az államadóssággal. A nemzetgazdasági tárcavezetőhöz az LMP-nek is lesz kérdése, Szél Bernadett arra vár választ, hogy a kabinet mit üzen a kivándorló magyaroknak.

Az első ülésnap végén a szerdán elfogadni tervezett előterjesztésekről mondhatják el utoljára véleményüket a képviselők.

A tervek szerint szerdán reggel egyebek mellett zárószavazás várható az idei költségvetés módosításáról is, Varga Mihály javaslata a költségvetési hiányt 15 milliárd forinttal emeli. Az előterjesztésben foglalt változtatások teremthetnek fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához, továbbá kísérletet tesznek a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálására is, a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott 52 milliárd forint összegű adósságának állami átvállalásával.

A szavazásokat követően kezdődhet meg a 2016-os költségvetés általános vitája, amelyre péntekig összesen 30 órás időkeret áll rendelkezésre. A parlament ezt követően még szombaton is ülésezik, amikor a képviselők a jövő évi adóváltoztatásokról is elmondhatják véleményüket.