Soros György félelmei – III. rész

Soros próbálja kivédeni azt, amitől a legjobban fél, hogy a Soros-imázs a feledés homályába merül. Ameddig csak lehet szervezetein keresztül szeretné fenntartani a Soros-mítoszt, erősítve a személyi kultuszát – írja a V4NA.

Gyermekkora óta egyfajta istenként tekint önmagára Soros György,

erről ő maga írt a „The Alchemy of Finance” című könyvében, és 1993-ban az Independentnek adott interjújában is beszélt messiáskomplexusáról.

„Ez egyfajta betegség, amikor valaki istenként tekint önmagára vagy a mindenség megteremtőjének tartja magát. De bevallom, amióta elkezdtem kiélni, megélni ezeket a gondolatokat, már nem érzem magam kényelmetlenül”- fogalmazott.

A The New Yorker lapban megjelent cikkben pedig arról is beszélt, ő az Ószövetség istenéhez hasonló. A cikk arra is kitér, hogy a spekuláns, az üzleti működésén túl valami többet is szeretett volna tenni, ezért hozta létre alapítványát – ami mint valami Soros-szekta működik -, melyen keresztül pénze és befolyása eljutott a világ számos országába.

Egykori munkatársai szerint ezzel akarta elérni a halhatatlanságot, amelyre régóta vágyott.

Bár a spekuláns fél a halától és attól, hogy elfelejtik, egészen máshogy áll mások, akár saját szüleinek a halálához. Egy, az eutanázia legalizálása és az amerikai egészségügyi reform kapcsán elkészített, az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) gondozásában megjelentetett tanulmányában Soros édesapja és édesanyja haláláról értekezik.

Elmondja, hogy édesanyja idős korában beköltözött a Hemlock Society nevű eutanáziát elősegítő, amerikai magánintézménybe, ahol „mindent megkapott annak kapcsán, hogy segítsen önmagán.” De az írásból az is kiderül, hogy a magát istennek tartó milliárdos aktívan is hozzájárult volna saját édesanyja halálához.

„Megkérdeztem tőle, szüksége van-e a segítségemre, tulajdonképpen felajánlottam neki. […] Megtettem volna, hiszen úgy éreztem, ennyivel tartozom neki”, fogalmazott.

Ebben a tanulmányban egyébként Soros György azt is kifejti, hogy

a halálos kimenetelű betegségek kapcsán az egészségügyi dolgozókat rosszul képezik, hiszen „ahelyett, hogy a pácienseket felkészítenék a halálra, az orvosok azon dolgoznak, hogy meghosszabbítsák az életüket.”

Volt munkatársai szerint tehát Soros a számára rettegett feledésbe homályába merülést akarta elkerülni azzal, hogy létrehozza alapítványát és így halhatatlanná válik. A terve azonban nem mindenhol aratott osztatlan sikert, az elmúlt évtizedekben számos országban elégelték meg, hogy az amerikai spekuláns kéretlenül beavatkozik az ország ügyeibe. (És ahogy azt az előző részben megírtuk, Soros soha egyetlen választáson sem merte megmérettetni magát.)

Idén októberben Dr. Steve Turley, konzervatív tudós és megmondóember egy Youtube-videóban szedte össze, mely országok állnak ellen Soros György eszméjének, és a nyílt társadalom térhódításának.

Törökország elnöke 2013-ban azzal vádolta meg a spekulánst, hogy ő áll az akkori tüntetések mögött. Recep Tayyip Erdogan szerint

Soros arra jelöl ki embereket, hogy megosszanak és tönkre tegyenek nemzeteket.

2018-ban miután újraindult a nyomozás a '13-as tüntetések kapcsán, Soros alapítványa elmenekült felelősségre vonás elől és bezárta törökországi irodáját.

Oroszországban 2015-ben Soros alapítványának két ágát, az Open Society Foundations- t és Open Society Institute Assistance Foundation-t tiltólistára helyezte a legfőbb ügyészség. Megállapították, hogy

a két alapítvány tevékenysége veszélyt jelent Oroszország alkotmányos rendjére és az állam biztonságára.

Pakisztánban 2017-ben kényszerült arra Soros alapítványa, hogy bezárja irodáját, miután megtagadták bejegyzésüket. A pakisztáni belügyminisztériumtól 60 napot kaptak arra, hogy elhagyják az országot.

Az említett országokon kívül még számos állam emelte fel hangját a Soros-hálózat agresszív terjeszkedése, a szélsőséges liberalizmus és a nyílt társadalom eszméje ellen, amit Soros György képvisel, és amit szervezeti mögé bújva akar országokra ráerőltetni szerte a világon. Ezzel kapcsolatban Soros egy 2019-es interjúban úgy fogalmazott, hogy a nyitott társadalom támadás alatt áll.

Soros egyébként 2018-ban félve attól, hogy egyre többen utasítják el ideológiáját, személyes vagyonának nagy részét, 18 milliárd dollárt az alapítványának adományozta. Ezzel még évekre bebiztosította annak működését, így próbálja kivédeni azt, amitől a legjobban fél, hogy a Soros-imázs a feledés homályába merül. Ameddig csak lehet szervezetein keresztül szeretné fenntartani a Soros-mítoszt, erősítve a személyi kultuszát.