Törökország a kurd kisebbség jogainak bővítését tervezi

Az európai uniós csatlakozásra törekvő Törökországra nyomás nehezedik annak érdekében, hogy oldja meg a kurd kisebbséggel fennálló konfliktusát. A török politikai és katonai vezetők már elismerték, hogy pusztán erőszakkal nem számolható fel az önálló kurd állam létrehozásáért 1984-ben kezdődött lázadás. A harcokban több tízezer ember vesztette életét, s mindkét oldal megsértette az emberi jogokat.

A konfliktus kizárólag erőszakos úton történő rendezésének lehetetlenségét hangoztatta pénteki parlamenti felszólalásában Recep Tayyip Erdogan török kormányfő is, arra emlékeztetve a honatyákat: a török biztonsági erők - időnként a török-iraki határon átnyúló, a felkelők hátországa ellen indított - műveletei dacára a "terrorizmus" folytatódik.

Besir Atalay belügyminiszter elmondta: a kabinet a kurd nyelv használatával szemben még fennálló korlátozások eltörlését, a kurd településnevek visszaállítását, diszkriminációellenes bizottság létrehozását, és a fegyveres erőkkel szembeni panaszokat elbíráló független bizottság létrehozását tervezi.

Jóllehet az elmúlt hónapokban csillapodott a kurd lázadók és a kormányerők közötti harcok hevessége, az ankarai kormánynak még meg kell győznie a gyanakvó török közvéleményt arról, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezettel történő békekötés egyaránt lehetséges és szükséges a hosszú távú stabilitás érdekében.

A lépés ellenzői azzal érvelnek, hogy ezzel semmibe vennék a harcokban elesett török katonák áldozatvállalását és aláásnák az állam egységét. A kormánynak szemére vetik, hogy olyan lázadókkal tárgyal, akiket a török állam, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terroristaként tart nyilván.

A lázadók közkegyelmet követelnek vezetőik és fegyvertársaik számára, bár vélhetően még hosszú időbe telik, mire a sok ezer kurd harcost is meggyőzik a fegyverletételről.