Továbbra is egységesek a visegrádiak a sorsdöntő uniós csúcson

A helyzet nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök még a brüsszeli EU-csúcs előtt a Facebook-oldalán pénteken közzétett videóban. A kormányfő kiemelte: csütörtökön késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, „erősítendő Magyarország pozícióit a most kezdődő tárgyalásokra”. Úgy látja, „a helyzet persze nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak”. Hajrá, Magyarország! – zárta szavait Orbán Viktor az Origo összefoglalója szerint.

Lengyelország sem támogatja a jogállamisági kritériumokat

Mateusz Morawiecki az uniós csúcsra érkezve azt mondta, hogy elfogadhatatlan a kifizetések összekötése bármilyen jogállamisági kritériummal. A lengyel kormányfő közölte, hogy Varsó számára elfogadhatatlan az is, hogy az úgynevezett „Just Transition Fund” forrásaihoz való hozzáférést összekössék a 2050-es klímasemlegesség elérésével. Morawiecki hozzátette, hogy az esetleges megállapodás lengyel jóváhagyása attól függ, hogy az ország mennyit kap az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energiaátalakítás számára.

A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš azt mondta, hogy a GDP alakulásának kell a „legnagyobb kritériumnak„ lennie az uniós pénzalapok elosztásában.

A visegrádi négyek tehát az uniós csúcson továbbra is egységesen lépnek fel, és nem engednek a brüsszeli nyomásgyakorlásnak.

Több érdek ütközik egymással

A kétnapos rendkívüli uniós csúcson az állam- és kormányfők a koronavírus-válság kezelésére szolgáló helyreállítási tervet és az Európai Unió új hosszú távú, 2021–27-es költségvetését vitatják meg. Az előzetes tárgyalásokon két kritikus pont rajzolódott ki, egy pénzügyi és egy ideológiai. Az úgynevezett takarékos négyek – Svédország, Ausztria, Dánia és Hollandia – kezdettől fogva ellenzik, hogy az unió hitelt vegyen fel, a déli államok pedig vissza nem térítendő támogatás formájában részesüljenek ebből.

Az uniós források jogállamisági kritériumokhoz kötését – ami a liberálisok régi követelése – pedig elsősorban Magyarország és Lengyelország ellenzi határozottan. Nem véletlenül fogalmazott még csütörtökön videóüzenetében Orbán Viktor úgy, hogy kemény és férfias csata vár hazánkra, de a magyar parlament döntése világos, a magyar emberek pénzéről és jövőjéről csak a magyarok dönthetnek – ennek kell érvényt szerezni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük. Az ET továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A házelnök szerint ez így ebben a formában homályos, definiálatlan eljárásrend, amelynek feltételeit az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes elitje diktálná.

Ami a jogállamisági vitát illeti, António Costa portugál kormányfő – aki a napokban Budapesten tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – a Publicón megjelent véleménycikkében rámutatott, hogy ha továbbra is ragaszkodnak a jogállamisági kritériumokhoz, a visegrádiak blokkolhatják a helyreállítási alapot, a takarékosok pedig fellélegeznek.

A Politico szerint a tagállamok előbb-utóbb kihátrálnak a jogállamisági mechanizmus mögül, a Népszava szerint azonban továbbra is meg akarják tartani ezeket, ha kompromisszumokkal hígítva is.

Itt van a magyar feltétel

Magyarország csak akkor járulhat hozzá az Európai Unió Covid–19-es újjáépítési alapjához, ha az EU lezárja a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárást

közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár, a Fidesz alelnöke a Die Weltnek nyilatkozva. Novák a német lapnak hangsúlyozta, Magyarország jogállam, és ez így is marad, márpedig az országgyűlési határozat megszabja a kormány mozgásterét a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon. Emlékeztetett, az unió történetében egy teljesen új dologról van szó: ez az alap egy olyan hitel, amelyet az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk.

A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg:

igazságosnak kell lennie, a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak, és a pénzek szétosztását nem szabad politikai feltételekhez kötni.

”Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható jogállamiság fogalmával„ – jegyezte meg Novák. Emlékeztetett: 2011 után Brüsszelben az összes új magyar törvényt, beleértve az Alaptörvényt is, megvizsgálták és jóváhagyták, a jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalannak bizonyultak.

Bortókép: Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b) munkavacsorája az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt