Ursula von der Leyen a jogállamiság megerősítésére tett ígéretet az Európai Parlamentben

A bizottsági elnökjelölt azt is leszögezte, hogy egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegesség váljon.

Ursula von der Leyen, új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) képviselőivel folytatott találkozója  során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki.    

Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus szerdán az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben.
    
Von der Leyen parlamenti meghallgatása során támogatta azt a javaslatot, hogy egész Európára kiterjedő párbeszéd kezdődjön a polgárokkal az Európai Unió jövőjéről. “Ez egy ragyogó ötlet” – mondta.
    
A bizottsági elnökjelölt leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegesség váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.

Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Az EU-nak elő kell mozdítania az egységes piaci reformokat, valamint többet kell fektetnie a közös védelmi alapokba, kiegészítve a NATO kapacitásokat, hogy védelme önállóbbá válhasson az Egyesült Államok segítségétől.
    
A bizottsági elnökjelölt  hangsúlyozta, hogy Londonnak “rendeznie kell sorait” a Brexittel kapcsolatban. Nagy-Britanniának minél hamarabb tisztáznia kell az unióval tervezett jövőbeli kapcsolatait a bizonytalanság megszüntetése érdekében. Hozzátette: “nagyon hangsúlyosan ide tartozik” az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülése is.
    
Von der Leyen a schengeni térség bővítése mellett érvelt, feltéve, hogy az újonnan társuló országok megfelelnek a követelt kritériumoknak. Továbbá arra szólította fel az uniós tagországok kormányait “tartsák nyitva” a Nyugat-Balkán országai előtt az uniós tagság lehetőségét.
    
Végezetül kijelentette, az Európai Bizottság, az uniós parlament és a tagállamok kormányai közötti zökkenőmentes együttműködés elengedhetetlen az EU hatékony politikai döntéshozatalához a kereskedelemtől a klímavédelmen keresztül a migrációig.
    
Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania.
    
Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer “elsüllyesztése” miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.