Pályám kezdetén

Képesítés híjánmás lehetőségem nem volt, figyeltem és hallgattam az óvónőket, s próbáltamlekuporodni a 3-7 évesek gondolat-világába.

Egy intelem lebegett előttem, akkorivezetőmtől: "Figyelj oda mit mondasz és mit cselekszel a gyerekek között, hiszenmodell vagy, mindenben téged fognak utánozni!".A főiskolán még 2 alaptételt szentesítettem:
1. Munkád 70%-a SZERETET!, a többi a módszer. Ha nincs benned kellő alázat,tisztelet, szeretet, alkalmatlan vagy e pályára!
2. Soha ne feledd, a tucatnyi gyerek mindegyike egy család EGY SZEM gyermeke!

A játékaim ekkor udvari farkasból, lóból, sárkányból, ill. labdázásból álltak. Akislányoknak élő babafej voltam, akkor hosszú hajam fésülték, fonták,cirógattak-babusgattak. Balástyán az ebédhordó triciklibe ültettem délutánonként a gyerekeket, szólni nemszóltak érte, de a tűzvédelmi oktatás lapjára később felkerült: ...és a gyerekeketNEM SZABAD tricikliztetni az udvaron!

Mint férfi, ekkor ebben különböztem jelentősen az óvónőktől, hogy játékaim sokkalmozgás dúsabbak voltak, a játékokat nem irányítottam, hanem BENNE voltam, bennenyakig a játékban. Ma, Stöcker Katalin programja Óvodai nevelés játékkal, mesével egyike a legnehezebbprogramoknak, mert a verseket, dalokat, mondókákat a gyerekek JÁTÉKÁBAN ÜLVE,spontán, a szituációnak megfelelően kellene elhangoztatni, hogy a gyermek mégvéletlenül se érezzen tanítási szándékot, hanem, csak játékot, játékot, játékot!,hiszen e tevékenységben a gyermeki agy csatornái NYITVA vannak, fejlődése csak ígylehetséges.

Ellenben, ha összepakoltatom a legjobb játékot, és kötelezően "TANÍTOk",sok esetben elveszítem a motívációt, az érdeklődést, és magunkon tudjuk a legjobban,ami kötelező volt, az sokszor veszendő is lett.