Új épületben a hatékonyabb gyógymódokat kutató HCEMM

Az egykori öthalmi szovjet laktanya romjai sokáig szúrhatták Szegeden, a Budapesti úton elhaladók szemét, de a régi idők maradványa nemrég a modern kutatás és fejlesztés szolgálatában született újjá. Az ELI ALPS lézerközpont szomszédságában álló sokszínű épület könnyen felkelti az elhaladók figyelmét, azt eddig talán csak kevesen tudták, hogy az épület a régi laktanyák területén épülő Science Park legújabb képviselője, az SZTE inkubátorháza, ahol a HCEMM, azaz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM – angolul Hungarian Center for Excellence in Molecular Medicine) központja kapott helyet.

Az intézet közös európai uniós (Horizon 2020 Program) és magyar kormányzati támogatással (Nemzeti Laboratórium Program, illetve Tématerületi Kiválóság Program) jött létre. A szegedi székhely egykor tiszti szállás volt, amely csaknem egy év munka árán teljesen újjáépítve ma tágas irodáknak és csúcstechnológiával felszerelt laboratóriumoknak ad otthont. Az inkubátorház elnevezés nem tudományos fogalom, arra utal, hogy az épület a kutatómunkán alapuló új gyakorlati megoldások, hasznosítható eljárások „keltetője”, a HCEMM-et is ez a megközelítés határozza meg. Az inkubátorház annak a régi laktanyák területére tervezett Science Parknak egyik első betelepülője, amely a jövőben akár több ezer kutatónak adhat majd munkát a tudomány változatos területein. A munka az épület elkészülte után sem állt meg, most éppen az utak felújítása, bővítése zajlik a területen.

A háromemeletes épület, amely a Szegedi Tudományegyetem tulajdona, megújult formájában tavaly került átadásra. A HCEMM rendelkezésére álló 1800 négyzetméteren azóta már 6 kutatócsoport rendezte be laboratóriumát – a legutóbbi november elsejével –, míg az intézet további 20 kutatócsoportja Szeged más pontjain, illetve Budapesten dolgozik. Az azonban közös bennük, hogy azokat a betegségeket vizsgálják, amelyek az idősebb korosztályt érintik igazán súlyosan – ilyenek például a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek vagy bizonyos fertőző betegségek. Az öregedő társadalom nem csak Magyarország problémája – a fejlett országokat már most is, hosszú távon pedig az egész világot érinti, így gyorsan fejlődő kutatási területnek számít, amely mögött egyre szorosabb nemzetközi együttműködés épül fel.

A kutatók célja nemcsak a hatékonyabb gyógymódok, hanem a pontosabb, érzékenyebb diagnosztikai eljárások fejlesztése is. Ez utóbbi különösen fontos, mert az új terápiák, gyógyszerek kifejlesztése gyakran 10–15 évig tart, de a diagnosztikai eljárások engedélyezése gyorsabban zajlik, és egyes területeken, így a daganatos betegségek esetén is, a korai, pontos észlelés hatalmas lökést adhat a már meglévő terápiák sikerének.

Az inkubátorházban dolgozó kutatócsoportok jól tükrözik, milyen széles körű kutatást végez a HCEMM – vannak köztük, amelyek a daganatos betegségek előrejelzésén dolgoznak, foglalkozik kutatócsoport az emberi és állati idegsejtek közötti különbségek feltérképezésével, ami például a demencia bizonyos formáinak kezelésében segíthet, és a fertőző betegségek hatékonyabb diagnózisával foglalkozó csoport is akad. Ez utóbbi terület részben a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatok miatt került a HCEMM homlokterébe, a csoport egyik távlati célja, hogy egy esetleges újabb, hasonló járvány esetén egy felkészült, fejlett, gyorsan reagálni képes diagnosztikai laboratórium álljon a város rendelkezésére.

A HCEMM kutatóintézet a nemzetközi tudományos közösséggel együttműködve a legmodernebb lehetőségeket biztosítja a kutatói számára. Ebben kiemelkedően fontos szerepet játszik az

Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (European Molecular Biology Laboratory – EMBL) való szoros együttműködés. Az EMBL nagy múltú nemzetközi kutatószervezet, jövő évben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A szervezethez 28 ország csatlakozott – köztük hazánk is –, 6 országban vannak laboratóriumai, és történeti szempontból is akad magyar vonatkozása, hiszen az intézet egyik ötletgazdája Szilárd Leó volt, akinek nevét a heidelbergi központ könyvtára viseli. Az EMBL nemcsak a kutatók közötti együttműködések útján segíti a HCEMM fejlődését, de mivel hasonló célok mentén jött létre, a felépítése, szerveződése is hasznos példaként áll a HCEMM előtt.

Az intézet számára központi fontosságú, hogy a kötelékében dolgozó kutatók rendelkezésére álljanak mindazok a lehetőségek, amelyek egy nyugat-európai vagy amerikai kutatóközpontban elérhetőek lennének. A kiváló szakmai kapcsolatok és a modern felszereltség pedig láthatóan hatásos kombináció, a HCEMM szegedi központjában is elősegíti és támogatja egy igazi, nemzetközi kutatóközösség kialakulását. A Budapesti úti inkubátorházban dolgozó csoportok vezetői között is akad külföldi származású kutató, de az Egyesült Államokból hazatért magyar is. Kutatásaik jelentik azt az alapot, amelyre építkezve a HCEMM végső soron szabadalmaztatott, gyógyászatban használható terápiás és diagnosztikai eszközöket fejleszt majd ki. Valójában ez a kutatóintézet munkájának kulcseleme, a – mottóként is megfogalmazott – „Translational Medicine”. Az alapkutatás eredményeit olyan gyakorlati megoldásokra fordítani, amelyek hasznát első kézből tapasztalhatja bárki, aki az öregedéssel összefüggő, népbetegségnek számító egészségügyi problémák miatt ellátásra szorul.