Teremtő vágyak

Minden egy nagy találkozással kezdődött

„Ez a könyv sok mindenben hasonlít az eddigiekhez, hiszen mindegyikben van egy találkozás, mindegyik egy vagy több festményből indul ki és ezeknek a háttértörténetét meséli el, azonban az új kötetben sokkal több a magyar alkotó és nagyon sok olyan művész szerepel benne, akikről a magyar közönség csak keveset vagy egyáltalán nem hallhatott" - fejtette ki Gerevich József pszichiáter.

Példaként említette Gwen Johnt, Sarah Goodridge-ot vagy Louis Waint, akikről magyar nyelven nem nagyon jelent meg eddig semmi, azonban nemzetközi szinten jól ismertek és több életrajzírójuk is van, így jól kutatható művészeknek számítanak. A magyar művészek között szerepel a kötetben Dénes Valéria és Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József és Bányai Elza, Ország Lili és Bálint Endre, Czigány Dezső és Szilasi Borbála, valamint Berény Róbert és Breuer Etelka története.

A műalkotás dönt

A pszichiáter elmondta, hogy a kötetek írásakor általában először a műalkotás ragadja meg, ezután kezdi el felfejteni a mű keletkezéstörténetét. Amennyiben van elég dokumentum róla és a kép mögött egy találkozás története is kirajzolódik, akkor bekerülhet a kötetbe.

Olykor nyomozni is kellett

Voltak olyan történetek, amelyeknél nagyon komoly nyomozást kellett folytatni egy-két szál kibontásáért és ez leginkább a magyar alkotókra volt jellemező - fűzte hozzá. „Magyarországon a festőkről nagyon kevés életrajz készül, ezért itt sokkal alaposabban kell utánajárni a dolgoknak, mint egy nemzetközileg ismert szerzőnél" - fogalmazott.

Az új kötet alapvető művészetpszichológiai kérdése az, amit ez az előző három kötet is feszeget, hogy hogyan függ össze az élettörténet az alkotással. Erre próbálok válaszolni és típusokat, összefüggéseket keresni, ezekhez szolgálnak adalékul ezek a keletkezéstörténetek.

A Teremtő vágyak harmadik része a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg.