Segítség

2009.04.03. 20:48

Ókeresztény kő a vörös sáncból

Sopron - Bontják a XI. században épített ispáni vár falát, az úgynevezett vörös sáncot. Az Orsolya-iskola egykori függőkertjében négyzetcentiméterenként haladnak a földmunkákkal. Már találtak is szenzációs leletet, egy ókeresztény emléket.

Nagy Márta

Többemeletnyi magasból döntik ki a talicskákból a vörös földet a Fegyvertár utca 1. szám alatti ház udvarán: bontják az ispáni vár falának jókora szakaszát, az úgynevezett vörös sáncot.

– Az Orsolya-iskola tornaterme állt itt. A termet elbontották, s új csarnok építésére kaptak engedélyt, ami észak–déli irányban épül az egykori függőkert helyén. Ehhez el kell bontani a sáncot, ami a régészet számára nagy feladat és nagy lehetőség is egyben – ismerteti a helyzetet [namelink name="Gabrieli Gabriella"] régész.

– A vörös sánc a római falak vonalát belülről követte, és körbeölelte az akkori települést. A Tűztoronynál volt az északi kapu, a Hátsókapunál pedig a keleti. A hatalmas építmény alapja húsz méter széles, és a befelé lépcsősen kialakított sánc hat, helyenként tíz méter magas volt. A fa vázat többnyire a római korból származó törmelékkel és a falat övező árokból kitermelt földdel töltötték fel. Ma még megoszlanak a vélemények arról, hogy készítése során szándékosan égették-e ki vagy ellenséges támadás során gyulladt meg. Az utóbbi látszik valószínűbbnek – magyarázza a tudnivalókat a Soproni Múzeum szakembere.

Gabrieli Gabriella régész az első soproni tárgyi ókeresztény emlékkel – jól látszik a kereszt a kőben. Fotó: Magasi

Gabrieli Gabriella régész az első soproni tárgyi ókeresztény emlékkel – jól látszik a kereszt a kőben. Fotó: Magasi
A sánc elbontása több szempontból is izgalmas – derül ki a helyszínen. Egyrészt bármi előkerülhet: római emlék éppúgy, mint az ispáni vár korából származó, vagy éppen későbbi lelet, hiszen a régészeti korú maradványokra századokkal később egy barokk lakóház épült jókora pincével. Másrészt ekkora területen és magasságban egyszerre még sohasem került felszínre a sánc, így a szakemberek számára adott a lehetőség, hogy új információkkal gazdagítsák a földvárakról szóló ismereteket. A munka még csak épp elkezdődött, máris szenzációs leletre bukkantak.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a római kori Sopronnak, Scarbantiának is volt ókeresztény gyülekezete, csakhogy kevés volt ennek bizonyítására a tárgyi lelet.

A minden bizonnyal egy késő római építményből származó kövön jól látszik a belevésett kereszt. De találtak Minerva-oltárkövet is, bélyeges téglát és rengeteg cseréptöredéket.

 1000 körül épült

Sopron Árpád-kori vára, ahogy a legkorábbi oklevelek említik: castrum Suprun, az első magyar király, Szent István uralkodásának első éveiben, 1000 körül épült a IV. századból romosan megmaradt római kori erődítmény falait felhasználva. A fontos határvár egyben ispáni központ, Sopron vármegye központja is volt. Ez a XI. századi erődítmény a korabeli várépítési technikának megfelelően összeácsolt fagerendákból készült, a fakazetták belsejét földel töltötték fel. A sánc gerendaszerkezetéhez 16.527 köbméter fát és 53.529 köbméter földet használtak fel. A soproni Árpád-kori sáncot 1895 óta kutatják a régészek, eddig húsz helyen végeztek rajta ásatásokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!