Talmácsi: A magyar szurkolók bátrak

– Úgy tudjuk, jelenleg egy sörgyár kampányának az arca, amely a felelős alkoholfogyasztásért küzd. Miért fogadta el a felkérést?
– A Dreher sörgyárak programja három éve indult, és engem választottak ki mint hiteles nagykövetet. Elsődleges célunk, hogy növeljük az alkoholfogyasztással kapcsolatos tudatosságot a magyar lakosság körében. Örülök, hogy éppen egy sörgyár áll oda a kulturált alkoholfogyasztás mellé, ilyen Magyarországon még nem volt. Élsportolóként kötelezőnek érzem, hogy támogassak egy ilyen kezdeményezést, mert szeretnék jó példát mutatni az embereknek, és tudom, mit jelent a felelősség: felelős vagyok a tetteimért, és felelősséggel tartozom a csapatomnak, a családomnak. Az alkoholfogyasztás Magyarországon az élet része, szinte mindenki iszik valamennyit 18 év felett, és ma már sajnos alatta is. De fontos, hogy az emberek tisztában legyenek vele: egy pohár sör már olyan alko-
holszinttel jár, hogy nem vezethetnek.

– A kampány honlapján egy önismereti tesztet tölthetünk ki, amiből sokat megtudhatunk az alkoholfogyasztási szokásainkról, és arról: helyesen élünk-e az itallal. Ön kitöltötte a tesztet?
– Igen, és úgy tapasztaltam, az ember utána átgondolja, a jövőben mit és hogyan fogyaszt. Nem az alkoholfogyasztással van gond, nem baj, ha ellazulunk, kikapcsolódunk egy-egy sör mellett: a mértékletesség a lényeg. Tanultam új dolgot is: én úgy tudtam, a kismamákra nem veszélyes napi egy pohár bor, és kiderült, hogy egyáltalán nem ihatnak alkoholt. Egyébként olykor én is jó vörösborral öblítek le egy-egy steaket, és meccsnézés közben a haverokkal én is koccintok sörrel, de nem iszom mértéktelenül. Tudatában vagyok annak is, hogy Magyarországon nullaszázalékos tolerancia működik, és nem ülök sörözés vagy borozás után volán mögé.

Talmácsi: A magyar szurkolók bátrak.
Fotó: DM/DV
– Vb-győzelme után önéletrajzi könyvet írt Az életem 200 felett... címmel, a honlapján rendszeresen frissülnek a blogbejegyzések, amelyekben a versenyekről, edzéseiről, mindennapjairól mesél a szurkolóknak. Ennyire szeret írni?
– Nagyon szeretek, de sok segítséget kapok az írásban azoktól az emberektől is, akikkel együtt dolgozom.

– A nyári bejegyzéseket végignézve számos helyen járt Spanyolországtól Amerikáig. Ilyenkor csak a versenyre koncentrál, vagy kirándul, várost is néz?
– Mostanában egyre nyitottabb vagyok arra, hogy körül is nézzek ott, ahol versenyzem. Bizonyos városokat szeretek, ezeken a helyeken úgy intézem, hogy legyen egy-két napom kikapcsolódásra. Nagyon szeretem az olasz, a spanyol futamokat, az aktuális kedvencem Malajzia.

Magát játssza az Üvegtigrisben

Talmácsi Gábor is látható lesz az Üvegtigris harmadik részében: a versenyző magát alakítja a filmvásznon. A filmmel kapcsolatban nyilatkozta a forgatás után: „Hatalmas megtiszteltetés egy igazi klasszikus folytatásában szerepelni. Az Üvegtigris az egyik kedvenc filmem, és mivel én is sok időt töltök lakókocsiban, nálunk a film több szállóigéje már a mindennapok része. A „Lali, rossz helyen van ez a kocsi!" szinte minden parkolásnál elhangzik (...). Várhatóan alakításomért nem jár majd Oscar, de itt valóban a részvétel volt a fontos."

– Sok vihar övezi itthon a sávolyi motorpálya építését: a legújabb információk szerint magyar vállalkozásokból álló konzorcium fejezné be az építkezést. Önnek szívügye a pálya?
– Elvesztettem a fonalat, hol tart a dolog, de szurkolok a motorpályáért, mert nagyon jót tenne a magyar motorsportnak.

– Egy augusztusi blogbejegyzésében írta: az indianapolisi versenyen nagyon sok szurkoló volt kint Hajrá, Talma! feliratú zászlókkal, transzparensekkel. Mit jelent a szurkolók biztatása egy versenyen?
– Azzal szembesülök a versenyeken, hogy mindenhol ott lobog a magyar zászló a tribünön. Mindig meglepődöm, de nagyon jó érzés. Nagyon nehéz ez a sport, néha apróságokon múlik az eredmény. Fontos a pozitív töltet, a támogatás, a szurkolók szeretete, amikor 220 fölött száguldunk, és tizedmásodperceken múlhat a siker. A magyar szurkolók bátrak, felvállalják a zászlót, a Hajrá, Talma! feliratot, a hangoskodást. Ők a legjobb szurkolók, köszönöm, hogy mellettem vannak. Sokszor mondják, hogy a magyarok nem tartanak össze, én a futamokon nem ezt tapasztalom.

– A rajongók szeretete olykor tolakodó is lehet. Ön nem találkozik ilyen helyzetekkel?
– Kevés olyan helyen, partin fordulok meg, ahol körülrajonganának a lányok. Nem is olyan fontos, mert párkapcsolatban élek, van barátnőm. Persze jólesik a férfiasságomnak a rajongás, de jól kezelem, nyílt vagyok és őszinte. A szurkolók, rajongók tudnak hevesek lenni, de az enyémek érzik, hol a határ. Van egy fanklub, a tagokkal évente többször találkozunk, megajándékozzuk egymást: nagyon jól megvagyunk.

– A misanói versenyt szörnyű baleset árnyékolta be, életét vesztette Shoya Tomizawa, a tehetséges japán versenyző. Ön sportpszichológus segítségét is igénybe veszi időnként: hogyan lehet feldolgozni egy ilyen tragédiát?
– Nem tudom, jelenleg is dolgozom rajta, találkozom a sportpszichológusommal is. Ezért nem is szeretnék a balesetről beszélni. Mit mondhatnék? Szörnyű, tragikus!

– Mik a további tervei, céljai 2010-re?
– Erős kategóriában versenyzem, ahol sok a kérdőjel. Még hátravan hat verseny a világbajnokságból, remélem, sikerül pódiumos helyezéseket szereznem, amire már nagyon vágyom. Ez a pontversenyben is jól jönne, hiszen nagyon szoros a verseny a tabellán is. Ha első helyre nem is számítok, a második-harmadik helyezés reális lehet.

A 19 éves japán motoros belehalt  sérüléseibe

 A 19 éves Shoya Tomizawa alól szeptember 5-én a misanói futamban kifutott a motor, majd az érkező Alex De Angelis és Scott Redding is áthajtott a japán motoroson, aki belehalt sérüléseibe. A tragikus balesetről blogjában így írt Talmácsi Gábor: „...bár először nem akartam visszanézni a bukást, később úgy éreztem, hogy meg kell tennem, hogy tudjam, mi történt. Shoya a 11-es, Curvone nevű kanyarban bukott. Nekem is ebben a kanyarban adódott a legtöbb problémám a motor elejével, az első gumi tapadásával (...) végig küzdenem kellett, hogy motoron tudjak maradni. A felvétel alapján versenyzőként pontosan tudom, hogy ugyanez történt Tomizawával is. Megindult a motorjának az eleje, a hátulja már el is ment, mindez a másodpercek törtrésze alatt, és nem tudta elkerülni a bukást. De Angelis meg Redding olyan szorosan mögötte voltak, hogy esélyük sem volt kikerülniük őt."