Európai topligák szezonértékelése, 2. rész: a Serie A bukdácsolt, kivéve egy csodacsapat

Erős lenne azt mondani, hogy Cristiano Ronaldo buktatta meg Allegrit, hiszen a portugál mindent megtett a fő cél, vagyis a BL-győzelem eléréséért – egy fecske azonban nem csinált nyarat –, mégis van benne valami. A klasszis igazolásával a Juventustól távozott Higuain, és az üzlet részeként jönnie kellett Bonuccinak, aki lassúvá tette azt a védelmet, amelyből miatta kihagyták Benatiát. Utóbbi alapembert ezzel Katarig űzték, miközben Ronaldo beépítését nem tudták úgy megoldani, hogy a középpályások megértsék magukat vele.

Dybala például ezzel szinte el is értéktelenedett. Így már a védelem és a középpálya sem tűnt BL-győztes alapanyagnak, mindezek ellenére Ronaldo Olaszországban is gólgép lett.

Mi a megoldás? Legyen inkább valóságos gépgyár. Nem véletlen, hogy a torinóiak új trénerének kinevezett Sarri első dolga volt elutazni az épp nyaraló Ronaldóhoz, és a hírek szerint meggyőzni: belőle klasszikus befejező csatárt kell faragni. Kiszolgáló személyzetnek ott lesz majd a remek érzékkel ingyen megszerzett Ramsey.

Mindezt azért lehetett így levezetni egy Serie A szezonértékelőben, mert a Juventus a felsorolt problémák ellenére is tükörsimán lett bajnok, zsinórban nyolcadik alkalommal. Ez az „üldözők" kritikája is: a Napoli nem tudott szintet lépni, a nyolcadikként végző Lazio csak egy kupagyőzelemmel tudta kiharcolni az Európa-liga-indulást, míg az utolsó fordulóban az AS Roma, az AC Milan, az Inter és az Atalanta is esélyes volt a BL-helyekre, menekülve a jövő szempontjából nem túlzottan ígéretes El-től.

A gólgép. Cristiano Ronaldo Olaszországban is ontotta a gólokat, a Juventus egyik legjobbja volt. FOTÓ: MTI

A kvartett kakukktojása a bergamói alakulat, az Atalanta ugyanis izgalmat csempészett a sportág romantikáját visszasíró olasz futballkedvelők életébe.

Tette mindezt úgy a SZEOL-színekben pompázó együttes, hogy nyolc fordulót követően egyetlen sikerrel állt. A kék-feketék ezután fantasztikus menetelést produkáltak, és ősztől igazi sötét lóként ott lesznek a Bajnokok Ligájában. Minden szezonban van egy-két csapat, amely rámutat: az eredményességhez nem sztárok, hanem technikailag és mentálisan is komplett labdarúgók, ügyes igazolási politika, kiváló játékosmegfigyelői hálózat és egy jó edző kell. Idén ezt az Ajax mellett az Atalanta bizonyította Európának. (Talán erre az útra kellene lépnie a bukdácsoló milánói és római kluboknak is.) A bergamóiak mentalitását bizonyította több tucat olyan pont szerzése, amelyeket hátrányból felállva értek el.

A gólszerzőlista második helyét elérő Zapata megállíthatatlan volt, Gómez pedig jolly joker, de nehéz is kiemelni bárkit, hiszen a mester, Gian Piero Gasperini mindenkinek megtalálta a helyét.

Ő és Ancelotti tudott egyedül nyugodtan ülni a kispadon, ugyanis a szezon végére a hat legjobb csapatból négy is edzőt váltott: a már említett Allegri mellett Gattuso (Milan), Spalletti (Inter) és Ranieri (Roma) is elköszönt klubjától, így az átmeneti szezont követően új időszámítás veszi kezdetét Olaszországban.

A gólkirályi címet Fabio Quagliarella (Sampdoria) szerezte meg 26 góllal. A második helyen Duván Zapata (Atalanta) végzett 23 találattal. Őt követte Krzysztof Piatek (AC Milan) 22 góllal. A cikkünkben is említett Cristiano Ronaldo 21-ig jutott, így a negyedik lett.

A gólpasszkirály Alejandro Gómez (Atalanta) és Dries Mertens (Napoli) lett 11–11 assziszttal. José María Callejón (Napoli) és Suso (AC Milan) 10–10 gólpasszt osztott ki a 2018–2019-es idényben.