A versenyképesség javítása a cél

EMOGA? A magyar agrárium csak akkor lehet versenyképes, ha biztosítottak a hosszú távú agrártámogatások. Ennek egyik legfontosabb bázisa a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT), és az azt finanszírozó Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA). Az EMOGA két részből áll, amelynek egyike, az Orientációs részleg a strukturális alapok közé tartozik, és az itt összegyűlt pénzek a többi között a mezőgazdasági termelés átalakításához, az erdőgazdasági szerkezet megerősítéséhez vagy éppen a kezdő farmereknek, a fiatal gazdálkodóknak nyújt támogatást. Az NVT-ben rögzített célok támogatását az EMOGA Garancia Részlegében kezelt források fedezik.

Történet? Az EMOGA-t 1962-ben alkották meg az Európai Unió akkori tagjai, azzal az elhatározással, hogy az agrárium termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, növelését segítsék. Ekkor az unióban még a legfontosabb cél az volt, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszer kerüljön az emberek asztalára Az új alap nem volt felesleges azért sem, mert hozzájárult a mezőgazdasági termékek piacának stabilitásához az unióban. Az idő előrehaladtával azonban átformálódott a közösség mezőgazdaságának helyzete, és szükségessé vált a jogosultak számának bővítése. Erre 1968-ban került sor: ekkortól folyamodhattak ide pénzért azok is, akik átképzésekre szerettek volna költeni, támogatást találni. A változás azért volt elkerülhetetlen, mert az unió célja a mezőgazdaságból élők számának csökkentése volt, amit ezen kívül a nyugdíjba vonulás támogatásával is igyekeztek ösztönözni az EU agrárvezetői.

Pántlikázott pénzek

A 2004 és 2006 közötti időszakban összesen 754 millió euró szolgálta az NVT-ben megjelölt célok megvalósítását, aminek 80 százaléka, azaz 602 millió euró származott a közösségi kasszából, a többi pedig az ennek kiegészítésére szolgáló magyar társfinanszírozás, azaz a hazai büdzséből eredt. Minden esztendőben emelkedik az uniós támogatás nagysága: Magyarország első uniós évében 181 millió eurót ítélhettek oda a támogatásokat kérőknek, 2005-ben ez az összeg húszmillió euróval emelkedett, és ugyanennyi volt a forrásbővülés 2006-ban is. A hazai mezőgazdaság korszerűsítését, a versenyképesség javítását szolgálja az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) is, mely hozzávetőlegesen nyolcvanmilliárd forintos forrás fölhasználását tette lehetővé. Az NVT és az AVOP esetében 2008 végéig költhetők el a források, vagyis az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) jogcímeire is átvihetők bizonyos feltételekkel a már jóváhagyott kifizetések.

EU-célok? A tagállamok közös mezőgazdasági strukturális politikája 1972-ben született meg, és ekkor kiegészültek a támogatási célok is. Így bevezették az állattenyésztés anyagi támogatásának felső határát, és ettől kezdve kérhettek és kaphattak pénzt a mezőgazdaságban dolgozók képzésük költségeinek finanszírozására is. Alig több mint egy évtizeddel később, 1985-ben elérkezett az idő egy újabb reformra a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében. A múlt század 80-as éveinek második felében az EU átrajzolta a közösségi alapokat, ez az EMOGA-t is érintette.

Kassza? Magyarország – hasonlóképpen más uniós alapokhoz – az EMOGA Garancia Részlegéből is az uniós csatlakozás óta, 2004 májusától részesedik. Mivel az elmúlt hétéves finanszírozási ciklus kétharmadánál vált hazánk tagországgá, így az utolsó alig több mint két és fél esztendőben használhatta fel ezeket a forrásokat is.

Prioritások? Az NVT prioritásai közül a legnagyobb összeg az agrár- és környezetgazdálkodásra jutott. A mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentését, illetve a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását célzó beruházásokra három év alatt 246 millió euró állt a magyar mezőgazdaság szereplőinek rendelkezésére. Ennek fele, 121 millió euró jutott az Európai Unió által támasztott általános követelményeknek való megfelelés támogatására. Nagyjából ugyanakkora összeget használhatott fel Magyarország az NVT három másik prioritására: a termőhelyi adottságokhoz, illetve piaci viszonyokhoz illeszkedő termelési szerkezet kialakítására; éppúgy valamivel több mint hatvanmillió eurót költhetett el hazánk ebben a három esztendőben, mint ahogy ennyi pénz szolgálta a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztését; illetve a mezőgazdaságban tevékenykedők gazdasági helyzetének és piaci pozíciójának javítását célzó fejlesztéseket is. Utóbbiak közé tartozott például a félig önellátó gazdaságok támogatásán kívül a termelői csoportok létrehozása és a korai nyugdíjazás is.