200 milliót kér számon egy homokbánya tulajdonosa a múzeumon

Kétszázmillió forintot, elmaradt hasznát kéri számon a Móra Ferenc Múzeumon egy homokbánya tulajdonosa. A céget a bányászat előtt régészeti föltárásra kötelezték, de sokallta a szintén kétszázmillió körüli árat. Ezek után nem ebből a bányából, földúton, hanem húsz és harminc kilométerről, a 47-esen kellett 600 ezer tonna homokot vinni az orosházi elkerülő út építéséhez.

Tizenkilenc különböző szakhatóság huszonhét engedélyére, hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy valaki ma homokbányát nyithasson Magyarországon. A Teszt Kft. – amely az orosházi elkerülő utat építő konzorcium megbízásából homokbányát nyitott volna Kakasszék közelében – huszonhat engedélyt sikeresen megszerzett.
Egyedül a Csongrád megyei múzeummal nem sikerült megegyezni. A mintegy tizenkét hektáros területet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhellyé nyilvánította, és próbaföltárásra kötelezte a vállalkozást. A költségeket ilyenkor a tulajdonos állja, s ezt a munkát a megyei múzeummal lehet elvégeztetni. Az áralku egyoldalú, hiszen ha a vállalkozás azt akarja, hogy a területet minél előbb föltárják, és elkezdhesse a kitermelést, elfogadja a múzeum feltételeit. A próbaföltárásról szóló szerződés itt 11 millió forint plusz áfát tartalmazott. A kisegítő földmunkát, a kézi erőt és a biztonsági őrzést a cég adta, ami végül még ugyanennyibe került.

A próbaföltárás negyven napig tartott, cseréptöredékek kerültek elő, és elszíneződött föld utalt a régi mezsgyehatárokra, vizesárkokra. Ezután a teljes terület megelőző föltárására – kitakarására – kötelezték a kft.-t.

A tárgyalások nyomán a föltárandó terület hat hektárra szűkült, és ezért a múzeum 66 millió forint plusz áfát kért, az intézmény által megválasztott földmunkás vállalkozás 47 millió plusz áfát számolt, a Teszt Kft. saját gépi költsége újabb 40-50 millió lett volna. Összesen kétszázmillió forintot számoltak a feltárásra. A Teszt ezt így nem akarta elfogadni, mert a haszna is ennyi lett volna. Végül a tárgyalásba bekapcsolódott az útépítő konzorcium is, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely egyeztetésre hívta a feleket.

Mégsem sikerült megegyezni, az útépítő konzorcium pedig ezt megelégelve más partnert választott. Egy húsz és egy harminc kilométerre lévő bányától vitették a helyszínre a 600 ezer tonnányi töltéshomokot. A megrakott teherautók a 47-esen mentek, a nyomvályúk látszanak, de [namelink name="Németh Béla"] orosházi polgármester szerint nem olyan vészes a helyzet, és a város útjai mentesültek. A múzeum beperelte a Teszt Kft.-t, mert a cég nem akarja kifizetni a próbaföltárás teljes összegét, mivel a múzeum még nem adta le a költségelszámolást. A kft. viszontkeresetet nyújtott be, kártérítést fog kérni.

– A múzeum ellehetetlenítette a vállalkozásunkat, de közben nemzetgazdasági kárt is okozott, emellett álláspontunk szerint törvényt is sértett – sorolta a minap Szegeden tartott sajtótájékoztatóján Solti Viktor, a projekt egyik résztvevője. – A jogszabályok szerint valóban nekünk kell viselnünk a költségeket, de az, hogy ez mennyi, a versenyszférában utólag derül ki. Itt meg előre megmondták, mennyi lesz, vagyis az alku eredményéhez készítettek költségvetést, kitalált jogcímekkel támasztották alá a végösszeget. Ugyanakkor a megyei közgyűlés által elfogadott szerződésbe a múzeum még belecsempészett egy mondatot, ami lényeges volt, eszerint mentesül az előírt elszámolási kötelezettség alól. Könyörögnünk kellett, hadd csinálják már a mi gépeink a földmunkát, mert a múzeum a saját, piaci áron dolgozó partneréhez ragaszkodott.

A Teszt Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Miklós Pál elmondta, a törvény egyébként is megnehezíti a hasonló helyzetben lévő vállalkozások dolgát azzal, hogy arra kötelezi, fizesse az állami tulajdon kiásásának, közhasznú feldolgozásának költségeit. – A múzeum azonban a folyamatos és módszeres időhúzással nekünk is keresztbe tett, lehetetlen magas árat és elfogadhatatlan határidőket mondott, közben kicsinyes bosszúságokat okozott. A próbaföltárás idején is ott kezdték a munkát, ahol vékony volt a számunkra is használható anyag. Amikor ezt szóvá tettük, fölháborodtak. Percig nem lehetett kétségünk afelől, hogy a pénzünket nem a mi érdekünk, és nem is az útépítés érdekeinek figyelembe vételével költik el.

Múzeum: majd a bíróság dönt

A múzeum a próbaföltárásra még [namelink name="Vörös Gabriella"] igazgatósága idején szerződött, a munka [namelink name="Horváth Ferenc"] működése alatt folyt, a bírósági huzavona pedig még [namelink name="Zombori István"] igazgatónak is munkát fog adni. A Móra Ferenc Múzeumban szilárdan hisznek a maguk igazában. A céget a múzeum azért pereli, mert a homokbánya gazdái úgy tartották vissza a próbaföltárás árát, hogy ezzel a második szerződés megkötésekor akartak előnyhöz jutni; az intézmény el fog számolni, amikor kell. A kft. elmaradt hasznáról azt mondták, miután a második szerződés nem köttetett meg, nincs miről beszélni.

Ha a cég aláírta volna a szerződést, megkapta volna az örökségvédelmi engedélyt is. „A homokbánya területén nagyméretű és intenzív régészeti lelőhely található, a próbafeltárás során szarmata kori és Árpád-kori településmaradványokat találtak a régészek. A Móra Ferenc Múzeum a régészeti feltárások során a jogszabályokban és a szerződésekben előírt határidőknek megfelelően jár el, így történt ez a Székkutas-Kakasszék II. számú homokbánya esetén is. A múzeum miatt a vállalkozó nem szenvedett késedelmet" – áll az intézmény sajtóközleményében. A múzeum ezentúl – amíg az ügy jogerősen le nem zárul – nem nyilatkozik, mert nem a sajtóban, hanem a bíróságon dől el, kinek van igaza.