Csengele nem vette be a cumit

Algyő, Bordány, Csengele, Nagymágocs, Székkutas, Zákányszék, Zsombó. Hét olyan település maradt Csongrád megyében – a városokat nem számítva – amely nem tagja intézményfenntartó társulásnak, vagyis továbbra is önállóan működteti általános iskoláját.

A megyében létrejött kistérségeknek – csongrádi, hódmezővásárhelyi, kisteleki, makói, mórahalmi, szegedi, szentesi – ugyanis fontos feladata az oktatási feladatok centralizálása. Erre ösztönzi őket a szaktárca: több település összefogásával így juthatnak az oktatási intézmények nagyobb állami támogatáshoz. A 2007-ben alakult Szegedi Kistérség Többcélú Társulásában például a kistérség 8 települése vesz részt, Szeged 3 iskolája mellett benne van Tiszasziget, Újszentiván, Szatymaz, Sándorfalva, Kübekháza, Dóc és Deszk. Mintegy 3200 gyermek tanul a mamutiskolában. A kimaradt Domaszék és Röszke közösen hozott létre társulást, csakúgy, mint a mórahalmi kistérségben Ásotthalom és Öttömös vagy Pusztamérges és Ruzsa.

A mártélyi iskolában. Ők jól jártak a társulással.
Archív fotó: Tésik Attila
– A társulás a fenntartó számára jelentős többletnormatívát jelent, a belépő település így saját költségvetéséből – méretétől függően – akár 10–30 millió forintot is megspórol. Ezt a tapasztalatok szerint ritkán forgatják vissza az oktatásba – hallottuk Porkoláb Mihálytól, a Magyarországi Iskolaszövetségek Szövetségének (MIASZÖSZ) titkárától. Szerinte 300 tanuló alatt nehezen őrizhető meg az önállóság. A társulás mellett és ellen is szólnak szakmai érvek: minél kisebb egy település, annál gyengébben teljesítenek a tanulási felméréseken a diákok – míg a mamutintézményekben gondot okozhat, hogy a több száz fős tantestület tagjai gyakran nem is ismerik egymást.

– Tavaly szeptember óta kistérségeken átnyúló együttműködésünk van Mártéllyal. Pénzügyi okokból jött létre a társulás: 20 millió forint többletforráshoz jutunk így. Nem bántuk meg a lépést – értékel Gémes László, Szegvár polgármestere, hozzátéve: a gyerekeknek nem kell utazniuk az iskolák között.

– Nem vettük be a cumit – indokolja a kimaradást [namelink name="Sánta Ferenc"], Csengele polgármestere –, motivációnk az volt, hogy megőrizzük önállóságunkat. Mi jelen esetben a „cumi"? – 2007-ben valóban csökkent 10 millió forinttal az állami normatíva, mert kimaradtunk, de azóta nem kapunk kevesebbet, mintha csatlakoztunk volna. Így megmaradt az önkormányzat tulajdonában a két éve épített óvoda is. Az oktatást szent dolognak tartjuk – fogalmazott Sánta Ferenc. A 110 millió forintból működő iskola büdzséjéhez 40 milliót ad az önkormányzat. Nem is tervezik a belépést: közel 150 fős az iskola, az óvodában több mint 70 gyermek van, biztosított az „utánpótlás".

Tolna: 5 önálló iskola

Egyre rosszabb helyzetben vannak a kisiskolák, van, ahol a közüzemi díjakat sem tudják kifizetni – hangzott el a Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány közelmúltban rendezett konferenciáján. Tolnában csupán 5 olyan kistelepülés van, amely még önállóan működtet nyolcosztályos általános iskolát. Az 1018 fős Gyulaj intézményének állami támogatása például két év alatt 18 millió forinttal csökkent.