2012.01.12. 22:21
Balsors vagy a mázli éve 2012? Péntek 13., először
Csongrád megye – Idén háromszor is péntekre esik 13-a: január után áprilisban és júliusban lesz egy ilyen nap. De valójában milyen? Ön balszerencsésebb vagy mázlistább ilyenkor?
Mondja ki háromszor, hangosan, gyorsan egymás után: triszkaidekafóbia, triszkaidekafóbia, triszkaidekafóbia! Most ezt: paraszkavedekatriafóbia, paraszkavedekatriafóbia, paraszkavedekatriafóbia! Végül pedig ezt: friggatriszkaidekafóbia, friggatriszkaidekafóbia, friggatriszkaidekafóbia! Nem csodálkoznánk ezek után, ha önön is kitörne ez a kór. E betegségekben szenvedők rettegnek a 13-as számtól (első nyelvlecke), a „kettes szintű rettegők" pedig magától a péntek 13-tól is képesek sokkot kapni (kettes és hármas nyelvlecke).
Az biztos, az idei évben meg lett szórva a naptár ezzel az „alaphelyzetben" baljós párossal. De miért is alakult így ez az egész? Miért nem rettegünk például a kedd 24-től vagy a szerda 9-től? Utóbbiakra sajnos még a brit tudósoknak sincs válaszuk, legalábbis eddig...
Péntek 13-át „érdekes módon" a filmművészet a horror felől közelítette meg. Íme egy csokor e filmekből legjobb(?) jeleneteiből
De ha megpróbálunk visszanézni a történelemben, akkor a következők figyelhetők meg.
Már a Bibliában is: Jézussal együtt 13 ember vett részt az utolsó vacsorán.
A pénteki napot a VI. századtól kezdve a boszorkányok vagy a pogányok idejének tartották a keresztény hitterjesztők, ez volt az általuk üldözött ősi vagy nomád istenségek titkos imádásának napja.
Az egyik leginkább kibontott elmélet e két szerencsétlenség kombinációjának (azaz a pénteknek és a 13-nak) a templomos lovagokhoz kötődik. A történet 1112 körül kezdődik... A francia Hugues de Payens márki és nyolc másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.
1118-ban a lovagok az immár keresztény kézen lévő Jeruzsálembe érkeznek, és engedélyt kérnek Jeruzsálem püspökétől, hogy a rend a zarándokutak védelmét biztosítsa az arabok ellenében. A püspök természetesen hozzájárul a rend működéséhez és táborhelyet biztosít a lovagoknak a Templom-hegyen, Salamon templomának egykori helyén, ahol abban az időben arab istállók álltak. Ezek után a rend új nevet vesz fel: Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon Templomának Rendje, vagy ahogy mindenki hívja őket: a Templomosok.
A kezdeti kilenc lovagból hamarosan hatalmas rend lett, amely jelentős gazdasági és katonai hatalomra tett szert. A Templomos lovagrendnek nagy kiterjedésű birtokai voltak, amelyeket nyolc langues-ra és tíz olyan tartományra osztottak, amelyek határait az országhatárok figyelembevétele nélkül húztak meg. Rendházaik, kastélyaik, hatalmas birtokaik csaknem egész Európát behálózták, Skóciától egészen az akkori Palesztináig. Ezenfelül kereskedelmi flottájuk, hajókészítő és -javító műhelyeik és kikötőik is voltak, köztük La Rochelle, ahol a flottájuk állomásozott. Más katonai lovagrendekkel ellentétben a Templomosok pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak, sőt idővel a keresztény világ bankáraivá lettek, és adósaikká vált több európai uralkodó is.
Jó csávók voltak, majd megvádolták, megkínozták őket. Ki érti ezt?
Végül óriási gazdasági befolyásuk és a rend körül keringő misztikus mende-mondák miatt V. Kelemen pápa és a vagyonukra féltékeny IV. (Szép) Fülöp francia király titokban összefogva cselekvésre szánta el magát. 1307 szeptemberében a pápa lepecsételt leveleket küldött szét Európa minden szegletébe azzal az utasítással, hogy minden levelet egyazon napon felbontva, a tartományi vezetők mindenhol egyszerre cselekedjenek. Ez a nap pedig 1307. október 13-a, péntek volt.
Péntek 13-án aztán Európa szerte feltörték a pecséteket, és elolvasták a levelek tartalmát. A levelek döbbenetes „tényeket" állítottak! Kelemen pápa azt állította, hogy isteni látomása volt, amely arra figyelmeztette, hogy a templomos lovagok a sátánimádás, a homoszexualitás, a kereszt megszentségtelenítése, a bálványimádás és más eretnek cselekedetek bűnében vétkesek. Továbbá azt állította, hogy Isten azzal bízta meg, hogy tisztítsa meg a Földet a bűnös Templomosoktól, és addig kínvalassák őket, amíg be nem ismerik Isten ellen való vétkeiket.
A pápa terve jól működött. Azon a napon sok ezer lovagot fogtak el, – köztük Jacques de Molay-t, a Templomos rend Nagy Mesterét – akiket kegyetlenül megkínoztak, majd máglyára küldték őket. A rendet feloszlatták, a birtokaikat elvették, az életben maradott kisebb rangú templomosokat beolvasztották az Ispotályos rendbe.
Cuki. Vagy irtózik tőle ezen a napon?
S hogy vigaszt is nyújtsunk Márai Sándor ekképpen ír babonákról, péntekről, tizenháromról a Füves könyv tizenharmadik oldalán...
„Nem szabad babonákkal élni. A pénteket, a tizenhármat, a szemmelverést, a számok és jelek vajákos magyarázatát a gnosztikusok hozták világunkba, a korai kereszténység Rómába tóduló, gyülevész és zagyva szekták, szíriaiak és alexandriai csepűrágók, kancsi szövegmagyarázók, habzó szájú és sunyi rajongók.
A fiatal kereszténységnek nem volt még ereje, hogy megverje azokat, akik szemmel vernek, a péntekre ezt mondja: 'Egy nap', a tizenháromra:'Egy szám, mint a többi.
A sztoikusok már nem parancsoltak Rómában, a keresztények még nem uralkodtak. Az ember elhagyatva állt szemközt természetével és a természettel. Félt, szűkölt, babonáskodott és varázsolt. Ember vagy, hited van, tudod, hogy rend van a tünemények mögött, felsőbb értelem. Vesd meg a babonákat.
De tudjad azt is, hogy értelmed és hited büszke öntudata nem fegyelmezi és félelmíti a világ titkosabb erőit, melyek születésedtől halálodig lopakodnak és settenkednek körülötted.
A baleset, a számok összejátéka, a nagy számok törvénye, a föld, a lég, a sugarak érthetetlen szándékai és tervei, mindez beláthatatlan. Valamilyen kevés alázatot és remegést azért megőrizhetsz szívedben.
A világ nemcsak fényes és sötét, nem; a világ zavaros is. Nemcsak sugár, fény és hő van; démonok is vannak. (Goethe hitt a démonokban.) A világ nemcsak értelmes és következetes; valahol bujkál a tüneményekben a varázs is.
Nem szabad babonásnak lenned, mert ez nem illik emberhez. De nem szabad teljesen megvetni a babonákat, mert ez emberfölötti, illetlen gőg. Inkább csak szelíd gúnnyal kell bánni babonáinkkal, mint aki mosolyog – de kissé fél is."
Ön melyik tábort erősíti? Balszerencsésebb vagy mázlistább ezen a napon? Várjuk péntek 13-i sztorijait a kommentekben!