Szerdai legesleg: mi az első informatikai élménye?

Jozkó visszaemlékezése: Úgy emlékszem 1982-ben vettem az első (C-16) gépet. A TV képernyő volt a monitor - a 75 ohmos koax kábelébe épített elosztóba (átkapcsolhatóan) lehetett csatlakoztatni a TV antennát... Dataset magnós, kazettás „betöltés" - 2-3 próbálkozással össze is jött. Első játékprogram kazetta: A bombázó visszavág... Utána folyamatosan C-64, majd a „komoly" Pentium asztali gépek. (Az első importőrök között voltunk.)
Bár ha jobban belegondolok, elvétettem a sorrendet: Az „első" bár nem saját számítógépem 2 kisebb teherautóra fért fel - benzinmotoros volt a „szünetmentes" tápegysége - és képes volt egy rakétaüteget irányítani. Ez már tényleg régen volt.

NTK számítógépes „életpályája": Az első számítógépem egy C-64-es volt amit még '88-ban vettem a bevásárló turizmus keretében Ausztriában. Ezt még csak játékra használtam, használtuk. Aztán ’93-ban a munkahelyemen találkoztam PC-vel. Olyan lassú volt, hogy az „ablakok" több percig töltődött be, de a pasziánszhoz tökéletes volt. :-)
Eltelt pár év. 1996-ban Budapesten a Csodák palotájában láttam először élőben internetet, amit természetesen ki is próbáltam. Magyar jellegű tartalom akkoriban még alig-alig volt. Aztán '98 májusában megvettem életem első Pc-jét. Egy 200 MHz-es Pentium processzoros számítógép volt egy 4 Gb-os merevlemezzel. Még ma is elborzadok, hogy mennyit fizettem érte.
A gépre természetesen az „ablakok" került fel, valamint az irodai programok. A húgom éppen akkoriban járt számítógépes tanfolyamra és az ő segítségével sok mindent megtanultam, többek között a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő használatát is. No, nem profi módon, de amit egy átlag felhasználónak tudnia kell, azt tudom. Egy kéthetes táppénz alatt megtanultam tíz ujjal gépelni mert untam a két ujjal való matatást a billentyűkön. Azóta is áldom, hogy rászántam magam. Sokkal haladósabb a munka, ha minden ujját használja az ember.
Ezzel egyidejűleg lett és azóta folyamatosan van internet előfizetésem is. Elképesztő, hogy régen milyen árakon milyen sebességet adtak a szolgáltatók. ’98-ban – ha jól emlékszem – olyan díjcsomagom volt, amely havi harminc óra netezést biztosított három vagy négyezer forintért. Természetesen betárcsázós modemmel, amellyel 4 kilobájt jött másodpercenként, ha meg nem akadt közben. E-mail-hez először a drótpostagalambot használtam, aztán a freemail-t majd a szolgáltató által adott címet, címeket. Hol volt még akkor a gugli! Keresőben az Altavista volt a csúcs, böngészőben meg a Netscape. Az első pár hónapban csak ámultam, hogy mi mindent lehet megtalálni a neten és mennyire megkönnyíti az információkeresést. Pedig akkoriban még messze nem volt ennyi magyar vonatkozású tartalom, mint manapság.
Amikor kollégáimnak meséltem a számítógép-internet használatáról, a neten fellelhető dolgokról, nem is nagyon értették. A munkahelyemen is csak 2001-ben lett internet.
Mindenesetre érdemes visszatekinteni az elmúlt évekre, hogy miként is alakult a számítástechnika és az internet fejlődése. Az biztos, hogy ha nem lennének, sokkal több időt kellene eltölteni az információ kereséssel, meg úgy általában minden olyan munkával, amelyhez manapság számítógépet használunk.

Epé és az első cucca: Az első gép a kezem alatt 1986-körül egy sinclair zx81-es csoda gép volt. Élmény volt, hogy amilyen gombot leütöttem az megjelent a képernyőn. Mai szemmel nagyon gagyi volt.

Nem röhög: SinclairZX81
Ez idő tájt találkoztam az első c+4-gyel. 89'-ben kaptam egy Commodore 16-ost 64 bájtra kibővítve. Utána C Amigával játszadoztunk, majd jött a PC. Az első PC-m – (1998. okt. 10.) – Cyrix 233MHz-es proci, 1Mb VGA, 16 Mb EDO ram, 2,1 Gb-os vinyó...
Mai napig a Commodore-on futó játékokra emlékszem a legszívesebben. Ikari warriors, Impossible mission, Tutti Frutti, Punchy, stb.

Nandee75 a „sportkarrierjét áldozta be a kettes számrendszerért": Még általános iskola 3. osztályában (1985) volt egy suli kiállítás ahol többek között 2 Commodore 16 is be volt állítva. 1-1 játékkal ki is lehetett próbálni. Emlékszem ellógtunk foci edzésről, hogy tudjunk játszani velük :) Következő évben beiratkoztunk BASIC-re az iskolába és azóta kisebb nagyobb kihagyásokkal de mindenféle gépem volt: C64, 386SX, 486, Pentium 1, 2, 3, 4, C2D stb....
2002 körül az új munkahelyemen találkoztam az első Macintosh-sokkal amik ha jól emlékszem Power Mac G4 (AGP Graphics) voltak. Rögtön megfogott az egyszerűsége (pl. az OS-t úgy telepítettem, hogy csak símán felmásoltam a HDD-re) és a sebessége. Pedig voltak a cégnél 2x gyorsabb órajelű PC-k de mégis sokkal gyorsabb volt! Olyan apróságok pl., hogy már akkor nem használt floppy lemezt, hanem helyette ZIP drive-ot, volt rajtuk USB port (amit akkor láttam előszőr)! Azóta használtam már sok fajta Mac-et, Power Mac MDD, Power Mac G5, eMac, MacMini G4 és az Inteles iMac-eket. Nagyon megszerettem a Mac-eket, de ez már egy másik történet...

segednek a pálcikajátékok kapcsán még ma is könnye lábad a szeme: 1988-ban voltam 11 éves, kaptam sokhavi részletre egy VIC20-ast (a Commodore 64 elődje volt, 1979-80 körül adta ki a Commodore cég). A C=64-nek 40 karakter fért el a kezdő képernyőjén, a VIC=20-nak 20 betűs volt a képernyője. 3kbyte memóriája volt, amit 25 ezer forintért fel lehetett bővíteni 16 kbyte-ra (ez egy mostani átlagos gép 20ezrednyi memóriája). Elsőre fekete-fehér tv-n ment, aztán átkerült a nagyszobába a színesre... Természetesen a space invaders, a serpentine, és a többi pálcikajáték visszaidézhetetlen élményt és perspektívát adott. A szomszédok csak lestek a 'modern' technikát látva :D Ez volt 1988...

nem kocka így emlékszik: Én még bőven emlékszem a magyar HT1080, ABC 80 cuccokra, valami kanadai licensz volt, kazettával, meg a BASIC programozási nyelvre, még olyan műsor is volt, hogy TV BASIC, amit páran félreérttetek...

Béla78 iskolai élményeit eleveníti fel: általános iskolában külön számítástechnika szakkörre jártam, C16-os és 64-es gépek előtt ücsörögtünk. Amőbát játszottunk rajta, illetve a Basicet próbálta tanítani a tanár, aki valószínűleg három-négy leckével járhatott előttünk... A gimnáziumban aztán már voltak IBM PC-k, és nagy 1,2-es floppikat vásároltunk egyesével, és azokra másoltuk a játékokat. Kettő volt nagyon menő: egy Stunt car nevő autós játék és egy verekedős, öldöklős Super Mario szerű, a nevére már nem emlékszem, csak arra, hogy egy törpe egy varázslónő és egy lovag közül lehetett választani. Mindig a törpével voltam, mert hatalmas bárdja volt, és nagyot tudott ugrani...

bkozma vállalja a múltját: Ha jól rémlik, valami 486-os, tele lopott szoftverekkel, akkor ez még nagy szó volt, mint a pentium processzor, meg ilyenek. De ez még mind semmi, vettem egy egy nagyobb monitort, valami nagyon nagy pénzért. Persze átvágtak, mert akkor az volt a divat, hogy az osztrákoktól, meg a fene tugyya honnan hozták be zizért a cuccot, itt meg arany áron adták el... Hát így jártam én is...