Állampolgárság: nyelvtudás nélkül, pénzért?

– Augusztus végén beérkezett az ötszázezredik állampolgársági kérelem – jelentette be a parlament őszi nyitóülésén [namelink name="Semjén Zsolt"] nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásának feltétele: a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínű a magyarországi származása, illetve hogy értse és beszélje a magyar nyelvet.
Számos szerb sajtóorgánum több hónapja arról ír, hogy visszaélések vannak a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatban. A Politika című szerb napilapban Tanuljunk magyarul, hogy bejussunk az Európai Unióba címmel jelent meg cikk, amelyből kiderül: Belgrádban és Újvidéken léteznek olyanok, akik kapcsolatban állnak különböző magyar települések hivatalnokaival, akiktől megkapják a kérdéseket és a válaszokat, amelyeket aztán a honosítást igénylő, magyar felmenőkkel rendelkező szerbek megtanulnak.

Korsós Tamás: Nem bűn tanítani a magyar nyelvet

A szegedi szerb tiszteletbeli konzul, [namelink name="Görög Tibor"] tőlünk hallott először az ügyről; neki nincs beleszólása az egyszerűsített honosítási eljárások kezelésbe. Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja lapunknak elmondta: a szabadkai főkonzulátus eddig 60 ezer kérelmet fogadott be, és sehol nem tapasztaltak visszaélést. A kérelmező eleve nem tudhatja, hogy melyik ügyintézőhöz fog kerülni, ami kizárja a visszaélést. – Hozzám is futott már be észrevétel, hogy valaki úgy kapta meg a magyar állampolgárságot, hogy nem beszéli a nyelvet. Személyesen jártam utána, és kiderült: az illető a bejelentő előtt még soha nem szólalt meg magyarul. Egy másik esetben arról kaptam jelzést, hogy az állampolgársági eskün két ember egymással csak szerbül beszélt. Itt az derült ki, hogy egyikük csak vendég volt az eseményen, és ő nem is kapott állampolgárságot. A nyelviskolákkal kapcsolatban a véleményem: örvendetes, hogy magyar nyelv tanítására specializálódnak, ami önmagában nem bűncselekmény. Hogy Magyarországon van-e korrupt hivatalnok, aki igazolja a magyar nyelv nem tudását is, azt a bűnüldöző szerveknek kell kideríteni – mondta lapunknak a főkonzul.

Egyes szerb nyelviskolák úgy hirdetik meg tanfolyamaikat, hogy az ott elsajátított tudás a magyar állampolgárság megszerzéséhez elegendő, de semmi máshoz. Az újvidéki Moj Kutak nyelviskola – amelynek hirdetését mi is megtaláltuk – egy három hónapos kurzust kínál, ahol havi 5000 dinár (mintegy 12 ezer 500 forint) tandíjért cserébe heti három alkalommal 75 perces tanítás után megfelelően felkészítenek bárkit, hogy simán vegye a honosított állampolgárság megszerzéséhez szükséges akadályokat. A lap írása szerint egyes nyelviskolák a nyelv tanításán kívül a közvetítő szerepét is hajlandók eljátszani: az igénylő dokumentumait továbbítják valamelyik magyarországi önkormányzatnak, illetve helyi irodának. Ez azt jelenti, hogy azok a kérelmezők, akik néhány magyar mondatot sem képesek bemagolni, meghatározott összegért magyar állampolgársághoz jutnak anélkül, hogy személyesen megjelennének és elbeszélgetnének az illetékes hivatalnokkal. Ez felveti a hivatali vesztegetés gyanúját, ami egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[namelink name="Varga Márta"], a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője elmondta: 2011. március 16-a óta 3206 egyszerűsített honosítási kérelmet adtak be a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormányablakaiban. Egy kérelmen azonban egyszerre többen is kérhetik honosításukat. – A benyújtás személyesen történik, munkatársaink ilyenkor beszélgetnek el a kérelmezővel többek között a nyomtatványon feltüntetett adatokról, a kérelmező életútjáról, családjáról és magyar felmenőiről, iskoláiról, valamint foglalkozásáról, amelyekre a kérelmező válaszol. Ezek alapján történik a magyar nyelvtudás vizsgálata, amelyet az ügyintéző az elbeszélgetés után aláírásával igazol. Ez a beszélgetés tehát mindenképpen alkalmas arra, hogy a kérelmező nyelvtudásáról hiteles képet kapjunk. Csak néhány mondat betanulásával felkészülni, és a magyar nyelvtudásról számot adni nem lehet.
Az sem igaz, hogy bárkinek lehetősége lenne az igénylő dokumentumait továbbítani valamelyik magyarországi önkormányzatnak, illetve helyi irodának, hiszen mindig személyesen kell megjelennie az ügyfélnek és beadnia a dokumentumokat, amit az állampolgársági törvény ír elő. Március 1-jétől pedig nem is lehet önkormányzatoknál benyújtani a kérelmeket – közölte. Csongrád megyében nem találkoztak az idézett cikkekben említett visszaélésekkel.