Három utca, Kisfüstös központtal a Munkástelepen

Kissé összezsúfolódva, de Munkástelep teljes lakossága felférne egy csuklós autóbuszra – a közigazgatásilag Pusztaszerhez tartozó faluban mindössze 162-en élnek.

– Ha nem bírok este elaludni, bárányok helyett mindig azt számolom össze, hogy hányan élnek a településen – mondta mosolyogva Babos József.


Babos Józseffel a Munkástelep szellemi központjában, az Árpád utca végén található Kisfüstös névre hallgató kocsmában találkoztunk. Az 56 éves férfi azt mondta: a kocsma évtizedek óta az itt élő emberek legfőbb találkozási pontja, ahol korábban az ÁFÉSZ üzemeltetett kisboltot. A kocsma mellett most is van egy vegyeskereskedés, az ivónak és a kisboltnak ugyanaz a tulajdonosa: még 162 emberre is megéri kocsmát üzemeltetni Munkástelepen.

[namelink name="Babos József"] büszkén mondta, hogy az ivót őt keresztelte el Kisfüstösnek, de hogy miért ez lett a neve, arra már nem emlékezett kristálytisztán.

Kutya jó dolguk van. A falubeliek fő találkozási pontja a Kisfüstös kocsma.
Fotó: Schmidt Andrea
Mindenesetre amióta nem szabad a kocsmákban cigizni, a munkástelepiek is betartják a „dohányozni csak öt méterre a bejárattól lehet" felszólítást, bár elmondásuk szerint eddig még sosem ellenőrizte hatóság a munkástelepi komplexumot. A már kora reggel a kocsmában hörpintők elmondták: évekkel ezelőtt még rendszeresen rendeztek munkástelepi napokat, ma pedig minden hónap első szombatján komoly bulit tartanak az ivóban, ahol egyszer még élő zene is volt. Ha nincs zenész, a zenegép ontja magából a slágereket: egy számért ötven forintot kell bedobni. Ottjártunkkor az albumlista élén az LGT, a Korál és az Omega állt. A kocsmát látogatók bánata: a digitális átállás miatt már nincs tévé az ivóban; drágállta a set top box beszereltetését a tulajdonos. Otthon azonban mindenkinek van televíziója, Babos Józsefnek pedig internet-előfizetése is, egyszerre két szolgáltatótól.

A Pusztaszertől három és fél kilométerre lévő Munkástelepnek csak három utcája van: az Árpád, a Pacsirta és a Sólyom. A Sólyom utca korábban Erdei Ferenc utca volt, de a kommunistákhoz húzó parasztpárti politikus nevét a törvény szerint már nem viselheti utca hazánkban. A munkástelepiek szívesen hangoztatják, hogy azért lett Erdeiből Sólyom, mert Sólyom László volt köztársasági elnök 2010-ben Pusztaszer vendége volt. Sólyom akkori országjárásának – ahogy megírtuk – utolsó állomása volt a Kiskunsági Nemzeti Park és Pusztaszer; a politikus hazánk természeti kincseire hívta fel a figyelmet.

Mai csendélet az egykori pusztaszeri Munkástelepen.
Fotó: Schmidt Andrea
A munkástelepiek nagyon szeretik három utcájukat, amely a tájvédelmi körzet szívében áll. Akikkel beszéltünk, azt mondták: a csend és a jó erős levegő miatt szeretnek itt élni. A buszjáratokkal is meg vannak elégedve: Szegedre munkanapokon tizenhárom járat indul Munkástelepről, míg hétvégenként öt. Kilenc általános iskolás lakó van, akik ezekkel a buszokkal utaznak be tanulni a városba.

A 63 éves [namelink name="Sándor Ilona"] Munkástelepen született, és ma is itt él. – Talán a 30-as években épültek fel itt az első viskók, amelyeket apáink húztak fel. A közeli tanyákon dolgoztak napszámban, de esténként saját házaikban hajtották álomra a fejüket. Mivel itt csak munkások éltek, ezért nevezték el ezt a részt Munkástelepnek – mesélte a nyugdíjas asszony. A környéken élőknek sokáig a téesz adott munkát, különféle zöldségeket szárítottak. Manapság a legtöbb munkástelepi nyugdíjas vagy leszázalékolt. Kevés a fiatal – ők főleg napszámos munkát végeznek a környékbeli falvakban.