2013.12.05. 21:50
Egy szegedi házikóban lakik a Mikulás
Szeged - Szegeden készül a decemberi útjára a Mikulás. Azért itt, mert balesetet szenvedett: egy hullócsillaggal ütközött össze a város fölött, és szánjával a Lövölde utcába esett.
– Ide zuhant a szánja, éppen a mi utcánkba. Képzelheted, mekkora volt itt a felfordulás. Mindenki segített neki, a gyerekek is összefutottak – így fogadja a mindent tudó szomszédasszony a szegedi Mikulás Házikóba érkező vendégeket.
A történet szerint a Mikulás éppen Ukrajnából repült egy másik országba, amikor a szánja összeütközött egy hullócsillaggal Szeged fölött. A baleset után a Lövölde utcabeliek otthont biztosítottak neki, egy kis nyári lakban rendezkedhetett be a nagyszakállú. És ha már itt van, december 15-éig mindennap fogadja azokat, akik szeretnének beszélni vele, mielőtt útra kel.
A Truffaldinó Bábszínház csapata úgy tudta életre kelteni a mesevilágot, hogy a gyerekek valóban úgy érzik itt, részesei lehetnek a nagy csodának. Bár az udvaron álló szánra nem szállhat fel senki, a rénszarvassá alakított pónibike-ot bárki kipróbálhatja. A hangulatosan megvilágított apró előtérbe belépve aztán a kicsik láthatják, hogyan hagyták félbe a manók a csomagolást, hogyan érkezik meg éppen akkor a levelük a csőpostán, amelyet rábíztak otthon a szélre, és segíthetnek akár a levelek válogatásában is. Még a Mikulás fürdőszobájába is bekukkanthatnak titokban, ahol ki van készítve a piros papucsa, és éppen szárad az egyik nadrágja.
A kandalló- és gyertyafényben az asztalánál üldögélő Mikulás a keresztnevükön szólítja a gyerekeket. Nagy könyvéből mindent tud az apróságokról, akiknek megmutatja a mindent látó távcsövét és a gyermekkori 3D-s képeit is. A látogatóra bízzák, hogyan gazdálkodik az idejével: énekelhet, alkudozhat az ajándékaival kapcsolatban, vagy akár kérdéseket is feltehet.
– Igazi vagy?
– Nem, műanyag.
– Te csak beöltöztél, ugye?
– Talán pizsamában kellene lennem?
Lassan nincs olyan kérdés, amellyel meg lehetne fogni Havrincsák Dánielt, aki feleségével, Porgányi Mártával 12 éves álmot váltott valóra, amikor létrehozta Magyarország második Mikulás-házát. Küldetésük az volt, hogy a mesevilágot minél tovább megtartsák a gyermekek számára.
– Volt már olyan gyerek, aki úgy jött ide, hogy nem hitt a Mikulásban, aztán csillogó szemmel úgy ment haza, most már tudja, hogy létezik – mesélték.
A szegedi Mikulás Házikó december 15-éig tart nyitva, hogy a gyerekek még megköszönhessék az ajándékokat. A Mikulás elárulta, annyira megszerette Szegedet, hogy jövőre is visszatér – remélhetőleg már baleset nélkül.
* * *
Nem cukros bácsi nagy husánggal
Az ideális Mikulásnak legyen kis pocakja, ne husánggal járjon, ne tűnjön cukros bácsinak, és kerülje a csilivili kiegészítőket – véli [namelink name="Csenki József"], aki tizenöt éve öltözik be Télapónak december első heteiben.
– Kell hogy legyen némi kis pocakja. A műszakáll ne vattából készüljön. Ma már egészen élethű műszakállakat lehet venni. Mi is olyat használunk – ismertette az ideális Mikulás megjelenését a szegedi Csenki József, aki 15 éve ölti magára a télapójelmezt december első heteiben. Az év többi részében Pepi bohócként szórakoztatja a gyerekeket.
A csodavárás meghatározza a gyermekkort
A csodavárás meghatározza a gyermekkort, amely fontos elem a felnőtté válás útján – állítja a pszichológus.
– A halálos betegek képesek hinni a csodában, és akár meg is gyógyulni ennek köszönhetően. Ez a csodavárás minden esetben a gyermekkorból származik – mondta [namelink name="Benák-Tömöri Judit"] klinikai szakpszichológus, akivel a Mikulás-várás és a karácsony kapcsán beszélgettünk. A szakember úgy véli, kell is ez a világ a kicsiknek ahhoz, hogy felnőttként normálisan tudjanak működni.
– Mindenkinek szüksége van arra, hogy higgyen valamiben. Ez egyfajta védelem a hétköznapok ellen. Gyermekkorban ezt adják meg az ünnepekhez kapcsolódó figurák. Elhiszik, hogy megtörténhet a varázslat, hogy nem minden csak földhözragadt valóság, amit nap mint nap érzékelnek.
Persze ez a fajta hit nem tart örökké: általában 10 éves kor körül már tudatosodik a gyermekekben, hogy a történet sántít. – Ez gyászreakciót vált ki a kicsik többségében, ami teljesen természetes, hiszen elveszítenek valamit, ami addig fontos volt nekik. Persze feldolgozzák, de előfordulhat, hogy néhány esetben ez olyan meghatározó élménnyé válik, hogy még felnőttkorukban is emlékeznek rá. Sok esetben például ezért nem szeretik az ünnepeket. Benák-Tömöri Judit szerint éppen ezért amíg a gyermek nem kérdez rá, nem szabad felvilágosítani. Ha viszont ezt megteszi, tilos hazudni, mert azzal a felnőtt hiteltelenné válik. Elvégre előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság a kortársaknak köszönhetően, és az akár a szülőbe vetett bizalom elvesztéséhez is vezethet. – Ha azonban van a családban egy kisebb gyerek, érdemes a naggyal megbeszélni, hogy hagyja hinni a testvérét. Hiszen számára is hatalmas örömet jelentett ez.
A ruházatot tekintve a retró megjelenés mellett teszi le a voksát Csenki József: piros ruha fehér bársonyszegéllyel, fekete csizmával. A kiegészítők fontosságáról elmondta: – Nem mindegy, hogy milyen a bot. Nem úgy működik a dolog, hogy fogok egy husángot és kész. Díszesnek kell lennie, de a túlzásokat jobb elkerülni. Nem szabad csilivili kiegészítőkkel elrontani az összképet. Ne szálljunk el, mert az illúzió romboló lehet – magyarázta a szegedi férfi, aki szerint a Mikulásnak az egyszerűségre és a valósághűségre kell törekednie.
A Télapó személyiségét tekintve a legfontosabb szempont, hogy tudjon kommunikálni, ne féljenek tőle a gyerekek, és ne nézzék cukros bácsinak. – Nem mindennapi, hogy egy piros ruhás, fehér szakállas ember cukrot nyomkod egy gyerek kezébe – fogalmazott Csenki József.
A szegedi férfi december elsejétől tizennegyedikéig Mikulásként járja az útját. Naponta legalább három-négy címre látogat el, de december 5-én és 6-án reggel nyolctól este kilencig folyamatosan úton van.
* * *
Joulupukki, Strega Befana és Jégapó
December elején vagy karácsonykor jön a Mikulás? Zokniba vagy csizmába teszi az ajándékot? Az erkélyen át mászik be, vagy a kéményen keresztül? Ahány ország, annyi szokás.
Magyarországon december 6-ára virradóra érkezik a Mikulás, nem kevés fejtörést okozva ezzel a szülőknek, akiknek a gyermekei amerikai meséken és rajzfilmeken nőnek fel.
Viszonylag kevés országban jár ugyanis ilyenkor a Mikulás: a nagyszakállú általában a karácsonyi ajándékot hozza. Ausztriában azonban ugyanaz a hagyomány, mint nálunk, december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. Belgiumban is december 6-án érkezik a Mikulás, ám ott ekkor kapják a gyerekek a nagy értékű ajándékot. A karácsonyfa alá már csak a kisebb dolgok kerülnek.
A legtöbb országban azonban karácsonykor jár a Mikulás. Az amerikai Santa Claus a kandalló kéményén keresztül érkezik december 25-ére virradóra, és a kandallópárkányra kiakasztott zoknikba helyezi az ajándékait. A gyerekek tejet és süteményt készítenek ki neki. Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat, az öregúrnak pedig az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak. A francia gyerekek a magyarokhoz hasonlóan csizmát készítenek ki a tűzhely közelébe az ajándékoknak – csak éppen karácsonykor.
Spanyolországban is karácsonyra hoz ajándékot a Télapó, aki az erkélyen át mászik be a házba. A csizmákat vízkeresztkor rakják a küszöb elé a spanyol gyerekek. Finnországban Joulupukki bekopog a házakba, és a házba lépve hangosan megkérdezi: Lakik itt jó gyerek? Angliában karácsonyapóra várnak a gyerekek, aki a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszú szárú zoknikban rejti el. Svédországban Jultomten jár a jó gyerekekhez, aki egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. Ausztráliában a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza.
Vannak olyan országok is, ahol teljesen eltérő hagyományok vannak: nincs se Mikulás, se Jézuska. Ukrajnában például a gyerekeknek három rénszarvas húzta szánon viszi el az ajándékot Jégapó. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, a fején pedig korona formájú hópelyhet visel. Olaszországban karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Befana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.
* * *
Szent Miklós aranya
A legenda szerint Miklós püspök arannyal teli erszényeket tett egy szegény család ablakába – innen a Mikulás-várás hagyománya.
A Mikulás-várás hagyománya Szent Miklós püspökre vezethető vissza, aki a IV. században élt Myra városában, a mai Törökország területén. A legenda szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre, és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat. A harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá, a keszkenőbe rakott arany pedig belehullott a harisnyába.
A legenda és a szent december 6-i egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz ezen a napon.
A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön élő Mikulás apó felszerszámozza rénszarvasait, amelyek sebes vágtával felrepítik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját a felhők közé, hogy minden gyerekhez időben eljussanak a várva várt ajándékok. 1939-ben Bob May megírtaRudolf, a piros orrú rénszarvas történetét. Azóta Mikulás apó szánhúzó rénszarvasai Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész.
A Mikulás a Miklós név szlovák (Mikulaą) változata. Elterjedt nézet, hogy a magyar Télapó szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt le akarták cserélni a Mikulás elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken, és helyette a szovjet-orosz kultúrkör Fagy apó tükörfordítását, a Télapó elnevezést használták. A Télapó szó és az elnevezés azonban az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint már létezett jóval korábban is, nem mesterségesen keletkezett.
