Magyar palagázkincs: új réteget tesztelnek

A korábbi, mélyebb rétegek helyett magasabban fekvő gázlelőhelyet kutat a kanadai Falcon magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. a makói térségben. A kanadai bejelentés szerint a Kútvölgy-1 jelű kútnál zajlik a tesztelés. Ez az első fúrás abból a háromból, amelyet a szerb Naftna Industrija Srbije nevű cég közös finanszírozásában hajtanak végre. A vizsgált réteg az Algyői Formáció, amely 2300 és 3500 méteres mélység között húzódik. – Tesszük a dolgunkat, kutakat fúrunk, a bányatelkünk rétegeit vizsgáljuk, a gáz gazdaságos kitermelésének módját kutatjuk – kommentálta az internetes portálokon megjelent hírt [namelink name="Szabó György"], a TXM Kft. ügyvezető igazgatója. – A NIS-szel két éve aláírtunk egy megállapodást, annak értelmében dolgozunk.

A cég munkáját most nem hátráltatja az a körülmény, amelyről az utóbbi hónapokban többször is hírt adtunk, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség állásfoglalása, környezeti kockázatokra hivatkozva, tiltja a rétegrepesztést. – Ebből a szempontból talán fontos változás lehet, hogy január 20-án napvilágot látott egy uniós ajánlás, amely a rétegrepesztés tiltása helyett annak szabályozását javasolja a tagországoknak – mondta Szabó.

Az Unió parlamentjében is vita folyik az energialobbi és a környezetvédők között, miután az Egyesült Államokban a palagáz kitermelése miatt drasztikusan zuhant a gázár, és ez fellendülést hozott, ami az uniós országok számára is kihívás. Franciaország tiltja, Nagy-Britannia és Lengyelország pedig engedi a hidraulikus rétegrepesztést. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a Magyar Nemzetben nemrég hivatkozott a francia Le Monde cikkére, amely baleseteket említ. „A makói nagyobb mélység talán lecsökkenti annak a kockázatát, hogy a repesztés környezetéből szennyezők kerüljenek a felszín alatti vizekbe, vagy hogy gázok szivárogjanak a vizekbe vagy a levegőbe, viszont a nagy mélység tovább nehezíti a folyamatok kézbentarthatóságát, növeli a baleseti kockázatot" – írja a környezetvédő. Hozzáteszi: „Nagy kérdés, hogy Európa az elővigyázatosságával lemarad-e az olcsó gázról, vagy jelentős, a későbbiekben milliárdokból megoldandó környezeti károkat, emberéleteket követelő katasztrófákat előz meg óvatosságával".

– Mi most tudunk dolgozni, de a jogi helyzet tisztázatlan e témakörben – mondja Szabó. – Az ellenzők szerintem elfelejtik, hogy
a hidraulikus rétegrepesztés nem csak a palagáz elérésére szolgál: nélkülözhetetlen a víz kitermelésével nem járó geotermikusenergia-felhasználásban is.