2014.08.03. 21:24
Szajbély Mihály: Békeidőben könnyebb dékánnak lenni, mint most
Szeged - Betettem a lábamat 1971-ben a szegedi egyetemre, és minden bizonnyal innen fogok nyugdíjba menni – mondja Szajbély Mihály, az SZTE Bölcsészettudományi Kar új dékánja. Úgy véli, a „túléléshez" a saját bevételek növelése az egyik fő feladat a karon.
Új dékánja van az SZTE Bölcsészettudományi Karnak július 1-jétől: [namelink name="Szajbély Mihály"] irodalomtörténész, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője kapta a megbízatást a rektortól. Ő volt az egyetlen pályázó.
– Ha van szabadidőm, ami most tényleg egyre kevesebb, akkor szeretek olvasni – nem szorosabb értelemben szakmába vágó könyveket, és lehetőleg nem képernyőről. Különösen szívesen szemezgetek a mai magyar irodalom legfrissebb terméséből. És szívesen bogarászok a kertünkben, kötözöm a szőlőt és a paradicsomot. A Dunán szoktunk még időnként kajakozni. Van két iskolás korú gyermekem, a szabadidőt valójában ők szervezik – halljuk Szajbély Mihálytól, akinek három évre szól a dékáni megbízatása.
– Békeidőben könnyebb egyetemi vezetőnek lenni, mint most, az elmúlt évek elvonásai után. Az előző vezetésnek minden elismerésemet ki kell fejeznem, mert a kar pénzügyi helyzete egyensúlyban van. Ugyanakkor ez egy labilis egyensúly, amelyet nem az állami támogatás biztosít, hanem a saját bevételek és a pályázatok. A saját bevételek növelése, illetve a pályázati tevékenység intenzitásának növelése alapfeladatunk, a túlélés lehetőségét teremti meg. Az elvonások kompenzálásának az volt az ára, hogy az utóbbi néhány évben a nyugdíjba ment kollégák státusának a betöltésére a legritkább esetben kerülhetett sor. Körülbelül 20 vezető oktatóval kevesebb van most a karon, mint 3-4 éve – számolgat a dékán.
Szajbély Mihály több mint 40 éve kötődik a szegedi egyetemhez. Fotó: Frank Yvette
Az idei felvételivel kapcsolatban azt mondja, a felvett hallgatók száma nagyjából a tavalyival azonos. A jelenlegi finanszírozási helyzetben rossz a bölcsészkarnak, hogy a felvett hallgatókon belül több az államilag finanszírozott, mint az önköltséges.
– Amíg néhány évvel ezelőtt egy államilag finanszírozott hallgató attól függően, hogy milyen szakos volt, garantáltan meghatározott összeget hozott a karra, most ez nem így van. Évek óta bázisalapon finanszírozzák az egyetemet. Egy bizonyos összeget adnak az aktuális hallgatói létszámtól függetlenül. Hosszabb távon gondolkodva mégiscsak úgy gondolom, az a normális, hogy államilag finanszírozott hallgatóból legyen több – magyarázza.