Szeged és környéke

2015.11.29. 19:30

A panellal bankot lehetett robbantani

Országos ingatlanárrobbanásról szólnak a hírek, de a megyei adatok egy kivételével lehangolók. Csongrád megyében csak a szegedi, tarjáni panelok drágultak.

Segesvári Csaba

Falun marad a mélyrepülés

A KSH adatai szerint a dél-alföldi községekben 2007-ben átlagosan 51 ezer forint/négyzetméteres áron cseréltek gazdát az ingatlanok. 2015-re ez 41 ezer forint/négyzetméterre csökkent, a legfrissebb adatok is ezt a számot mutatják. A vidéki városokban sincs növekedés, 4 év alatt mindössze 1 százalékkal drágultak a lakások.

 
– 4 hónap alatt elkelt a lakásunk, de túlzás arról beszélni, hogy pörög az ingatlanpiac. A lakóparki 67 négyzetméteres 1+2-es új lakásunkat 12,9 millióért vitték el, jóval kevesebbért, mint gondoltuk. Házat keresünk, de az sem megy egyszerűen: eddig 30-at néztünk meg, de igazi eladót nem találtunk, csak olyat, aki árulja – vagyis nem alku- és tárgyalásképes – mesélte egy olvasónk.

Pedig a hírek szerint drágulnak a lakások. Az FHB Lakásárindex legfrissebb számai szerint a növekedéssel elértük a 2006-os szintet, vagyis eddig a gödörből másztunk ki. A pénzintézet is arról ír, hogy a vidéki térségek közül 17 százalékkal drágult a lakás Közép-Magyarországon, legkisebb a növekedés a Közép-Dunántúlon, de még itt is közel 9 százalékos javulásra számítanak.

Mi a helyzet Csongrád megyében? Az illetékeket kiszabó, így az adásvételi szerződésekre pontosan rálátó Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2014 első negyedévében egy tarjáni panellakás négyzetméteréért átlagosan 105 ezer forintot adtak a leendő vásárlók, ez 2015 második negyedévére 127 ezer forintra ugrott. A 21 százalékos növekedés azonban csak az eredetileg is olcsóbb Tarjánra érvényes, az újszegedi lakások 1000 forinttal letett olcsóbbak négyzetméterenként. A rókusiak sem panaszkodhatnak, a panelok egyetlen év alatt 14 százalékkal drágultak. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a növekedés a családi házakat szinte teljesen elkerülte, csakúgy, mint az eleve magasabban árazott többlakásos társasházakat. Bankot is csak az robbantott, aki az elmúlt 1-2 évben vett panelt, és most eladta. 

– Minimális áremelkedést tapasztaltunk az elmúlt fél évben. Egy átlagos állapotú panellakás tavaly ilyenkor 110 ezer forint/négyzetméteres áron kelt el, most ugyanezek 120 ezer forint körül mennek – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő szakember. Hozzátette, a CSOK, a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, valamint az olcsóbb hitelkonstrukciók egy kicsit jobban rásegítenek az eladásokra, ezektől pörög a piac. A vásárlók a 10–15 millió forint közötti családi házakat, a 8–10 millió forint közötti panelokat és a 10–15 millió forint közötti téglalakásokat keresik. Az ingatlanos válaszából az is kiderül, 15-20 százalékos eltérések is vannak a hirdetési árak és a valós piaci ár között.

Észtország durván beelőzött

Szintén a statisztikai hivatal adataiból tudjuk, hogy európai összehasonlításban a magyar lakásár-növekedés sokkal inkább stagnálás, mint szárnyalás. 2010-hez viszonyítva Ausztriában 30 százalékkal, Norvégiában 33,5 százalékkal, Észtországban 59 százalékkal drágultak az ingatlanok. A magyar adat 4,6 százalék, amivel a csehekkel, finnekkel kerültünk egy klubba. A vesztes oldalon Románia és az ingatlanlufiról ismert Spanyolország áll.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!