Szeged és környéke

2016.04.16. 19:38

Visszavonul az atléták sikeredzője

Szeged - Az atlétika határozta meg az életét a szegedi, Kelemen Bélának. Versenyzői pályáját sérülés miatt 18 évesen abba kellett hagynia. Edzőként sikeres lett: tanítványai 132 bajnoki aranyat szereztek. Visszavonulásával a megszűnés fenyegetheti a sportágat a megyeszékhelyen.

Imre Péter

Számok, tanítványok


[namelink name="Kelemen Béla"] edzői pályájáról legjobban a számok és a tanítványok beszélnek. Huszonkét válogatott futót nevelt, ez 122 válogatott szereplést jelentett, amiből 59 volt felnőtt. 132 országos bajnoki címet szereztek, ebből 36 volt felnőtt, míg az egyetemi és főiskolás bajnokságokon 40, diákolimpiákon 36 aranyat nyertek. A legeredményesebb tanintézmények országos rangsorában iskolája, a Széchenyi (korábban Tisza-parti) Gimnázium mindig az első 6 között végzett. A gimiben az atlétákon kívül tanítványa volt például Utasi Ágota, Pigniczki Krisztina, Nagy László, Laluska Balázs, Vadkerti Attila (mind kézilabda), Sík Márton (kajak), Szélpál László (labdarúgás) és a tekés Tóth Mária.

– A sportos életre, a versenyzésre, edzősködésre volt otthoni inspiráció?


– Édesanyámnak a matematika mellett testnevelésből is volt diplomája. De a matek volt a főtantárgya, annak idején az ő tankönyveiből tanultak az általános iskola 5–8. osztályában. Mai napig nem tudom, miért, de a Radnóti Miklós Gimnázium testnevelés szakos osztályába írattak be, ahol a legendás atlétaedző, Zsedényi István volt az osztályfőnököm. Ez sokat jelentett. Az 5 évvel idősebb bátyám, János úszott, kajakozott, gyerekként sokat fejeltünk és eveztünk a Maroson. Tehetséges sportoló volt, de elvitte a tudomány, Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus.

Nem katona, nem pap, nem zenész

– Úgy hallottam, nem csak a sportot nézték ki a szülők az osztályválasztással. Vagy rossz információt kaptam?


– Nálunk is működött a régi polgári családoknál divatos recept, a két fiúból „az egyik katona lesz, a másik pap". Bár nem akartam, hegedülnöm kellett, 8 évig barátkoztam a hangszerrel a konzervatóriumban, majd a vizsga után abbahagytam. Azóta sem hegedültem, olykor családi, baráti összejöveteleken eljátszom pár nótát. Egyébként a vonót azért hagytam a konziban, mert akkor kezdtem komolyabban sportolni, ezzel fejeztem ki a választásomat. Aktív pályafutásom azonban rövidre sikerült, súlyos térdsérülés miatt – 400 gátat futottam éppen – 18 évesen abbahagytam.


– És következett az edzősködés.


– Az élet nem ilyen egyszerű! Hét évvel később, 1973-ban a II-es gyakorlóban szakvezető testnevelő tanár lettem, akkor kezdtem az atlétikával edzőként foglalkozni. Ekkor csábított el Török László igazgató a Tisza-parti Gimnáziumba azzal a felkiáltással: kezdjek valamit az akkor beinduló testnevelésosztállyal. Kitaláltam és bevált, hogy a serdülőket és az ifjúságiakat, vagyis az 1–2. és a 3–4. osztályokat összevontuk az órákon, a tréningeken.


– A sport az, ahol nincs mellébeszélés, a munka sikerességét az eredményekben mérik.


– Nem panaszkodhatok. Elég hamar jöttek az eredmények, először 5 fiú és 1 lány szállította a diákolimpiai aranyakat. Közülük Petróczi Ágnes 100 méteren elért 11,93 másodperces időeredményével legalább három évtizedig vezette a serdülő-világranglistát. Fel tudom idézni, akkor hogyan, mennyit dolgoz-

tunk, 40 évre visszamenőleg megőriztem az edzésnaplóimat. Szívesen foglalkozom edzéselmélettel is, az atlétika minden szabadidőmet kitölti.

Rekortán nélkül, kevés támogatással

Névjegy


Kelemen Béla 1948. május 6-án született Szegeden, iskoláit itt végezte. Diplomát a tanárképző főiskolán szerzett. Edzősködni 25 évesen, 1973-ban kezdett, a klubot, ahol dolgozott többször átkeresztelték, korábban atlétaként 100 méter síkon és 110 gáton versenyzett. Hobbija az atlétika és a sportág edzéselmélete.

– Az eredményeken kívül miért csinálja immár több évtizede?


– A háláért, a szeretetért. Egyiket sem lehet megkövetelni, csak megkapni. Engem egy versenyzőm sem hagyott ott, végig kitartott mellettem, együtt küzdött velem. Mégis a sanyarú helyzet, a körülmények miatt megfordult a fejemben, hogy abbahagyom. Évek óta ígérik, de még mindig nincs rekortánpálya Szegeden. A gyerekek, a válogatott szintű tehetségek miatt folytattam. Sajnos az utolsók közül Szlatárovics Orsolya és Lóczi Eszter olyan helyzetbe került, hogy nem folytathatta az élsportot. Manapság is heti 7–9 tréninget tartok a Szegedi VSE színeiben akkor, amikor a fiatalok az iskola, a munka mellett ráérnek. De a klub neve nem számít, nem klubalkalmazott, a gyerekek edzője vagyok.

 

A mester a mai napig szeretetért és a sikerekért edzi a fiatal atlétákat. Salakos pályán, mert Szegeden a mai napig nincs profi futópálya. Fotó: Schmidt Andrea

A mester a mai napig szeretetért és a sikerekért edzi a fiatal atlétákat. Salakos pályán, mert Szegeden a mai napig nincs profi futópálya. Fotó: Schmidt Andrea

– Keserűséget hallok ki még az optimista szavaiból is. Vagy belemagyarázom?


– Nem. Szegeden megszüntették alólam a testnevelésosztályt. Amikor tiltakoztam, az elért eredményeket soroltam, Botka László polgármester azt mondta a közgyűlési vitában: Kelemen tanár úr, ne nosztalgiázzon. Nem nosztalgiázom, de tény, a több mint 40 év alatt szinte semmilyen támogatást nem kaptam a várostól, csakis a tanítványaim szeretete tartott a pályán. Ez nem nosztalgia, ez az élet: az edzésen a hajtás miatt sírnak, esetleg utálnak, a versenyen az elért eredmény után azonban együtt örülünk.


– És még egy keserű pirula: Márton Anita.


– Bűn, hogy nem tartotta meg a város, és Békéscsabának szerzi a sikereket. A riói olimpián is felállhat a dobogóra. Erről többet nem akarok mondani.

Tanítványból feleség

A hét embere


Sorozatunkban olyan közismert vagy épp ismeretlen embereket mutatunk be, akik köztünk élnek, és sokat tesznek környezetükért, életükkel, történetükkel példát mutatnak. Olvasóink segítségét is várjuk ehhez: arra kérjük önöket, javasoljanak szerkesztőségünknek interjúalanyt – a szomszédból, a másik faluból –, ha úgy látják, az illető megfelel ezeknek a kritériumoknak. Javaslataikat e-mailben a [email protected] címre, postai úton a Délmagyarország Kiadó, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címre várjuk.

– A sportágnak köszönheti második feleségét, Szabó Erzsébetet, aki egykor a tanítványa volt.


– Zsóka akkor lett a feleségem, mikor befejezte atlétikai karrierjét, edző–tanítványként nem volt köztünk viszony. Csak annyi, annak idején a Széchenyibe én vittem testnevelő tanárnak, most a piaristában épít testnevelésosztályt. Huszonöt esztendeje élünk együtt.


– Melyik tanítványához kötődik könnyes vagy mosolygós sztori?


– Zsókához. 1984-ben, a Miskolcon rendezett felnőtt magyar bajnokságon történt, hogy a 800 méteres síkfutás fináléja előtt eltűnt, mindenki őt kereste. Ijedtségről szó sem lehetett, előtte már három bajnoki címet szerzett: 400 méteren, valamint a 4×100 és a 4×400 méteres váltó tagjaként. 30 másodperccel a rajt előtt került elő, és nyert.


– Folytatás?


– Nincs. Szeptemberben abbahagyom. Mindig ügyeltem arra, hogy hű legyek önmagamhoz, ember maradjak. Úgy gondolom, sikerült. A mai napig egy „büdös fillér" nélkül tartom az edzéseket. Hülyülök, öregszem, kilopták alólam az utánpótlást. Az újrakezdéshez nincs sem erőm, sem energiám, sem időm.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!