Szeged és környéke

2016.05.01. 18:58

A Wagner-ház padlásától a Honeybeastig

Szeged - Általános iskolásként még más befutott együttesek bőrébe bújt bele a szegedi Tatár Árpád, aki hosszú évek próbálkozásai után futott be együttesével az országban. A Honeybeast egyre népszerűbb, koncertnaptárjukban áprilistól szeptemberig már nincs szabad hétvége.

Kiss Gábor Gergő

Tiszta fej és hideg sör


[namelink name="Tatár Árpád"] 1975. január 19-én született Szegeden. A Ságváriba járt általános iskolába, majd a középiskolát a Kossuth Zsuzsanna informatikai szakközépiskolában végezte Hódmezővásárhelyen. Informatikus mérnök diplomája van. Kedvenc étele anyukája tarhonyás csirkéje. Nem mondja magát nagy alkoholfogyasztónak, koncert után néha legurít egy sört. Szeret olvasni, legutóbb Szepes Mária egyik könyvét kezdte el.

– Gitárral a kezében született?


– Anyai nagyapám nagyon szépen énekelt és tangóharmonikázott. Máig őrzök tőle a 80-as évekből régi felvételeket. Apai nagymamám és családja is szerette a zenét, unokatestvérem zenetanár és kórusvezető. Engem is elért általános iskola hetedik osztályában a zenekar-alapítási vágy. Dobolni akartam, de az túl sok helyet foglal. A haverom lecsapott a basszusgitárra, így nekem maradt a gitár.

Voltak Beatrice is

– Komolyan csaptak a húrok közé?


– Á, dehogy! A Wagner-házban laktam a szüleimmel, a próbákat a ház padlásán tartottuk. Igazából nem zenéltünk, csak tátikáztunk. Beraktuk egy együttes valamelyik számát a magnóba, gitárunk már volt, de a dobot kartondobozokból építettük fel. Beálltunk, és úgy tettünk, mintha mi adnánk elő a magnóból szóló számot. Ekkor még senki nem tudott zenélni, de mindent lelkesen videóra vettünk. Mindig annyian voltunk, ahány tagú volt az a banda, akinek éppen szólt a száma. Voltunk például Beatrice is.


– A Wagner-ház lakói hogy viselték a tombolást?


– Nagy ugrálással járt ez a tátikázás, pont egy orvoscsalád felett hangoskodtunk, de soha nem volt ránk egy rossz szavuk se. Nagyon gyerekszeretők voltak.


– Mikor vált komolyabbá a pengetés?


– A középiskola második osztályában algyői ismerősökkel. Egy fészerben próbáltunk. Az öttagú bandából hárman megmaradtunk a zenei pályán. Dörnyei Gábort nemrég az angol RHYTHM Magazine a világ 10 legjobb új dobosa közé választotta. Kecskeméti Sanyi pedig az egyre népszerűbb Gypo Circusban játszik. Akkoriban Sedative néven nyomtuk a metálzenét. Természetesen erről a korszakról is van YouTube-videó.


– Mennyire volt szófogadó tinédzser?


– Feszegettem a határokat, megnéztem, meddig lehet elmenni. Azt a bizonyos pontot sose léptem túl, így anyukám szerint jó gyerek voltam. Azért ez nem volt teljesen így, de komoly balhém azért nem volt.

Csak egy lemezt szeretett volna

– Mikor döntötte el, hogy komoly zenész akar lenni, és mi volt az álma?


– Álmaim netovábbja egy saját nagylemez volt. Ezt 2008-ra sikerült is elérnem a Honeybeasttel, bár ekkorra sajnos már ki is ment a divatból a lemezvásárlás. Ebben az évben váltottunk nevet a kiadónk kérésére a régi Honeybee-ről. Pont akkor indult a karrierje a tengerentúlon egy ugyanilyen nevű zenekarnak, ezért kellett a névcsere. De a Honeybeast, ami fordításban kedves szörnyeteget jelent, jobban kifejez minket. A mi zenénk is tud simogatni, de ha kell, oda is tud lépni a torzítókkal.


– Zenei példakép?


– Czutor Zoli és a Nyers. Ő az akkori párom bátyja, így hamar bekerültem a Nyers zenekar világába. Végigturnéztam velük huszonéves fiatalként az országot. Én voltam a roadjuk, aki cipelte a hangszereiket. Akkor még kicsit kívülállóként, de már megéltem azt, amiben most benne vagyok. Járjuk az országot, és olyan helyekre jutok el a fellépések révén, amikről korábban szinte nem is hallottam. Zeneileg a seattle-i zenék hatottak rám, a Nirvana, a Pearl Jam, az egész grunge stílus.


– Van egy számítógépes vállalkozása Szegeden. Beáll még a pult mögé?


– A zenekar tagok többségének a Honeybeast mellett van más munkahelye is. Meg tudnánk élni a zenéből, de jobb több lábon állni. Informatikusdiplomám van, így már főiskolásként alapítottam egy számítógépszervizt és -üzletet Szegeden. Jó, hogy kicsit mást is csinálhatok a zenélés mellett. Vállalkozó szellemű vagyok, az üzlet pedig még húsz év után is megy. Jó döntés volt akkor belevágni ebbe. A technikai beállítottságnak a zenélésben is hasznát veszem. Éppen egy lábkapcsoló pedált forrasztgatok a gitáromhoz.

 

A Honeybeast 2012-ben már Tarján Zsófi  énekesnővel próbált a Szilánk volt telephelyének pincéjében. Fotó: Karnok Csaba

A Honeybeast 2012-ben már Tarján Zsófi énekesnővel próbált a Szilánk volt telephelyének pincéjében. Fotó: Karnok Csaba

– Szegedről miért nem fut be olyan sok zenekar országosan, mint mondjuk a Kispál és a Borz és a 30Y Pécsről, vagy Debrecenből a Tankcsapda, Miskolcról pedig az Edda?


– Pécs egy kivételes város, de nem hiszem, hogy Szegednek szégyenkeznie kellene. Volt egy Nyers és egy Sun City, a Honeybeast mellett van egy Gypo Circus. A szegedi metál- és rockegyüttesek pedig egész menők a maguk közegében, de ők nem populáris zenét játszanak.

Tanulóidőszak után lett a Legnagyobb hős

– 2005-ben alakult a Honeybeast elődje, a Honeybee. Nem jött túl gyorsan a siker.


– Az első hét év valóban egy kicsit szívás volt. Hiába nyertük meg szinte az összes tehetségkutatót, mégsem volt előrelépés. De ez volt a tanulóidőszak. A befutás végül egyszerűen történt. A szintisünk odaadott egy CD-t a főiskoláján előadást tartó kiadó tulajdonosának, aki látott bennünk fantáziát. Ugyanazt csináljuk, mint régen, csak most már mindenhol hallanak minket az országban.


– A legnagyobb sikert azonban A Dal című eurovíziós műsor és A legnagyobb hős című szám hozta meg a bandának. Akkor már Tarján Zsófi, Hernádi Judit színésznő lánya volt az énekesük.


– Most hétvégétől szeptemberig már nincs olyan hétvégénk, hogy ne lépnénk fel valahol az országban. De nem vagyunk sztárok, engem sem rohamoznak meg az utcán autogramért a zenekart kedvelők. Nekem csak az volt először a furcsa, hogy a koncerteken a nézők kívülről tudták a dalainkat. Erre régen nem volt példa.


– Sokat segített a zenekaron, hogy Hernádi Judit lánya az énekesük?


– Első lépésként igen, hogy többen legalább belehallgattak egy-egy számunkba, és adtak egy esélyt arra, hogy tetsszen a dolog.


– Koncertek után ott maradnak bulizni a helyszínen?


– Nem vagyunk az a nagy berúgós és partizós zenekar. De ha jó a hangulat, azért maradunk egy órát. A csajok se szednek szét fellépések után, ami nem is baj, mert komoly barátnőm van.


– Van egy 12 éves lánya, aki az édesanyjával él Budapesten. Mikor tudnak találkozni, ha mindig hétvégén koncertezik a Honeybeasttel?


– Sok időt elvesz a láthatásból a sok koncert, de próbálok minél több időt tölteni vele. Zongorázik és énekel, nem hallottam tőle egy hamis hangot sem. Még nincs meg benne a vágy, hogy komolyabban foglalkozzon a zenével, de mivel ebbe a közegbe született, pár év múlva lehet, hogy másképpen gondolja majd. Most még nem engedném el egy zenei tehetségkutatóba, de később, ha akarja, megmérettetheti magát.


– Milyen tipikus apa-lánya programjaik vannak?


– Kirándulunk Budapesten és környékén. Szüleimnek van egy tanyája Ásotthalmon, ott nagyon szeret lenni. Neki és a pesti barátnőinek minden nyáron szervezünk ide egy tábort. Ez idén sem lesz másképp.


– Milyen jövője lesz a zenekarnak?


– Szerződés szerint karácsonyra kell megjelentetnünk legalább egy kislemezt. Hogy meddig tervezünk? A Rolling Stones hány éve is csinálja? Szeretnénk még sokáig játszani és koncertezni.


– Mit szeret csinálni szabadidejében?


– Csiszér Rómeó barátommal van egy PcCentrum néven szereplő kispályás focicsapatunk. A Kisstadionban játszunk városi bajnokságokban. Hátvéd vagyok, és elég szép eredményeink vannak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!