2016.06.29. 12:22
Nem oktatják az üvegipart, helyben kell megtanulni
Szatymaz - Megszórta állásajánlatokkal Baktót és Petőfitelepet a szatymazi CE Glass. Az egykor Szilánk néven ismert, szegedi székhelyéről elköltöző üvegipari vállalkozás szórólapja elsőre nem igen különbözött a helyi érdekű hús- vagy élelmiszerbolt reklámjától, de célba ért.
2012-ben tette át székhelyét a cég Szegedről Szatymazra, költözésünk után új technológiákat vezettek be. Ez azóta is folyamatos, például a vágástechnika, a szigetelőüveg gyártás az üvegfeldolgozás és -festés területén. Ezek nélkül nem lehetne növelni a termelést, javítani a minőséget. – Idén a nagycsarnok is bővült, ezzel és az új vállalati rányitási rendszer bevezetésével stabilizáltuk helyünket a nemzetközi üvegipar élvonalában – mondja Sipos Aurél.
– Hatékony munkaerő-toborzásnak gondoljuk a szórólapozást, a kertvárosi, szeged környéki lakókörnyezetben mindenképpen. Az üvegfeldolgozást nem oktatják iskolákban, semmilyen szinten, magunk képezzük a dolgozóinkat, akik precíz, drága gépeken és technológiákkal termelnek – mondja [namelink name="Sipos Aurél"] ügyvezető igazgató.
A fiatal műszaki mérnökök zöme más városban, vagy külföldön talál munkát. A szegedi felsőoktatás csak pár éve szélesedett ki a CE Glass számára is hasznosítható képzésekkel. Köztudott, hogy nehéz műszaki mérnököt, technikust toborozni a régiós termelő és logisztikai cégekhez.
– Képesítés nélküli munkást nem keresünk, képzettséggel rendelkező, az üvegipart nálunk megtanuló és dolgozni is hajlandó szakemberekre, operátorokra, üzemi technikusokra azonban számítunk – mondja az ügyvezető. Ezen a szinten a régiós átlag fölötti jövedelem is elérhető Szatymazon. Rövid- és közép távon a gépmesteri és technikus programba kerülők szakmailag és anyagilag is előre léphetnek.
[namelink name="Halász Sándor Dávid"] csupán 3 hete van a cégnél, az óriás gépen tükörrel dolgozó üvegipari maró CAD-CAM informatikus. – Most végeztem a Dériben, a CNC operátori munkához ez jó alap, az üveget majd hozzá tanulom – mondja a korábban vallásfilozófiával foglalkozó, főiskolai diplomát is szerzett 26 éves szakember. Itt tanul majd meg mindent, mint oly sokan – üvegipari szakmunkásképezés ugyanis hosszú évek óta nincs már Magyarországon.
Nem csupán a szórólapokkal mennek el az emberekig, autóbusszal is, a műszakrendhez és az irodai dolgozók munkaidejéhez igazodó szerződéses járatokat működtetnek Szeged-Szatymaz-Szeged „viszonylatban". A járatkihasználás már csak azért is jó, mert 350 ember dolgozik a cégcsoportnál. A válság előtt többen is voltak, a konjunktúrát azonban nem csak létszámmal lehet követni. – Saját szakmánkban Nyugat-Európában egy mienkhez hasonló termelésű cég fele ennyi munkással dolgozik, mint mi, több az automatizálás, hatékonyabbak – mondja Sipos Aurél.
Nem nélkülözheti a kétkezi munkát a szabászat sem, ahol [namelink name="Lantos Róbert"] a „főnök". – Tíz éve kerültem a céghez, alulról kezdtem, itt tanultam meg a szakmát. Két év után lettem csoportvezető, most tíz ember munkájáért felelek – mondja az áramipari szakmunkásként a szegedi 600-asban végzett szakember.
600×321 centiméteres, azaz 20 négyzetméteres, különböző vastagságú és fajtájú üveglapokkal kezdenek el dolgozni a szabászaton, törekedve arra, hogy a legkevesebb legyen a hulladék. Azt tartják, szeretni kell az üveget, ezt a rideg anyagot, máshogy nem megy.
