Most már az is baj, hogy sok lett a munka

Meg lehet-e építeni jövő karácsonyig a Szeged–Sándorfalva–Dóc–Ópusztaszer kerékpárutat? Úgy is, hogy a tervezés most zajlik, és kiderült, a beruházásra kapott 700 millió forint az építőipari drágulás miatt nem lesz elég? Ilyen helyzetbe került az érintett négy település és a pályázat ügyeit intéző megyei önkormányzat. Egyik probléma összefügg a másikkal.

 Miután a pályázat elbírálása elhúzódott, a befejezés határideje viszont kötött, rövidebb idő alatt kell építkezni, ez még külön drágítja a beruházást. A megyei közgyűlés határozatban kérte a kormányt, adjon többlettámogatást, járuljon hozzá a határidő módosításához.

A 2014 és 2020 közötti uniós időszak forrásainak felhasználását szabályozó rendelet szerint erre van lehetőség. Ha a költségek növekedése meghaladja a megítélt összeg 30 százalékát, egyedi döntést hoz a kormány.

Hirtelen sok lett a megrendelés

Nem egyedi ez a probléma, a megyei jogú városokat érintő Modern Városok Program is emiatt kerül többe. – Szinte minden pályázatunkkal ez a helyzet. Egy év alatt 20–45 százalékos drágulást tapasztalunk, az egy-két éve összeállított költségvetésű beruházások sorra így járnak – mondta kérdésünkre Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester.

A városvezető magyarázata szerint az járt ilyen hatással, hogy egyszerre indulnak az uniós beruházások, hirtelen lett sok megrendelés. Ez pedig így lesz egy ideig: 2020-ig csak a területi operatív programok révén 72,8 milliárd forint érkezik Csongrád megyei pályázatokra.

A béremelés is besegített

Az építőipari áremelkedésnek e dömping az egyik oka Nemesi Pál szerint. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzáteszi, az építőanyag-gyártók is többet emeltek, mint az várható volt. Ez nem a nyersanyagárakon, inkább a dolgozók bérének emelésén múlt.

– És a gyártó cégek az elmúlt években elmaradt hasznuk egy részét is beépítették most az áraikba. Így 18-20 százalékos volt a drágulás – állapította meg Nemesi Pál.

– Másrészt az, hogy kevés a szakember a piacon, a bérek pedig nőttek, vidéken idén 24-26 százalékban növelte a vállalkozói díjakat, ami a kivitelezési munkákat illeti. Az még nem látszik, meddig tart ez a folyamat.

A kamaraelnök és a polgármester szerint ha vannak az adott építkezésben olyan „tartalékelemek", amelyeket el lehet hagyni, az egész minőségének a romlása nélkül, akkor ez az egyik megoldási lehetőség. A másik: pluszforrást kell rá teremteni.

Meg van kötve a kezük

Egy önkormányzatnak ilyen helyzetben meg van kötve a keze.

– Az uniós pénzből megvalósuló beruházások fix, az irányító hatósággal többször leegyeztetett projektek, nehéz rajtuk változtatni – mondja B. Nagy László fejlesztési biztos. Az Unió azt is bünteti, ha egy beruházás az egyeztetetthez képest gyengébb minőségben készül el.

– Az mégsem lenne jó, ha emiatt tömegesen adnák vissza a már elnyert támogatást a beruházók. A más okból meg nem valósult projektek felszabadult pénzét kell átcsoportosítani – ehhez is egyeztetni kell az Unióval –, illetve a magyar költségvetésnek kell segítenie. Egységesen, mert ez a helyzet az egész országot érinti.

B. Nagy hozzátette, a gazdasági növekedésnek többnyire a pozitív hatásairól szokás beszélni. Pedig ez a drágulás is visszavezethető arra, hogy Magyarország és a közép-európai országok gazdaságainak növekedése meghaladja az uniós átlagot: néhány év alatt lett a munkanélküliségből munkaerőhiány.

Ez nyugatra ugyanígy jellemző, csak ott jobbak a bérek. Azzal, hogy a munkaerő – és most már nem is csak a képzett munkaerő – nyugatra áramlik, még hosszú ideig számolni kell.