Lengyel Györgyi miniszteri biztos: A régió tudásközpontja Szeged - Elsők között fejlesztik a Science Parkot

Lengyel Györgyit tavaly ősszel nevezte ki miniszteri biztossá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A tárcavezető felkérésére az egészséggazdaságért és Szegeden a Science Park és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések tudománypolitikai koordinációjáért felel. Lengyel Györgyi lapunknak elmondta: nem kis feladatot kapott, ám szereti a kihívást.

– Az az elvárás, hogy nyár végéig tegyünk le egy egészségipari stratégiát az asztalra, a munkám másik része a csongrádi megyeszékhelyhez kapcsolódik. Azok a beruházások tartoznak hozzám, amelyek nem európai uniós forrásból valósulnak meg, és egészségipari vagy tudománypolitikai relevanciával bírnak.

Az egyik nagy feladat a Science Park fejlesztése, és többek között készítünk előterjesztést egy élettudományi tömb létesítésére is – magyarázta új feladatkörét a miniszteri biztos, aki Szegeden született, itt járt iskolába, a Radnóti Miklós Gimnázium után az orvostudományi kart végezte el. Innen kezdő orvosként Szolnokra került, a rendszerváltás után kezdődött közigazgatási karrierje, indult az önkormányzati választásokon Szolnokon, majd alpolgármester lett.

Ezt követően került Budapestre a kulturális minisztériumhoz, 2012-től tavaly május végéig közigazgatási államtitkárként dolgozott az EMMI-nél.

Fontos, hogy fejlődjön Szeged gazdasági élete is

Legújabb feladatáról elmondta, fontos, hogy fejlődjön Szeged ipara, gazdasági élete is. Az 1970-es években volt az iparban foglalkoztatottak száma a legmagasabb, a rendszerváltást követően az ipari telephelyek leépültek, mivel Szeged nem tartozott az első számú befektetési helyek közé.

– A másik ok az lehetett, hogy a szegedi felsőoktatási intézményekben nem volt jelentős az ipari szempontból hasznosítható szakemberképzés. Nem képeztek mérnököket, az egészségügyi képzések nem generáltak egészségipart – magyarázta a miniszteri biztos. Azt viszont elismerte, mára már ez változott, a Szegedi Tudományegyetem sikerrel fordult az információtechnológia és a szolgáltató szektor felé.

Lengyel Györgyi szegedi irodájában beszélt lapunknak a Science Park fejlesztéséről, így arról is, hogy a kormány kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a fejlesztést. Fotó: Török János

Csongrád megye és Szeged viszont kiemelkedőt teljesít a kutatás-fejlesztésben, a megyében igen magas az erre jutó erőforrás, 2015-ben a szegedi lézerközpont építésének köszönhetően csaknem a duplájára nőttek az ilyen célú felhasználások. A kutatóhelyek száma a főváros után Szegeden a legmagasabb, 2017-ben a megye 277 kutatóhelyén 4705 fő, ezen belül 2705 kutató-fejlesztő dolgozott. A megye kutatóhelyeinek 56 százalékát pedig a felsőoktatás adja.

– A régió tudásközpontja Szeged, így nem meglepő, hogy az egyetem által vezérelt Tudományos és Innovációs Park létrehozása a fő cél. Az országban nyolc ilyen lesz, elsők között fejlesztjük a szegedit. Sok nemzetközi példa mutatja – Szeged két testvérvárosa, Cambridge és Turku is jó minta –, hogy az ide betelepülő kisebb-nagyobb vállalkozások munkahelyet is teremtenek.

Egy ilyen park az egyetemre alapozott gazdaságfejlesztés eszköze, hiszen együttműködésre, összefogásra készteti a partnereket: az egyetemet a gazdasági szereplőkkel, az önkormányzatokkal – magyarázta.

Az ELI „mágnesszerepét" szeretnék erősíteni

A miniszteri biztos megerősítette: a magyar kormány számára fontos ez a 85 hektáros terület, amely a magyar állam tulajdonában és a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésében van. Így a Science Park fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, hogy a hatósági eljárások gyorsabbak és könnyebbek legyenek. Már elkészült a kormányelőterjesztés-tervezet a szegedi park fejlesztési koncepciójáról, az állami szerepvállalásról.

– Amennyiben megszületik az általános alapelveket tartalmazó kormányhatározat, akkor benyújtjuk a szegedi park koncepcióját és a javaslatot a szükséges kormányzati támogatás mértékére. Három szakaszban valósítjuk meg a beruházást a következő három évben. Jelenleg a területrendezési munkálatok, a környezetterhelés megszüntetése zajlik. Ezt követi majd a második fázis, a közművesítés és a belső úthálózat kialakítása – részletezte Lengyel Györgyi.

A folytatásban a legelső projektelem az inkubátorház lesz, majd a járműipari kompetenciaközpont, amelynek az alapkövét tavaly júniusban letették. Szeretnének egy Műszaki, Technológiai és Innovációs Központot is létrehozni. A fennmaradó 65 hektárnyi területtel az ELI-ALPS „mágnesszerepét" szeretnék erősíteni. Olyan befektetőket kell tehát idevonzani, akiknek szükséges az ELI és az egyetemi kutatás-fejlesztés közelsége, és így a tudásintenzív vállalkozások létrehozása. Lengyel Györgyi elárulta, több lehetséges befektetővel tárgyalnak, szerinte fontosak az első betelepülők.

Már csak itt hiányzik a villamosmérnöki szak

Az SZTE célja, hogy olyan képzéseket is indítson, amelyekre ezeknek a vállalkozásoknak szükségük van. Ez képzési struktúraváltással, a műszaki képzés és a duális képzési modell fejlesztésével jár. – Gyakorlatilag a nagy vidéki egyetemek közül például már csak Szegeden hiányzik a villamosmérnöki alapképzési szak, így ez hiánypótló lesz, tudomásom szerint 2019-ben már indul ilyen képzés az SZTE-n is – mondta a miniszteri biztos.

Szeged az egyik legnagyobb nyertese a kormány Modern Városok Programjának. Január vége óta a 16,2 milliárd forintból épülő uszoda teljes forrása rendelkezésre áll a szegedi önkormányzatnál. Ne felejtsük el azt a tényt sem, hogy a kormány a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re új sportcsarnokkal ajándékozza meg Szegedet és a MOL-PICK Szeged férfi kézilabdacsapatát. A 8500 fő befogadására alkalmas létesítmény 2021 őszére készül el – nyilatkozta pénteken a Délmagyarországban Gyopáros Alpár, a Modern Városok Program, valamint az újonnan indult Magyar Falu Program kormánybiztosa. A kormánybiztos kihangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a szegedi projektekre, hiszen a cél, hogy a soha nem látott léptékű állami támogatásoknak köszönhetően a szegediek is részesei legyenek Magyarország és a magyar emberek közös sikereinek, és saját bőrükön is érezzék a fejlődést.