Hiába jó befektetés, Csongrád megyében az országos átlagnál is jobban drágult a termőföld

2018-ban a szántók átlagos drágulása 10 százalékos volt Magyarországon, de egyes művelési ágban még nagyobb. A keresleti piacnak több oka van, az optimális birtokméret kialakításától a nyugat-európai áraktól való elmaradásig lehet sorolni. – A hazai termőföldeknek kétmillió gazdája van, vagyis rendkívül szétaprózódott a tulajdoni szerkezet. Látszik ez az Agrotax országos adatbázisán is, tavaly az értékesített szántóföldek átlagos nagysága csupán 1,42 hektár volt – mondja Sáhó Ákos ügyvezető. Ezek a kis birtoktestek már gátjai a szükségszerű beruházásoknak.

A tavaly a hazai a föld hektáronkénti átlagára 1 millió 437 ezer forint volt, a Budapesthez tartozó területek 3,1 milliója után a legmagasabb átlagár Békés megyében alakult ki, 31 ezer híján 2 millió forinttal. Csongrád megyében a szomszédos Bácshoz hasonlóan alakultak az árak, 1,6–1,8 millió forint között mozogtak – a legalacsonyabb értéket Nógrád megye produkálta, 994 ezer forinttal. (Módszertan, de fontos, hogy a földek értéktartományának alsó 10 és felső 10 százalékának levágása után összesen 19 ezer 563 adásvételt használtak fel az elemzéshez.)

Parcellák. Elaprózott birtoktestek.

Országosan a legtöbb földet a három szomszédban, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében értékesítették, valamennyiben 2000 hektár feletti volt a forgalom, nálunk ennek valamivel több mint a fele. A tulajdonost váltó föld háromnegyede országosan szántó besorolású, megyénkben ez több mint 90 százalék. Hazánkban 2018-ban egyhektárnyi szántóterületért átlagosan 1 millió 551 ezer forintot kellett fizetni, ez 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. Csongrád megyében ennél valamivel magasabb, 11,5 százalékos áremelkedést regisztráltak. A legmagasabb szántóárak a régiók közül a Dél-Alföldön voltak, Békés megyében átlépték a 2 milliós határ is. Nálunk 1 millió 716 ezer forint, Bács-Kiskunban ennél 56 ezer forinttal magasabb volt hektáronként a föld. Járási átlagárat is számolt az Agrotax, ez megyénkben a Szegediben és a Hódmezővásárhelyiben a legmagasabb, meghaladja az 1,8 millió forintot. A legkevesebbet tavaly a Csongrádi járásban adtak a szántóföld hektárjáért, az átlag az 1,2 milliót se érte el.

Az Estate Capital Kft ügyvezetője, Utassy Csaba az SZTE mezőgazdasági karán vezet földértékelési kurzust, és úgy tanítja, hogy a városok körüli 1–5 kilométer az ígéret földje. – Ez a gyűrű a kisebb alapterületűek körül szűkebb, és arról szól, hogy nem tudni, milyen irányba fejlődik majd a település – hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, itt nagyon mások az átképzés szempontjai.

Értékes föld Szeged határában. Itt építkezik a Pick.

Amikor felvetem, hogy Békés megyében biztosan a jó minőségű föld miatt a legmagasabb az átlagár, mert másban nem annyira az ígéret földje a szomszéd, árnyalja a képet. – A minőség is rendben van, de ott inkább a ráutaltság drágít. Ha az emberek nem tudnak mással foglalkozni, akkor visszatalálnak a földhöz, az mégis biztos pont, és ez komoly áralakító tényező Békés megyében – magyarázza. A Kistelek környéki homok nem sok mindenre jó, ott jellemzően inkább a földalapú támogatás motiválja a vásárlókat. – Átminősíttetik legelővé, fontos, hogy ne kelljen sokat rákölteni, irtják a megjelenő tájidegen növényfajokat, és ez nagyjából elég is – mondja Utassy Csaba.

Kiadónk ingatlanokkal foglalkozó weboldalán, az ingatlanbazar.hu-n bőven találni aktuális Csongrád megyei termőföldhirdetést. Forráskúton, a Homokháti kistérségben 16 hektárt kínálnak 20, Deszk közelében 18 hektárt 29 millióért. Magasabb a szántó árfekvése Makó–Maroslele határában, ahol 46 hektárt adnának 115 millió forintért, de van egy 4,7 hektáros terület is Szeged-Tápé közelében, 12 milliós kínálati árral.