50 éves Szeged első lakótelepe

Királyi térnek, szerbül Királicának hívták 1550 körül Újszegedet, amely akkoriban Zápolya János feleségének birtoka volt, majd a Bánsághoz, Torontál megyéhez tartozott. 1796-ban lett mezőváros, önálló piac- és vásártartási joggal rendelkezett. 1880. június 5-én egyesült Szegeddel. Azóta Újszeged a város elválaszthatatlan részévé lett. A városvezetés alaposan átformálta az új negyedet. A külső területeken kertészetek létesültek, a belső fasorokon polgári villák épültek. Ekkoriban alakult át az 1858-ban létrehozott liget is.

A Tisza két partját előbb hosszú töltés, „százlábú híd" kötötte össze, 1883 óta híd vezet át a folyón, 1979-re a Belvárosi mellett másik átkelő is épült, a Bertalan híd. 1909-től hatvan éven át villamossal lehetett átutazni Újszegedre, később troli- és buszjáratokat indítottak. A szegediek ide jártak és járnak a ligetbe majálisozni, a Partfürdőre, a Laposra, az 1930-ban elkészült SZUE-ba és a Gomba helyén két éve megnyílt Napfényfürdő Aquapolisba sütkérezni, strandolni. A sportot szolgálják a liget teniszpályái, az 1974-ben épített sportcsarnok, a rá öt évre felhúzott sportuszoda. 1987-ben épült Újszeged szállodája, a nemrégiben felújított Hotel Forrás.

Újszeged, madártávlatból.
Fotó: Karnok Csaba

A kendergyár hűlt helye

Az ipart Bakay Nándor gyára képviselte, a kender szegedi nagyiparosa 1868-ban építette ki kötelesműhelyét üzemkomplexummá. A hajdan prosperáló gyárat 2006-ra lebontották, a helyén inkubátorház áll, a nagyobb felén Tisza Park néven új városközpontot terveznek toronyházzal, lakó- és hiánypótló szolgáltató ingatlanokkal, üzletekkel. Szintén lakó- és szolgáltató ingatlanok kaphatnak helyet az Árpád nevelőotthon egykori területén, a Szőregi úton. 

 A negyed intézményekkel is jól ellátott: két bölcsődéje (Töltés és Vedres utca), négy óvodája (Vedres utca, Temesvári körút, Bérkert sor, Fő fasor), három általános iskolája (Tisza-parti, Gregor József és Vörösmarty Mihály) és egy középiskolája (Csonka János szakközépiskola) működik, valamint 100 éve itt található a vakok intézete. Az egyetemet a természettudományi kar biológiai intézete képviseli a Közép fasoron, az egészségtudományi kar a Temesvári körúton, az 1922-ben alapított füvészkert a Lövölde úton, a csillagvizsgáló a Kertész utcában, illetve a Herman Ottó, a Móra Ferenc és a Madzsar József Kollégium. Ugyancsak a tudomány újszegedi fellegvára az akadémia biológiai központja, és az eredetileg „kendörakadémiának" létrehozott gabonatermesztési kutatóintézet is itt kapott helyet.

A kultúrát a Bálint Sándor Művelődési Ház, a Somogyi-könyvtár fiókrészlege és a ligetbeli szabadtéri színpad jeleníti meg. Az egészségügy intézménye a menhelynek épült gyermekkórház, a MÁV- és a háziorvosi rendelők. Két katolikus templom várja a híveket: a liget bejáratánál az 1910-ben avatott Szent Erzsébet-templom – amely az élményfürdő építésekor bővült –, és a Fő fasoron 2006-ban szentelt Boldog Kalkuttai Teréz-templom. A református imaház alapkövét 1828-ban tették le, az élményfürdő építésekor ugyancsak bővítették. Jellegzetes vendéglátóegység a városrészben mind a mai napig a harmincas években épült és azóta többször átalakított Liget vendéglő, Tóth Dezső nevén. 1883-ban szintén liget éke lett a cukrászdakioszk, amely teljesen eltűnt, és a Vigadó, amely ma nem csak a városrésznek, hanem Szegednek is méltatlanul magára hagyott szégyenfoltja.

A város legmagasabb háza
Újszegeden épült a város első lakótelepe; az egykori ládagyár helyén, a mai Torontál tér, Alsó kikötő sor, vasúti töltés, Temesvári körút és Székely sor határolta területen először téglablokkos épületek nőttek ki a földből. Az üzem lassú kiürítése vontatottá tette az építkezést, de 1962-ben már el is nevezték a lakótelepet Odesszának, az akkori szokás szerint Szeged szocialista testvérvárosáról. A technológiát rövidesen panel váltotta; a hetvenes évekre Odessza a város legkedveltebb lakótelepe lett a liget, a belváros és a szabad strand közelében. Újszegeden épült fel 1977-ben Szeged legmagasabb lakóháza; az 54 méter magas toronyház 17 emeletét ma is 120 család lakja. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Temesvári körúton túl élnek a város legtehetősebb polgárai.