A Megváltó kétezer éve az egész emberiséggel szolidaritást vállalt

– Kétezer éve ünnepeljük a karácsonyt, mégis minden évben más. Mi az idei ünnep új üzenete?

– A karácsony valamilyen módon szinte mindenhol ünnep, még a nem keresztények is megemlékeznek róla, a keresztények is nagyon sokféleképpen.

– Másképpen ünnepli az, akinek a hite, meggyőződése szerint a Megváltó születése egy történelmi esemény. Másképpen ünnepelnek azok, akik számára ez egy alkalom arra, hogy a családdal, barátokkal egy kis közösségi élményt szerezzenek, nem kell dolgozni, kellemes körülményeket teremthetnek maguk körül egy pár napra. Ez is szép. Nyilván nem tudatos, de ez tükröződik a köszöntésben, a kívánságokban is. Van, aki kellemes karácsonyt kíván, ami alatt én azt értem, hogy kellemes a hőmérséklet otthon, legyen jó a fűtés, jó az étel. Mások boldog karácsonyt kívánnak, ez egy kicsit magasabb szintű, a boldogságnak több kelléke is van. A hívő emberek pedig még a keresztények számára is sokszor kiürült fogalmat használják, hogy kegyelemteljes, magyarul valami többlet, ami nem emberi, ami Isten ajándéka, szeretet, béke, belső harmónia, erőforrás, ez az ünneplésnek a lényege.

– Tud-e bármit tenni az egyház, hogy a nem hívők felé másképpen, hatékonyabban közvetítse a karácsony valódi üzenetét?

– Igazából a keresztény hit közvetítésére a legkeresztényebb szó a tanúságtétel. Nem a propaganda, nem a kampány, nem a reklám, hanem a hiteles tanúságtétel. Minél hitelesebben éli meg a hitét egy keresztény, annál hatékonyabban tudja közvetíteni azt mások felé. És nem azért akarja közvetíteni mások felé, hogy többen legyünk, vagy anyagi haszon származzon belőle. A keresztény embernek meggyőződése, hogy a hit mindenki számára fel van kínálva. Éppen azt ünnepeljük, hogy a Megváltó, aki megszületett kétezer éve, az egész emberiséggel szolidaritást vállalt, tehát nem a hívőkért, nem a keresztényekért, hanem az egész emberiségért akart fellépni, és ezt meg is tette.

– Említette, hogy nem anyagi haszonból akarják szélesíteni az ünnepet. Hogy merülhet fel egyáltalán az anyagi haszon?

– Ilyenkor mintha valamiféle plusztöltés lenne a levegőben, kicsit mindenki úgy érzi, hogy illik a jobbik oldalát megmutatni. Ez a néhány nap alkalmas arra, hogy kicsiholjon mindenkiből valami igazán emberit. Ilyenkor nemcsak vallásos, hívő, keresztény, hanem mindenki jobban odafigyel a nehézségben élőkre, a karitatív, szociális érzékenység jobban megzendül mindenkiben. Nagyon szép példákat látunk erre, ott van például a köztévének a Jónak lenni jó című műsora, vagy éppen a Délmagyarország adventi akciója is milyen csodálatos dolgokat tud az emberekből kihozni.

– Önre azt szokták mondani, hogy ellenvéleményt fogalmaz meg a pápával szemben a migrációval kapcsolatban. Nemrég járt Rómában, a pápával is találkozott, szóba került ez önök között?

– A magyar püspökök intézményesen jártak Rómában, de volt egy két és fél órás közvetlen, protokollmentes, baráti beszélgetés, ott ez is felmerült. A pápa azt mondta, hogy vigyázni kell, mert a brüsszeli politika nem más, mint Európa ideológiai, kulturális gyarmatosítása, és mindent meg kell tenni, hogy ez ne sikerüljön. Lehet, hogy sokan félreértették, de én mindig azt mondtam, hogy akik a migráció mellett vannak, és bátorítják a jelenséget, azok a legkevesebbet tesznek az emberek megsegítésére. Mi, a Szeged– Csanádi Egyházmegye közössége azt mondjuk, hogy óvatosság kell. Minden szükséget szenvedőt befogadunk, sőt örömmel támogatunk, de aki rossz szándékkal jön, azzal szemben óvatosnak kell lenni. Örülnék, ha mások is annyit tennének a migrációban szenvedő emberekért, mint amennyit mi teszünk. Mi milliókat szánunk arra, hogy nigériai, indiai diákok teljes ösztöndíjjal jöhessenek tanulni, mi építünk árvaházat, kollégiumot más kontinenseken, segítettünk Szíriában is, az egyházmegye közössége egyetlen felhívásra több mint tízmillió forintot adott össze két héten belül, amit eljuttattunk a szíriai nehéz helyzetben lévő közösségekhez. Ők ugyanis elsősorban ahhoz kérnek segítséget, hogy ott helyben maradhassanak, és újraindulhasson az élet.

– Az egyházmegyével kapcsolatban az utóbbi időben a stadionépítéssel kapcsolatban lehetett a legtöbbet hallani. Mikor kezdődik a beruházás?

– A napokban elkezdődik az alapozás. Az átadás 2019 első hónapjaiban várható. A létesítményt röviden ugyan stadionnak hívjuk, de ez egy összesen 11 hektáros terület. Ott lesz 300 gyerek utánpótláscentruma, játszóterek, közösségi programok, szabadtéri színpad. Nem olyan, mint a Dóm téren, inkább tábori jellegű. Az a cél, hogy az egyházmegye köznevelési intézményeibe járó 11 ezer gyerek számára a szervezett, szisztematikus sporttevékenységének helyet adjon a centrum. Messze nem a stadion lesz itt a legfontosabb, hanem az, hogy élettel töltsük meg a 11 hektárt.