2016.08.15. 09:50
A világ legpontosabb lőállása az ELI
Már a gépészeti üzempróbák folynak a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban, mindennek tökéletesen működnie kell, mire megérkeznek a lézeres berendezések. A csomópont és a bevezető út is készen áll, de ma még csak a hátsó bejáraton, a szervizúton lehet megközelíteni az építkezést.
Jelenleg kétszázan dolgoznak a szegedi lézeres kutatóközpont építkezésén, de akadt olyan csúcs, hogy hétszázan voltak. Az épületek nemcsak a lézerberendezéseknek, a kísérleti területeknek, speciális laboratóriumoknak, az elektromos, mechanikai és optikai műhelynek adnak helyet, a kutatókat irodák, tárgyalótermek, könyvtár és szociális helyiségek is kiszolgálják. A 200 fős konferenciaterem és könyvtár az úgynevezett „Agy"-ban található, amelynek narancssárga burkolatát a szegedi Alukonstrukt készítette.
A 24,6 ezer négyzetméter alapterületű épületek belül is nagyon közel állnak a befejezéshez, jelenleg a gépészeti üzempróba zajlik. A lézeres berendezések csak akkor érkeznek, ha minden tökéletes működik, például a légtechnika biztosan tudja a 0,5 fokos tűréshatárú stabil hőmérsékletet, a kívánt páratartalmat.
– A 85 százalékban uniós finanszírozású, 70 milliárd forintos beruházásból megvalósuló kutatóközpont lézerrendszereinek működéséhez úgynevezett tiszta térre van szükség. A szigorú szabványoknak megfelelő méretű és mennyiségű szálló porszemhez a kísérleti területeken óránként hússzoros légcsere szükséges. Ezt Szegeden 4 ezer négyzetméteren alakítják ki, amivel meg is duplázódik a magyarországi optikai tisztatérkapacitás. Mindez az A épületben található, amely 12 méter mélységbe nyúlik le.
A 10 hektáros terület korábban szovjet laktanya és lőtér volt, 5 méter mélyen kellett feltúrni a lőszermentesítéshez. A speciális alapozás miatt ezután is nagyon sokáig csak lefelé mentek az építkezők. Nem siethettek, hiszen ha lent valami később megmozdul, lőttek az egésznek…
A kísérletek során elvárás a kiemelt pontosság, ezért is elengedhetetlen a lézerek esetében a tökéletes rezgésmentesség. A legtalálóbb szemléltetés erre talán az, hogy egy nagyon messzire hordó távcsöves puskával erről a mozdulatlan alapról el kell találni Kiskunfélegyházán egy 10, Budapesten pedig egy 200 forintos érmét. Az épületek stabilitását a 819 cölöp biztosítja, ebből 240 van a beruházás szíve, az A épület alatt. A leghosszabb oszlopok egészen 45 méterig nyúlnak le, a legvastagabbak 180 centiméter átmérőjűek, igen komoly vasalással.
A lézeres berendezések közbeszerzésén már korábban eredményt hirdettek, azokat már gyártják – mire elkészülnek, Szegeden is a helyére kerül minden. Nemcsak az épületeken belül, hanem kívül is, ahol nyitott zöld tér várja majd a szegedieket. Az óriási záportározó tavat már kialakították, a vízszellőztető szökőkút is rendeltetésszerűen üzemel, és folyik a parkosítás. Szabadon látogatható közösségi térnek szánják a létesítmény előtti területet, idáig sorompó nélkül gurulhatnak el a szegediek, akár autóval, akár kerékpárral.
Az ELI egyébként az első, nagy teljesítményű lézeres kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel jön létre. A három lézeres központot Magyarország, Csehország és Románia azonos időben és egyeztetett kutatási stratégiával hozza létre. Ennek lesz egy negyedik „lába" is, a helyszínről azonban csak később születik döntés.
