Az EU-csatlakozástól az euró bevezetéséig

Fidesz–KDNP, Schmitt Pál: – A szolgáltatási irányelv elfogadásával könnyebb munkát vállalni az EU-ban. Lényeges volt a külföldi mobiltelefon-használat (romaing) díjainak csökkentése is. Ezután a közös agrárpolitikában érdekünk a támogatási rendszer jelenlegi, területalapú fenntartása. Közös európai energiapolitikát kell alkotni. Továbbá olyan európai szabályokat, amelyek elősegítik a gazdasági növekedés beindulását.

Jobbik, Morvai Krisztina: – A gyermekjátékok, játszóterek biztonságát szabályozó korábbi döntések fontosak, de az is, hogy szigorúbban szankcionálják például a környezetszennyező bűncselekmények elkövetőit. A következő EP-időszakban azért harcolok, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon 2011 után is, a magyar gazdák ugyanannyi támogatást kapjanak, mint az Unió más országaiban élők.

Lehet Más a Politika – Humanista Párt, Szabó Tímea: – Az eddigiek közül a schengeni bővítést emelném ki, illetve az agrártámogatásokat, továbbá a vegyszerek, adalékanyagok használatának szigorítását. Én a szociális vívmányok megőrzésére törekednék, illetve hogy a hazai árut részesítsék előnyben, továbbá meghosszabbítanám a termőföldek eladására vonatkozó moratóriumot.

Fotó: Frank Yvette
MCF Roma Összefogás Párt, Kis Zsolt: – A legfontosabb az EP tavaly január 31-i állásfoglalása a romák helyzetével kapcsolatos európai stratégiáról. El akarjuk érni, hogy a cigány közösségekre szánt források el is jussanak hozzájuk! Az EP-ben sürgetnénk a roma gyermekek integrálását, a felnőttképzést, az új munkahelyek teremtését, a földprogramok indítását, az értékesítési láncok kialakítását.

MDF, Bokros Lajos: – Örvendetes, hogy felvettek minket az EU-ba, hogy megítélték számunkra ugyanazokat a támogatásokat, amelyeket a többi tagállam is megkapott. A közös költségvetési, illetve agrárpolitika korrekciójával a versenyképesség javításáért tehetünk. A közös energiapolitika kialakítása pedig az orosz gázfüggőség csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében fontos.

MSZP, Göncz Kinga: – Elértük, hogy 2007-től Magyarország 7200 milliárd forintnyi támogatást kapjon. Kimagasló, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapestre került. Csatlakozhattunk a schengeni övezethez, így 25 államba utazhatunk szabadon. Az új ciklusban célunk a munkahelyek megtartása, munkahelyteremtés, és a válság elleni hatékony küzdelem, a társadalmi szolidaritás erősítése.

Munkáspárt, Thürmer Gyula: – A teljes foglalkoztatásról szóló döntést Lisszabonban meghozták, de nem tartják be. A képviselők számát csökkentették, ami gyarmattá tette Magyarországot. Az új ciklusban a nemzetek feletti brüsszeli irányítás helyett a nemzetek egyenrangú szövetségévé tennénk az EU-t. A magyar föld védelmében újra kell tárgyalni hazánk csatlakozási szerződését.

SZDSZ, Szent-Iványi István: – A hétéves költségvetés elfogadásával 25 milliárd eurós támogatásban részesül Magyarország. A szolgáltatási irányelv megkönnyíti a magyar kis- és középvállalkozások Unión belüli munkavállalását. Előrelépés a schengeni határok bevezetése. A 2014–2020-as költségvetés elfogadása, a közös európai energiapolitika és az euró bevezetésének támogatását tervezem.

Szavazólapok és voksok

Június 7-én, vasárnap választjuk meg az Európai Parlament Magyarországot képviselő 22 tagját. Ahogy Frank Yvette fotóján is  látható, megérkeztek a helyi választási irodákba a szavazólapokat tartalmazó szállítódobozok – jelentette be Kovalcsik Andrea. A területi választási iroda vezetője, megyei főjegyző tegnapi sajtótájékoztatóján meg is mutatta a szavazólapot. Elmondta: aki vasárnap Magyarországon tartózkodik, de nem a lakóhelyén szeretne szavazni, igazolást kérhet az ottani választási iroda vezetőjétől – legkésőbb ma 16 óráig. Fontos tudni, hogy június 7-én voksolni csak érvényes személyazonossági és lakcímkártya bemutatása után lehet. Érvényesen szavazni pedig tollal, az egyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet. A szavazólapon található nyolc pártlista közül csak egyre voksolhat a választópolgár, így küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe.