Beteg szomszéd terrorizál: soron kívüli eljárást indított a gyámhivatal

Megírtuk, egy móravárosi utca lakói nyolc éve bujkálnak, rettegnek, féltik a családjukat a pszichiátriai kezelésre szoruló szomszédjuk sorozatos fenyegetése, zaklatása miatt. Minden elképzelhető fórumot megjártak az ügyükkel, mégsem látszik, hogy mozdulna valami. Amikor a férfi egy-egy hónapos gyógykezelést kap, átmenetileg fellélegeznek, de aztán kezdődik minden elölről (2016. november 12.: Rettegve bujkálnak beteg szomszédjuk elől).

A gondnok dolga?

A beteget jól ismerő háziorvosok úgy fogalmaztak, a férfi cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll. Önellátásra alkalmatlan. Előfordult, hogy a rendelőben fenyegetett betegeket, és emiatt rendőrt hívtak. Azóta gázspray-t tartanak az intézményben. Egyikük szerint a klinikai ellátórendszer, másikuk szerint a gondnok tehetne többet a helyzet rendezéséért. Mivel a gondnok nem nyilatkozhat, munkáltatója, a gyámhivatal nevében a kormányhivatal válaszolt. A konkrét esetről nem adnak információt, de azt megtudtuk, hogy a gyámhivatal soron kívüli eljárást folytat az ügyben.

A konkrét eset ismeretében [namelink name="Szendi István"], a szegedi egyetem Pszichiátriai Klinikájának docense is csak az általános tanulságokat összegezte: – A kezelt pszichiátriai betegek jóval kevesebb bűncselekményt követnek el, mint az átlagnépesség. A nem kezelt betegek jelentenek másokra veszélyt. Akkor súlyosabb a gond, ha a betegség személyiségzavarral és alkohol- vagy drogfüggőséggel párosul. A személyiségzavarokat és függőségeket eleve nehéz kezelni, sikeresen pedig csak akkor lehet, ha a betegek együttműködnek. Az ilyen esetekben betegségbelátás hiánya miatt alig működnek együtt. Ezzel néz szembe az ellátórendszer.

Nem kényszeríthetik

A pszichiáter szerint ez kritikus pont. Úgy látja, az ellátás részben azért küzd hiányosságokkal, mert a jogi alapok elnagyoltak és hiányosak. A gyógyító nem mindig viheti végig és nem tarthatja fenn a terápiát a belátáshiánnyal küzdő betegeknél még akkor sem, ha azok a kezeletlen időszakokban esetleg veszélyeztetik a környezetüket. A beteget akarata ellenére kizárólag akkor lehet kezelni, ha tetten érik, amikor önmaga vagy mások testi épségét veszélyezteti.

Ha orvosi vizsgálata is alátámasztja az elmeállapot zavarával összefüggő veszélyeztető állapotot, a sürgősségi osztályra utalhatják a beteget. Ha ott meggyőződnek arról, hogy a viselkedési és elmezavar nem alkoholtól, drogtól vagy testi betegségtől van, hanem pszichiátriai eredetű, akkor viszik a pszichiátriára. Ha a beteget akarata ellenére felveszik az osztályra, a klinika kötelezően értesíti erről a bíróságot. A törvényszék független elmeorvosi szakértő bevonásával 72 órán belül dönt az ellátás folytatásáról. Ha a bíróság nem látja a közvetlen veszélyeztetést, mert a beteg uralja a viselkedését, akkor hazaengedik.

Kormány előtt a javaslatok

A klinika javasolhat kezelést, gyógyszert, de nincs eszköz a kezében a kényszergyógykezelésre. Szendi István nyugati példákat említ, ahol létezik kötelező járóbeteg-kezelés. Több országban a fekvőbeteg-ellátás is fejlettebb a miénknél. Fokozott biztonsági körülmények között gyógykezelni lehet a rászorulókat, hogy a potenciálisan fenyegető bűncselekményeket megelőzzék.

 Szegeden aktuálisan néhány problémás kezeletlen beteg él. Országosan sem olyan sok, hogy akár egyetlen fokozott biztonságú osztály ne tudna jelentősen javítani a hazai helyzeten. A szakember megjegyzi: az utóbbi tíz évben többször készült az ilyen helyzetek orvoslását is taglaló átfogó elme-egészségügyi stratégiai program. Ám ez újra és újra elakad a döntéshozóknál. Az előző választások előtt a miniszterelnök az ENSZ egészségügyi szervezetét kérte, tegyen javaslatot a hazai pszichiátriai ellátórendszer átalakítására. A tanulmány elkészült, de azóta sem vették figyelembe.