Csúszik az emlékház megnyitása

Öt éve mondott le a szegedi önkormányzat a „legszögedibb szögedi", Bálint Sándor néprajztudós Pálfy utca 72. szám alatti szülőházának megvásárlásáról. Az alsóvárosi sarokingatlan tulajdonosaival nem sikerült megállapodni az árban. Az öreg épületet azóta lebontották, társasházat húztak fel a helyén. Bálint Sándor Közalapítvány alakult, hogy könnyebben pályázhasson támogatásra. A közalapítvány kuratóriumában a Móra-múzeum, az egyetem és az alsóvárosi ferences rendház is képviselteti magát. A cél az, hogy az európai hírű egyetemi tanár hatalmas, a Móra-múzeumban kutatásra váró hagyatékát méltó körülmények között helyezzék el. Olyan másik alsóvárosi ingatlant kerestek, ami közel van a Mátyás térhez, ahová a néprajzkutató élete és munkája leginkább kötődött.

Beszámoltunk róla: a közgyűlés – a tervekhez képest egyéves késéssel – 2007-ben döntött az emlékház helyéről. Azt is megszavazták, hogy 40 millió forintot költenek a közösségi ház és kiállítóhely létesítésére, amelyet tavaly akartak megnyitni. A város a Nyíl utca 43. szám alatti, 1880-ban épült napsugaras házat és a hozzá tartozó 1300 négyzetméteres telket vette meg 25 millió forintért. Tavaly már látszott, nem elég az eredeti pénzkeret a tájház berendezésére és a látogatható kutatóközpontra. Ezért a közgyűlés tavaly 30 millió forintot szavazott meg a műemlék helyreállítására.

A Nyíl utca 43. szám alatt nyílik majd a kiállítóhely.
Fotó: Segesvári Csaba
Szombaton lesz a 105. évfordulója annak, hogy Bálint Sándor 1904-ben megszületett. Utánanéztünk, a helyzet a Nyíl utcában látszólag változatlan. Solymos László alpolgármestertől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem mondtak le a tervekről. Az emlékház statikai, műszaki, műemlékvédelmi vizsgálatát tavaly elvégezték. Koczor György építész idén tavasszal elkészítette az előzetes terveket, ezek műemlékvédelmi jóváhagyása után kezdődhet az építkezés. A Bálint Sándor-emlékház megnyitásának időpontját az alpolgármester nem merte megjósolni.

Alsóvárosi búcsú holnaptól

A hétvégén tartják a Dél-Alföld legjelentősebb és legrégibb helyi vallási ünnepét, a Havi Boldogasszony országos nagybúcsút. Több ezer hívőt várnak az alsóvárosi templomba és a Mátyás térre. Bálint Sándor kutatásai szerint a búcsú története a török időkig nyúlik vissza, amikor a ferences kolostor missziós központ volt. A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő századtól a török dúlta és újratelepített délvidéki falvak lakói számára ez a hazatérés ünnepe.