Eddig jó - mondják a sárgabarack-termelők: tavaly elfagyott, most szépen virágzik, járják a méhek

„Az Európai Unióban 65 ezer hektáron termesztik, és az éves termésmennyiség 700 ezer tonna. Magyarországon évente 30 ezer tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás, vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint 2018-ban" – vagyis a tavalyi fagykár az internetes lexikonba is bekerült a „kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack" szócikk alatt. Tavaly a legjobban ezt a gyümölcsöt tizedelte meg az időjárás. Ami a csonthéjas gyümölcsöket illeti, egy évvel korábban sem volt sokkal jobb a helyzet. 2017. március 27-én a környékünkön mínusz 3–5 fok volt, április 19-én pedig havazott. Szóval igazságtalanok, akik a közösségi oldalon ezen a héten a Sándorokat, Józsefeket és Benedekeket köszöntve a jó időt kérik számon.

– A kajszifák szempontjából most nincs különösebb probléma. Kedden is jó volt az idő, járják a méhek a virágokat, komolyabb lehűlés nem várható. Jövő szerdára mutat az előrejelzés nullafokos esti hőmérsékletet – reagált kérdésünkre Sipos József növényorvos, méhész. 

– A méhek szempontjából nézve a téli hőmérséklet az áttelelés tekintetében kedvező volt. Viszont az atkapopuláció szaporodási lánca sem szakadt meg. Meggyengültek a méhcsaládok. Ismert, hogy tavaly jelentős méhpusztulás volt Magyarországon. A méhek most már intenzíven mozognak, és hordanak is, a fűz, a mogyoró, a mandula után egyszerre, robbanásszerűen kezdett virágozni a kajszi.

Egyszerre, robbanásszerűen virágoznak a sárgabarackfák. És ilyenkor gyakran megfáznak.

Fotó: Török János

A vásárhelyi növényorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy ez sok szempontból érzékeny fázis. A 12–14 napig is virágzó sárgabarackfákat nem csak a fagy viselheti meg. Fagypont fölötti éjjeli hőmérsékleten is megfázhat a virág. Érzékenyebbek a gombabetegségekre is ilyenkor, a monília a virágon keresztül is terjed. – Ilyenkor permetezni csak méhkímélő szerekkel szabad – mondta Sipos József.

Olyan időjárás, ami mindennek és mindenkinek megfelel, sosem lesz. A sárgabarack például jól tűri a szárazságot, de sok más növény megreked a fejlődésben a mostani aszály miatt. És ahogy komoly lehűlésre, úgy jelentős esőre sem lehet számítani mostanában. Ilyen körülmények között – figyelmeztet a növényorvos – oda kell figyelni arra, hogy a talaj maradék nedvessége megmaradjon.

A törököknek biztosan volt közük ahhoz, hogy Magyarországon elterjedt a sárgabarack-termesztés. „Érdekes megfigyelni, hogy az alföldi sárgabarack-termesztés ősi helyei mennyire egybeesnek a török hódoltság nagy khász-birtokaival (szultáni birtok): Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Halas, Szeged, Szabadka, Tolna." „Pázmány Péter egyenesen Törökországból hozatott csemetéket, és oltogatással ő maga is szaporította azokat..." – írja Surányi Dezső Kecskeméti baracksirató című tanulmányában, a Kecskeméten megjelenő Forrás folyóiratban.