Egyesével mérik föl a szegedi fákat

– A város fáiról 2003-ban ké­szült egy átfogó tanulmány, majd 2011-ben kezdtünk bele az adatgyűjtésbe egyetemisták segítségével. A felmérés a Tisza Lajos körúttal kezdődött, majd a körutakkal és a sugárutakkal folytatódott – tudtuk meg Makrai Lászlótól, a Szegedi Kör­­nyezetgazdálkodási Nkft. igazgatójától, akit az évek óta készülő szegedi fakataszterről kérdeztünk.

A fakataszter a közterületi fa­­állományról vezetett nyil­ván­tartás. Kiderülhet belőle az ültetett fák száma, hogy milyen fajhoz tartoznak, mekkora a méretük, milyen az egészsé­­gi állapotuk és értékük. A benne lévő adatok folyamatos frissítésével a szakemberek megtudhatják, hogy az állomány hány százaléka igényel beavatkozást, szükség van-e metszésre vagy indokolt lehet-e egy adott fa cseréje. Szeged vá­­ros területén nagyjából 80 ezer fa él – plusz az Erzsébet ligetben egy 2015-ös felmérés szerint még 7000 –, ezért fontos tisztában len­­ni a legfontosabb paramétereikkel. Ezzel többek között megelőzhető a fák idő előtti pusztulása.

Megszépítik a várost a fák, de fontos tudni, milyen állapotban vannak.

Fotó: Karnok Csaba

Hogy miként gyűjtik az ada­tokat? A gyökérzettől a lombkoronáig felmérés készül minden egyes fáról, szemrevételezéssel és méréssel. Minden fáról külön nyilvántartási lapot állítanak ki. Ezeken rögzítik a fa ne­­vét magyarul és latinul, élőhelyét, gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának méreteit – törzsátmérő, famagasság, ko­­ronaátmérő, törzsmagasság –, illetve a gyökérzet, a gyökérnyaki rész, a törzs és a korona állapotát.

[namelink name="Makrai László"] hozzátette, az egyetemmel történt egyeztetés alapján az adatbázis folyamatosan bővül, frissül.