2019.04.04. 17:10
Emberi sorsokról, sikerekről és kudarcokról mesél Pásty Júlia új kötete
A történelem, a politika és az erőszak által végletes helyzetbe került délvidéki emberek sorsáról szól Pásty Júlia legújabb novelláskötete. Az írónő maga is vajdasági, a történetek pedig mind megtörténtek a valóságban.
– Ismerem ezeket az embereket már 20-25 éve. Szemtől szemben hallottam én is ezeknek a férfiaknak a történetét. Furcsák. Néha kérik, ne írjak róluk, de mégis elmesélik – mondta új könyve születésének történetéről Pásty Júlia.
11 novella szerepel az Árnylelkek című kötetben, 11 férfiról. Mint az írótól megtudtuk, néhányat egy adott ember ihletett, mások összegyúrt karakterek. A szereplők a délszláv háború és a katonai behívó elől menekültek el annak idején.
– Sokan mentek Budapestre, Kecskemétre. Akikről én írok, azok mind Szegeden telepedtek le – mondta a Bródy Sándor-díjas író, aki maga is vajdasági, 1993 óta él Magyarországon.
„Az áttelepült ember nem szerelmet keres, hanem biztonságot egy társ mellett" – áll a kötet egyik fejezetében, a Sikeres ember című novellában, amely az írónő kedvence. Elárulta, bár az elbeszélés főhőse nem a romantikát kereste, ennek ellenére máig együtt él azzal a nővel, akit akkor ismert meg, amikor áttelepült.
Pásty Júlia legújabb novelláskötetével, az Árnylelkekkel. Fotó: Török János
– Péternek neveztem el, de nem ez az igazi neve. Ő annak idején kerékpárral érkezett Szegedre. Otthon felesége volt és két gyermeke, de hátrahagyta őket. Kezdetben valutaváltással foglalkozott, immár a határ másik oldalán. Idővel összebarátkozott néhány vámossal, így elkezdte árulni a határátkelőn elkobzott dolgokat. 25 év alatt oda jutott, hogy ő Szeged egyik leggazdagabb embere. Köztünk él ma is, nekem szokott mesélni, de nem olvassa az írásaim – mesélte az író.
Péterével ellentétben néhány történet nem végződik sikerrel. Ugyan a legtöbben alkalmazkodtak – ami az írónő szerint épp ennek az életnek a lényege –, mégis mindig van kivétel, akit gyötört a honvágy. Sok áttelepülő szerint az itteni emberek furcsák. Azt hiszik a délvidékiek, hogy kirekesztik őket az itteniek. Pedig ez épp fordítva van sok esetben.
Az írónő a kötethez az álmait is felhasználta, amelyeket 28 éve rendszeresen lejegyez. Például az egyik történetben a férfi honvággyal küszködik, ehhez pedig hozzákapcsolódik az írónő álma egy otthoni mandulafáról.
