Ez történt Bécsben - premierrel indul az új év

 A cselekmény dióhéjban

Gizella, a sznob édesanya szeretné rangos család sarjához férjhez adni Verát, a lányát, mert a frigytől társadalmi felemelkedést remél. Vera viszont makacs teremtés, nem akar hozzámenni a kijelölt figurához, aki egy ügyefogyott alak. A lány azon a bálon, ahol bemutatják kiszemelt jövendőbelijének, megismerkedik egy másik fiúval, akibe rögtön beleszeret. Botrány, félreértés, majd jön a boldog vég: a szerelmesek egymásra találnak. Iván Sára édesanyja a színház kórusában énekel, lánya gyakran bejárt hozzá, az ő hatására szerette meg az operettet. Az Ez történt Bécsben az 1870-es években játszódik, zenei világa is tükrözi a Monarchia hangulatát, főleg polkák, keringők szerepelnek benne. Klasszikus operettnek nevezhető, megvan benne a primadonna–bonviván és a szubrett–táncos komikuspáros, bár a szerző egy kis csavart vitt bele azzal, hogy megfordította a két szerepkört: ebben a primadonna–bonviván a bohémabb páros.

Szenzációként adtunk hírt róla, amikor 2013 júniusában a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának (SZTE ZMK) magánének szakos hallgatói az érettségiző diáklány, [namelink name="Iván Sára"] új operettjét adták elő vizsgaelőadásként a kisszínházban. A Monarchia hangulatát idéző Ez történt Bécsben című darabot [namelink name="Kesselyák Gergely"] meghívására a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon is sikerrel játszották. Az ifjú komponista, aki négyévesen már a porszívócsőbe énekelte a Lili bárónő slágereit, és tíz éven át zongorázott, azóta maga is az SZTE ZMK magánének szakos növendéke, és a vizsgaelőadás óta már továbbfejlesztette a darabját.

– Nem mindennapi, eredeti ötlet ez az operett, amikor megnéztem a zeneművészetisek vizsgáját, megörültem neki, és úgy véltem, minél több nézőnek meg kellene mutatnunk díszletben, jelmezekkel, kórussal is – fogalmazott [namelink name="Gyüdi Sándor"], a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója azon a közönségtalálkozón, amit a darab január 3-i nagyszínházi ősbemutatójához kapcsolódva [namelink name="Márok Tamás"] kritikus vezetésével tartottak a Korzó Zeneházban. Ott hangzott el: az eredetileg egyórás darabot mára új dalokkal, dialógusokkal háromfelvonásos, igazi nagyoperetté bővítették.

– Megnéztem a zongorakivonatot, rendkívül invenciózusnak találtam ezt az operettet. Teli van zenei gegekkel, ezért örömmel vállalkoztam a hangszerelésére. Kamaraegyüttesre készült a hangszerelés, ami egyébként külön tudomány – mondta a Zeneakadémián egykor zeneszerzőként diplomázott [namelink name="Molnár László"] karmester, aki a szegedi szimfonikusok közreműködésével a produkció dirigálását is vállalta.

– Legalább két világszám van ebben az operettben! Tehetséges zene, amikor megkaptam a kottát, és játszani kezdtem zongorán, előadóként rögtön odavoltam tőle! Sári nagyon tehetséges, kötelességünk mellé állni – lelkesedett Pál Tamás, a színház első karmestere, aki azt reméli, az ifjú komponista felkérést kaphat majd a következő darabra. Az igazi profik ugyanis többnyire megrendelésre dolgoznak... Iván Sára a karmester kérdésére elárulta: Rossini, Verdi, Puccini, valamint Offenbach, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Huszka Jenő a kedvenc zeneszerzői – bár a szobája faláról most Elvis Presley mosolyog harmincnégy fotón...

Iván Sára a három karmesterrel, Molnár Lászlóval, Pál Tamással, Gyüdi Sándorral és Toronykőy Attila rendezővel a zongoránál. Fotó: Schmidt Andrea
A nagyszínházi ősbemutatót [namelink name="Toronykőy Attila"] állítja színpadra, aki már a vizsgaelőadás megszületésénél is bábáskodott. Kitűnő szereposztást csináltak, Vera, a primadonna szólamát újra a Simándy-énekversenyen feltűnt tehetséges, fiatal mezzoszoprán, [namelink name="Kálnay Zsófia"] énekli, aki elmondta: az operettektől korábban mindig kirázta a hideg, de ebben a darabban megtalálta azt a zenei mélységet, ami felpezsdíti. A bonviván szerepet alakító [namelink name="László Boldizsár"] úgy fogalmazott: annyi érzelem van Iván Sára darabjában, hogy amikor először meghallotta, futkosott a hátán a hideg. Szerinte a dalokon is határozottan érezni lehet, hogy egy énekes írta.

A további szerepekben többek között Vajda Júliát, Andrejcsik Istvánt, Nánási Helgát, Bocskai Istvánt és Gömöri Krisztiánt láthatja majd a közönség.
A teljessé vált operett ősbemutatójára a Szeged Első Lions Klub támogatásával kerülhet sor; a kezdeményezés mellé állt a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub és a szegedi Soroptimist Club is. A premierrel hamisítatlan bécsi hangulatban indulhat Szegeden a 2015-ös esztendő. A tervek szerint februárban további két előadást tartanak az operettből.