Feloszlatott részönkormányzatok

Megszűnt az a két lakótelepi részönkormányzat Szegeden, amelyet még a tavalyi országgyűlési választások előtt hozott létre a városi közgyűlés. Az ok egyszerű: elfogyott a támogatásukra adott negyvenötmillió forint. Noha a városrészi testületek serénykedtek, több mint négymillió forintot nem használtak fel, azt visszaküldték az államnak.

A 2006-os országgyűlési választások előtt három hónappal 45 millió forintot nyert a szegedi önkormányzat a Belügyminisztériumtól lakótelepi részönkormányzatok közösségi céljainak megvalósítására. Mivel akkor még csak Kiskundorozsmán, Szőregen és Tápén – az egykori önálló településeken – működtek részönkormányzatok, létre kellett hozni a lakótelepi változataikat. Tavaly februárban megválasztották a tarján-felsővárosi, valamint a rókus-északi városrészi-makkosházi részönkormányzat tagjait. Előbbinek [namelink name="Révész Mihály"] szocialista képviselő, utóbbinak pedig [namelink name="Solymos László"] alpolgármester lett az elnöke. Az újonnan alakult részönkormányzatok testvériesen, fele-fele arányban osztoztak a pénzen. A Fidesz még hat részönkormányzatot (Újszeged, Alsóváros, Móraváros, Délikert, Belváros, Petőfitelep-Baktó) hozott volna létre az újak mellett. Ezt akkor azzal utasította el a városvezetés, hogy a minisztérium pályázata kimondottan a lakótelepi városrészi önkormányzatok támogatására szólt.

A Fidesz nagyobb hatáskört adna

A szegedi részönkormányzatok feladatuk szerint véleményezik a településrészt érintő terveket, a közterületek elnevezését és döntenek az önkormányzat által pályázaton, a városrészi önkormányzat támogatására nyert összeg felhasználásáról. A Fidesz szerint jó lenne, ha a részönkormányzatok nagyobb hatáskörrel rendelkeznének, s nem csupán véleményezési, de egyetértési joguk is lenne. Ezt javasolták az szmsz legutóbbi módosításakor, de indítványukat nem fogadta el a kormánytöbbség.

A legutóbbi közgyűlésen az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításakor a kormánytöbbség megszüntette a tarjáni és rókusi részönkormányzatot, és döntött arról, hogy visszautalja az államnak azt a pénzt, amit nem használt fel a támogatásból. Ez 4,2 millió forint a 45 millióból.

– Kiderült, hogy szeptemberig el kellett volna költeni a huszonkét és fél millió forintot, vagy legalább kötelezettséget kellett volna vállalni, de erre késve hívták fel a figyelmünket, így nem merítettük ki teljesen a keretet – mondta [namelink name="Révész Mihály"]. A szocialista városatya elmondása szerint kicsit belefáradt abba, hogy sokszor neki kellett megelőlegeznie a pénzt, saját zsebből vásárolt, s csak később kapta meg a támogatást. A részönkormányzati alapból finanszírozták – részben – a Csillag téri, valamint a tarjáni és Olajbányász téri kispiac rekonstrukcióját, de vásároltak a pénzből számítógépeket a polgárőrségnek és alapítványoknak is. Révész szerint a terveknek megfelelően alakult minden.

[namelink name="Solymos László"] is arról számolt be, hogy mindent megvalósítottak, amit elterveztek. Így felújították a Kodály téri játszóteret, családi és gyermeknapot rendeztek és kiirtották a területen a parlagfüvet. Solymos szerint ők egymillió forint körüli összeget nem tudtak felhasználni.

[namelink name="Révész Mihály"] elmondta: noha a kezdetekkor úgy volt, hogy Dorozsmához, Szőreghez és Tápéhoz hasonlóan a lakótelepeken is létrehoznak kirendeltségeket, ez nem történt meg. A képviselő a csatolt településrészeken élők komoly önazonosságával magyarázta, hogy ott miért van még mindig szükség részönkormányzatokra. – Bármikor kezdeményezhetném, hogy hozzuk létre újra a lakótelepi részönkormányzatot, de a költségvetés jelenlegi helyzetét ismerve ezt nem veszem a hátamra – mondta [namelink name="Révész Mihály"].