Felsőoktatási hullámvasút

– A felsőoktatási koncepció hivatalos verziójának tekinthető dokumentumot a Szegedi Tudományegyetem vezetése nem kapott. Így aztán nincs mit kommentálnunk – fogalmazott [namelink name="Szabó Gábor"] rektor. Arra kértük, a Tisza-parti universitas szempontjai alapján mondjon véleményt az egyetemeket, főiskolákat érintő koncepcióról, amelynek részleteit tegnap egy országos terjesztésű napilap kiszivárogtatta.

– Az elképzelésekről sejtéseink persze vannak, hiszen az illetékes minisztérium oktatási államtitkársága a nagyobb egyetemek rektoraival korábban egyeztetett. A hat legnagyobb egyetem oktatja a hallgatóság 50 százalékát, használja föl a szférára fordított állami támogatás több mint felét, és produkálja a hazai kutatási eredmények több mint 95 százalékát. Meggyőződésem, hogy e meghatározó köröknek a tapasztalatait és véleményét nem szabad kihagyni a felsőoktatási koncepció kialakításakor – mondta a rektor.

Lapinformációk

2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból – a tervezet kiszivárogtatott részlete szerint. Megszűnik a felsőoktatási autonómia, az egyetemeket a kormány alá rendelik, jelentősen csökken az államilag finanszírozott hallgatói létszám, cél a nemzeti középosztály erősítése – lapinformációk szerint. Úgy tudjuk, tegnap a kormány elé került a felsőoktatási koncepció legújabb változata. „A pulykát nem szokták megkérdezni a hálaadásról" – mondják a cinikusok, akik szerint a felsőoktatásról politikai döntés születik, amit csak úgy lehet végrehajtani, ha véget vetnek a felesleges egyeztetéseknek.



– A tanárképzésre vonatkozó tervezetet elküldte a szegedi egyetemre a szakállamtitkárság – ismerte el [namelink name="Homoki-Nagy Mária"] oktatási rektorhelyettes – Továbbítottuk a pedagógusképzéssel foglalkozó egységeinek, hogy alakítsák ki véleményüket. Ezeket összegezve az SZTE álláspontját a megadott augusztus 24-i határidőig továbbítjuk a minisztérium illetékeseinek. Mivel a házon belüli egyeztetés még tart, végeredményéről korai lenne nyilatkozni.

– A fenntartó, vagyis az állam jogait a pénzforrások csorgatásán keresztül érvényesíti. Ha a képzési normatíva csökken és a fenntartótól származó támogatás nagyobb arányú lesz a felsőoktatási intézmények költségvetésében, akkor a hallgatói létszám változásainak hullámzását könnyebben viseli az egyetem – mond véleményt [namelink name="Jancsák Csaba"]. Az ifjúságszociológus úgy véli: a tervezett lépés az innovativitásra hátrányosan hathat. A hallgatói normatíva ugyanis érdekeltté tette az intézményeket, hogy javítsák hatékonyságukat és növeljék vonzerejüket, hogy minél több végzős középiskolás hozzájuk jelentkezzen. Ezzel egészséges verseny alakult ki a felsőoktatási intézmények között. Az államilag támogatott és a költségtérítéses diákok tervezett szeparálásának célja az egyenszilárdságú hallgatói közeg kialakítása, ami visszalépést jelent. Szerinte a nyílt társadalomból a zárt felé mozdít el, ha korlátozzák a fiatalok felsőoktatási intézményekbe jutását. A továbbtanulási lehetőségek cikcakkjai miatt a családok nem tudják tervezni gyermekeik jövőjét – a felsőoktatási hullámvasúton.