Felváltja a hazai a kínait?

Évek óta tiltakoznak a magyar termelők: egyre jobban kiszorulnak a boltok polcairól, a hazai élelmiszeripar mintegy 25 százalékkal esett vissza. Az eredmény: csatornába öntött tej, bevásárlóközpont előtt szétdobált dinnye.

Most megtörni látszik a jég, a nagy áruházláncok polcain július 1-jétől 80 százalékban magyar élelmiszert találhat a vásárló, miután csütörtökön a termelői, feldolgozói és kereskedői szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek megbízottai aláírták az élelmiszer etikai kódexet.

Így tett az Országos Kereskedelmi Szövetség, melynek tagja például a Tesco is. Az Aldi, a Lidl vagy a CBA viszont nem. A Lidl még fontolgatja az aláírást Kovács Gergely beszerzési ügyvezető igazgató szerint – hozzátette: a magyar piacra lépésük óta céljuk, hogy növeljék kínálatukban a magyar áruk arányát. A CBA hazai üzletláncként előnyben részesíti a magyar árukat – mondta Fodor Attila kommunikációs vezető. A csokoládék, húsáruk, tejtermékek jó 90 százaléka származik hazai termelőktől. Kizárólag magyar lisztet, tésztát láttunk például tegnap az egyik szegedi CBA-üzletben. A zöldségek között már más volt a helyzet: német krumplit, holland répát és lila hagymát, kínai fokhagymát találtunk, csak a zeller és a fejes káposzta termett magyar földben.

A húsospultokon már most is hazait kínálnak.
Fotó: Segesvári Csaba
A csokoládék esetében is nagy a nemzetközi konkurencia, sok a lengyel és német termék. Igaz, az epres Boci például 245-ös árával 4 forinttal olcsóbb, mint a német Schogetten. Lengyelből már 129-ért is találni, de ebben a kategóriában is akad magyar vetélytárs, 14 forinttal olcsóbban. Ám ha le akarjuk öblíteni, vagy elveinkből kell engednünk, vagy a nadrágszíjon: míg a német import sörért 145-öt, az Ászokért 159-et, a Kőbányaiért 195-öt fizethetünk.

A Lidlben ráadásul lengyelt már 109-ért, szlovákot 129-ért találtunk, a Soproni 155. Nincs bő gatyánk és karikás ostorunk, de talán megengedhetünk magunknak plusz 30 forintot. Csakúgy, mint az ásványvizek esetében: a Szentkirályiban csak a reklámarc, a portugál futballista, Figo a külföldi, a másfél literes flakon 125 forintba kerül, míg német párja 109-be.

A zöldségeknél, gyümölcsöknél itt is külföldi dominanciát tapasztaltunk: a kígyóuborka spanyol, a fokhagyma olasz, a t. v. paprika marokkói, francia a karfiol, olasz a kelkáposzta. Cseh burgoniát (sic!) 299-ért láttunk, a kicsit közelebbi, kisteleki krumpli olcsóbb is: 249 forintba kerül kilónként. Míg a magyar alma 299, a jóval haloványabb lengyel 199. Találtunk makói vöröshagymát 119-ért, alig négy forinttal drágább, mint előző vizsgált helyünkön a német.

Több magyar áru kerül a boltok polcaira.
Fotó: Segesvári Csaba
A húspulton viszont végig azt olvashattuk: „magyar termék", hazai volt a sertéskaraj, csirkecomb és -mell is. Ezt tapasztaltuk az Aldi és a Tesco polcait vizslatva is.

Nógrádi csalódott

– Csalódott vagyok, mert a kormány ismét a könnyebb megoldást választotta – fogalmaz a döntés kapcsán Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője. Szerinte nem etikai kódexre, hanem törvényi szabályozásra van szükség, csakúgy, mint Szlovákiában, Romániában, Német- vagy Franciaországban. – Ez csak időhúzás, szépségtapasz, nem rögzíti például a polcpénz mértékét sem. Már készítjük a törvénytervezetet, amely ezt is szabályozná, 10-20 százalékosról egyszámjegyűre szorítaná le. Várhatóan még áprilisban benyújtjuk – mondta.