Szeged és környéke

2017.11.02. 13:14

Ha kell, emelőkosárral viszik le a beteget a magasból: kevesebb a lakástűz, de nem csökken a tűzoltók feladata

Csongrád megye - Szerencsére nagyon kevés komoly lakástűz történik Csongrád megyében, de a tűzoltóknak enélkül is bőven akad dolguk. Egyre több a szabadtéri tűzeset és a viharban kidőlt fa, amit el kell távolítani az útból. Ha kell, ajtót nyitnak a mentőknek, beteget szállítanak, vagy kisgólyát, kutyát, lovat mentenek.

T. R.

– Szerencsére a lakásokban, családi házakban keletkező tüzek száma több éve nem emelkedik – évi 120-130 körül alakul –, de ezek harmada is egy négyzetméterre korlátozódik. Tipikusan ilyen, ha kigyullad a tűzhelyen felejtett olaj, vagy a szemétledobóba dobott égő csikk tüzet okoz – mondta el Molnár Krisztina, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Hozzátette, a komoly lakástüzek alacsony száma részben a katasztrófavédelem évek óta folyó tájékoztató, figyelemfelkeltő munkájának és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhető. Illetve annak, hogy a szomszédok egyre inkább figyelnek egymásra.

Felelőtlenség is kell, nemcsak szárazság

Bár lakástűzből viszonylag kevés van, szó sincs róla, hogy a tűzoltók unatkoznának. Idén például szabadtéri tűzesetből kora tavasztól késő őszig több mint 560 történt – a néhány négyzetméterestől a több hektárra kiterjedőig. Ehhez a magas számhoz a száraz időjárás is hozzájárult, de általában kell hozzá az emberi felelőtlenség is – mondjuk egy autó ablakán kidobott parázsló csikk.

 

Két éve az egyik Szamos utcai panelből az ablakon át tudták csak kiemelni a beteget. Odalent már felkészülten várták a szakemberek. Fotó: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Két éve az egyik Szamos utcai panelből az ablakon át tudták csak kiemelni a beteget. Odalent már felkészülten várták a szakemberek. Fotó: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Ugyancsak komoly tüzeket tudnak okozni a gabonatáblában aratás idején kigyulladó, nem megfelelő műszaki állapotú mezőgazdasági gépek – ilyenre is volt példa idén. – Nagyon sok esetben tanyákat is fenyegettek a szabadtéri tüzek, de idén szerencsére sem ember, sem állat nem sérült meg emiatt. Ez annak is köszönhető, hogy ilyenkor gyakran a nagy helyismerettel rendelkező helyi önkéntes tűzoltókat értesítjük, akik pontosan tudják, hogyan lehet a leggyorsabban eljutni egy tanyához. Sőt gyakran azt is, hogy a lakók általában a tanya melyik részében tartózkodnak – magyarázta a főhadnagy.

 Amikor elakad a hordágy és a mentő

Bőven ad munkát a tűzoltóknak a viharkárok felszámolása is. A tavalyi évhez képest mintegy négyszeresére emelkedett ezek száma, az összes műszaki mentés több mint 40 százalékát ez a feladat jelenti. Csak a múlt vasárnapi vihar miatt 175 bejelentés érkezett, és nagyjából másfél napig tartott a kidőlt fák, lehasadt ágak okozta helyzet rendezése.


 Hetente legalább egy-két alkalommal hívják a mentők vagy a rokonok, szomszédok a tűzoltókat ajtónyitáshoz is. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy az egyedül élő, gyakran idős lakó rosszul lesz, elesik, nem tudja beengedni a segítséget – ilyenkor csak a tűzoltók tudnak bejutni a zárt lakásba, hogy beengedjék a mentőket.

 

Időnként maguk a tűzoltók is ellátnak speciális betegszállítási feladatokat – például ha a beteg állapota nem teszi lehetővé, hogy levigyék a panelház sokadik emeletéről, mert nem fér be a liftbe a hordágy, vagy elakadna a lépcsőfordulóban. Két éve például az egyik szegedi panelház negyedik szintjéről emelőkosaras tűzoltóautóval hoztak le a földre egy hordágyra fektetett, életveszélyes állapotú túlsúlyos beteget.


 Persze akkor is jól jön a tűzoltóautó, amikor egy sár vagy hó miatt megközelíthetetlen helyről kell egy beteget kiszállítani a járható úton várakozó mentőautóhoz – ilyen is gyakran előfordul.

 

Malacokat terelnek össze egy baleset után az úttesten. Fotó: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Malacokat terelnek össze egy baleset után az úttesten.

Fotó: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Malacterelés, lókiemelés

Nemcsak emberek, állatok is kerülhetnek olyan szorult helyzetbe, amikor csak a tűzoltók segíthetnek. Leggyakrabban beszorult kutyákat kell kiszedni csatornákból, de havonta legalább egyszer előfordul, hogy lovat kell kiemelni aknából, úton fölborult teherautóból szétszéledt malacokat kell összeterelni vagy éppen kerítésbe szorult, rémült őzet kell megmenteni. – Ilyenkor a tűzoltók találékonyságán is múlik a siker – jegyezte meg Molnár Krisztina.


Az emlősök mellett olykor madarakat is mentenek: repülni tanuló kisgólyákat például rendszeresen kell visszatenni a fészekbe, de történt olyan is, hogy egy verebet mentettek ki az önkéntes tűzoltók, amelyiknek beakadt a lába egy utcai lámpa búrájába. – Azért megyünk, hogy segítsünk, életet mentsünk, akárkiről vagy akármiről is legyen szó, és ezért mindent meg is teszünk – hangsúlyozta a főhadnagy.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!