Kalmár Ferenc Paksról: Abba nem láttam bele

Ha az eredeti menetrend szerint haladtak volna, csak a héten szavaznak a parlamentben a paksi bővítésről. A kormánytöbbség azonban előrehozta a döntést. A tizennégy megyei képviselő közül hat nem is volt jelen a múlt heti voksoláson, heten igennel szavaztak, és csak egy megyei honatya nyomta meg a nem gombot.

Paks azóta is folyamatosan téma a közéletben, a napokban az LMP szervezett fórumot a témában Szegeden. Mit gondolnak az ügyről a döntésről szavazó honatyák?

– Mérnökként és energetikában dolgozó emberként azt tudom mondani, hogy a műszaki dolgoknak van bizonyos veszélyessége. Veszélyes az autó és a repülő, de veszélyes lehet a számítógép és a porszívó is. Viszont a megfelelő biztonsági rendszerek kiépítésével és betartásával minimalizálhatóak a veszélyek. Az nem újdonság, hogy a nukleáris energiából származó villanyáram a legolcsóbb. Próbáljuk az energiaárakat levinni az átlagos európai árszintre, legalábbis a fizetéseinkhez képest. Ezért úgy gondolom, nincs mit csinálni, mert nincs mivel pótolni azokat a kieséseket, amelyek a következő évtizedekben várhatók, miután leállítanak Pakson két blokkot. Ennél olcsóbb, bejáratott technikájú energiatermelési rendszert nem tudunk mondani – indokolta a fizikus, villamosmérnök végzettségű [namelink name="Kalmár Ferenc"] (KDNP) szegedi képviselő, miért szavazott igennel.

– Az alternatív energiák nagyon jók, nagyon szépek, de sokkal drágábbak. Ezekből a rendszerekből sokkal drágább a megtermelt villamos energia. Mondjuk azt, hogy szegény ember vízzel főz. Megpróbáljuk a piacon jelenleg lévő technikák közül azt, amelyik a legolcsóbb energiát tudja termelni – hangsúlyozta, majd így folytatta: – Ami a biztonságot illeti, nem minden második atomerőműnél van baj. Nem olyan rettenetesen magas a kockázat. Ugye, nem minden második repülő zuhan le. Meg lehet teremteni a biztonságot. Most Fukusimával jönnek, de ne felejtsük el, hogy Fukusimánál tudomásom szerint nem is a földrengés volt a probléma, hanem a szökőár. Paksnál nem lehet ilyen jellegű probléma. Csernobilnál pedig azért volt baj, mert az atomreaktorban nem úgy végezték a kísérletet, ahogy kellett volna. Paks nem olyan típusú atomerőmű, ahol kísérleteket lehetne végezni.

A paksi atomerőmű – izzik körülötte a levegő. Fotó: DM/DV
Kérdésünkre, valóban az évszázad üzlete az oroszokkal kötött megállapodás, ahogy azt [namelink name="Lázár János"] mondta, Kalmár a következőket válaszolta: – Ami a pénzügyi dolgokat illeti, abba nem láttunk bele, én legalábbis nem láttam bele, nem néztem annyira utána. Mi elég nagy frakció vagyunk, vannak pénzügyi szakemberek, és ott vannak a miniszterek is. Az ember csak bízik abban, hogy amit mondanak, az úgy van.

 Így szavaztak

[namelink name="B. Nagy László"] (Fidesz): nem volt jelen a szavazáson
[namelink name="Bodó Imre"] (Fidesz): igen
[namelink name="Bohács Zsolt"] (Fidesz): nem volt jelen a szavazáson
[namelink name="Botka László"] (MSZP): nem volt jelen a szavazáson
[namelink name="Farkas Sándor"] (Fidesz): igen
[namelink name="Kalmár Ferenc"] (KDNP): igen
Lázár János (Fidesz): nem volt jelen a szavazáson
[namelink name="Mágori Józsefné"] (Fidesz): igen
[namelink name="Magyar Anna"] (Fidesz): igen
[namelink name="Nógrádi Zoltán"] (Fidesz): igen
[namelink name="Ujhelyi István"] (MSZP): nem volt jelen a szavazáson
Varga Géza(Jobbik): nem
[namelink name="Vincze László"] (Fidesz): igen
[namelink name="Zagyva György Gyula"] (Jobbik): nem volt jelen a szavazáson

A 2010-es választáson a szentesi választókerületben indult egyéni jelöltként, de a Jobbik országos listáján jutott a parlamentbe a 68 éves [namelink name="Varga Géza"], aki egyedüli megyei képviselőként nemmel szavazott. Varga 1992-ben alapította meg Galgahévízen az első magyar organikus mezőgazdasági szövetkezetet, amelynek mai napig elnöke. Alapítója volt az Élőlánc Magyarországért ökopártnak.

– Lelkiismereti szavazást kértem és kaptam a Jobbik-frakciótól. Egész életemben a fenntarthatósággal és a megújuló energiákkal foglalkoztam. Meggyőződésem szerint a vidékfejlesztés területén a megújuló energiáknak volna reális esélye. Én mindvégig egy decentralizáltabb rendszerben gondolkodtam, így az atomerőmű kérdése kívül esett az érdeklődési körömön. Az életem munkájának kellett volna hátat fordítanom, ha igennel szavazok a bővítésre azon információk birtokában, amit a kormány a képviselők rendelkezésére bocsátott. Hiányzott a megvalósíthatósági tanulmány és a teljes pénzügyi költségvetés. Tudván, hogy az oroszokkal kötött megállapodás egy keretszerződés, úgy gondoltam, a kereteket nem tudom lelkiismeretesen megszavazni a tartalom nélkül. Én nem akartam sunnyogva nem jelen lenni a szavazáson, ily módon elhallgatva az álláspontomat, mert az hazugság lett volna a részemről – mondta Varga Géza.