Kovács Gábor úgy érzi, mindent elért, amit elérhetett

A leggazdagabb magyarok 100-as toplistáján a 10. helyre sorolt üzletember azt mondja: mindent elért, amit Magyarországon elérhetett.

– Ragyogóak a fények, nagyszerű kiállítóhelyet csináltak a Reök-palotából. Jó itt együtt látni ezt a 128 festményt, amit kölcsönadtunk – fogalmazott a legismertebb magyar mecénás, a kakasszéki születésű Kovács Gábor. A Kogart alapítója nemrégiben a REÖK-ben találkozott a közönséggel a Válogatás a magyar festészet remekeiből című kiállításhoz kapcsolódó beszélgetésen.

– A vásárhelyi művészek munkásságát többé-kevésbé követtem és követem, hiszen a gimnáziumban a rajztanárom is egy vásárhelyi festőművész, Fülöp Erzsébet volt, akivel máig tartom a kapcsolatot. Egy-egy kiállításunkra el is jön Budapestre, a Kogartba. Gyerekkoromban, otthon, Kakasszéken vásárhelyi művészek képei voltak a falon, például Kajári Gyuláé, Kurucz D. Istváné. Klasszikus gyűjteményemben az alföldi lelkületű festészet is jelen van, Fényes Adolf három ragyogó képe a REÖK-ben is látható, nem fért már el Koszta Józseftől egy gyönyörű virágcsendélet – válaszolja Kovács Gábor, amikor arról faggatjuk, Csongrád megyei kötődésű művészek szerepelnek-e nevezetes gyűjteményében.

Kovács Gábor egyik kedvenc képe előtt, a Reök-palotában.
Fotó: Frank Yvette
A bankárból lett mecénásnak határozott elképzelése van a mai magyar képzőművészetről. – A kortárs művészek Magyarországon azt mondják: nem alkotnak rosszabb műveket, mint a befutott nagyok az Egyesült Államokban, Londonban, Párizsban vagy Németországban. Egy valamit felejtenek csak el: egy kortárs művészt „meg kell csinálni", és ebben a művésznek is aktívan részt kell vennie. Senkit sem lehet „megcsinálni", ha nem elég nyitott, nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással, nem érti meg, hogy mennyire fontos a marketing. Meggyőződésem, hogy az alkotóknak az önmenedzselésről és a galériákhoz fűződő viszonyukról is át kell értékelniük a véleményüket. Idehaza a művészvilág azt gondolja: a mecenatúra azt jelenti, hogy megkapják a támogatást, és ezért cserébe semmit sem kell adniuk. Holott ez nem egyirányú kapcsolat. Én a kortárs művészetben is az értékállót keresem. Ez persze szubjektív, és benne van a tévedés lehetősége. Mindenkit arra szoktam biztatni, támogasson olyan képzőművészetet, ami neki tetszik.

Nincs terve Kakasszékkel

Néhány éve felröppent a hír: Kovács Gábor milliárdokat fektetne a kakasszéki gyógyintézetbe. – A szanatórium a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdonában van, nincs is miről beszélni. Az egészségügyben befektetőként jelen vagyok, hiszen a Telki Magánkórházat én csináltam, de az teljesen más műfaj. Az állami egészségügy privatizációjában nem szeretnék részt venni – hangsúlyozza a közgazdász-üzletember.

Kovács Gábor úgy véli, ma könnyen lehet tájékozódni arról, milyen trendek vannak a világban; a képzőművészek csatlakozhatnak idehaza is bármelyikhez, ha úgy gondolják, hogy ez az útjuk. – Az igazán nagyok sohasem követő művészek, hanem originális alkotók. Ma túl sok követő művész van Magyarországon, és kevés originális – véli a mecénás, aki műgyűjtőként már ma is elégedett azzal, amit elért, mert azt látja: sokaknak okoznak örömet az általa létrehozott Kogart kiállításai.

– Gyűjteményemből nagyon büszke vagyok többek között Markó-képeimre, a kortársak közül pedig Péreli Zsuzsa Aequilibrium című gobelinjére, ami most az Iparművészeti Múzeumban, az alkotó életmű-kiállításán látható. Számomra az jelentené a legnagyobb örömet, ha egyre több ember járna kiállításokra, csodálkozna rá ezekre az alkotásokra, és egyre többen ismernék fel: a jó műalkotások lelki feltöltődést jelentenek.

Mindegy a helyezés a toplistán

– Óriási szerencsém volt az elmúlt tizenhét évben, amióta a magánszektorban dolgozom. Üzletileg elértem azt, amit ebben az országban el lehet érni. Nem célom, hogy még több pénzem legyen, sokkal inkább az foglalkoztat, hogy mit tud elérni az ember a vagyonával, mit tud adni pozitivitásban, gondolkodásban a környezetének, az országnak, és főként: milyen emberré tud válni – állítja Kovács Gábor, akinek vagyonát idén 40 milliárd forintra becsülte a Napi Gazdaság leggazdagabbakról szóló kiadványa. Ezzel a 10. volt a toplistán. Számszerűsíthető, konkrét üzleti célja már nincs, annak sincs számára jelentősége, hogy a 10., a 20. vagy az 50. a legvagyonosabb magyarok között.