Lázár beszélt a legtöbbet, Farkas a legkevesebbet

 Gyurcsány 2013 óta nem beszélt a parlamentben 

A legbőbeszédűbb képviselő a parlament honlapján fellelhető adatok alapján [namelink name="Sallai R. Benedek"] és [namelink name="Schiffer András"] (mindkettő LMP) volt, akik több mint 20 órát szónokoltak. Őket követi [namelink name="Rétvári Bence"], az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára 19 óra 18 perces teljesítménnyel és Gúr Nándor szocialista honatya 17 óra 46 perccel. A legtöbbször Rétvári (341 alkalommal) és Sallai (289 alkalommal) szólt hozzá a vitához. [namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök 77-szer szólalt fel 3 óra 18 percben. A T. Házban ülő 199 országgyűlési képviselőből 13 néma maradt. Tavaly május óta még nem szólalt meg a parlamentben például a Fideszből [namelink name="Kubatov Gábor"], [namelink name="Farkas Flórián"], [namelink name="Simonka György"] és [namelink name="Varga József"]. [namelink name="Gyurcsány Ferenc"] volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke 2013 októberében beszélt utoljára a parlamentben.

Július 6-án nyári szünetre mentek a parlamenti képviselők. Megnéztük, hogy a négy Csongrád megyei honatya 2014. május 6-a, az Országgyűlés megalakulása óta hányszor szólalt fel és hány indítványt nyújtott be a T. Házban.

A legtöbbször (176 alkalommal) és a legtöbbet (7 óra 42 percet) Hódmezővásárhely és Makó fideszes országgyűlési képviselője, [namelink name="Lázár János"] kancelláriaminiszter beszélt a parlamentben. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Lázár hivatalból, kormányzati pozíciója miatt, Miniszterelnökséget vezető miniszterként szónokolt és válaszolt a kérdésekre a T. Házban. A fideszes politikus öt önálló és tíz, másokkal együtt jegyzett indítványt nyújtott be.

Az újonc szegedi szocialista honatya, [namelink name="Szabó Sándor"] harmincháromszor szólt hozzá a vitához – 2 óra 13 percben. Az MSZP-s politikus kétszer volt pártja vezérszónoka a parlament honlapján található adatok szerint. A mentelmi bizottság alelnöke közel tizenegy perces beszédet tartott jogszabályok társadalmi egyeztetéséről.

Interpellált a 260 millió forintból épült szegedi vadasparki játszótér ügyében, valamint a szegedi Ságvári-gimnázium és az Ortutay Gyula kollégium átnevezése kapcsán is. Szabó 46 önálló és 27 nem önálló indítványt nyújtott be. Érdeklődött a kormánytól például arról, hogy miért nem támogatják a költségvetési bevételt is eredményező RoLa kombinált fuvarozási vasúti klaszter újraindulását, illetve hogy mekkora a megyei kórházak adóssága.

[namelink name="B. Nagy László"] szegedi fideszes képviselő, a parlament törvényalkotási bizottságának tagja tizennégyszer szólalt fel – összesen 35 perc 16 másodpercben. A tizennégyből kilencszer a törvényalkotási bizottság véleményét ismertette egy-két percben a T. Házban. Az egyedüli hosszabb szónoklata június 29-én volt a menedékjogról közel tíz percben, amikor is elmondta, hogy „2012–2014 között hússzorosára nőtt Magyarországon a menedékjogot kérők számra (...) és (...) Csongrád megyében, annak is a déli részén, az én választókerületem nagy részén, a Homokhátságban a legrosszabb a helyzet az országban". B. Nagy László tavaly május óta csupán egy indítványt nyújtott be, február elején „Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra" címmel kezdeményezett politikai vitát.

A megyei képviselők közül Szentes és Csongrád fideszes országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, Farkas Sándor beszélt a legkevesebbszer (3 alkalommal) és a legkevesebbet (19 perc 44 másodpercet) tavaly május óta a T. Házban. A politikus Magyarország 2015-ös költségvetéséről, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról, valamint a Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség veszélyeiről és hatásairól szólt. A fideszes honatya nem nyújtott be sem önállóan, sem másokkal együtt indítványt a tizennégy hónap alatt.