Ma már találkozási pont a Hősök kapuja

A Hősök kapuja az I. világháború elesett hősei, a 12 ezer szegedi katona emlékére készült. Létesítésének alapgondolata Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől származik, hogy a tér lezárásaként egy hatalmas ívet építsenek a sugárút fölé. Pálfy József, Szeged akkori polgármestere pedig szívügyeként kezelte, hogy ez a különleges épület a város hősi halottainak emlékműve is legyen egyben. A freskókat Aba Novák Vilmos festőművész alkotta, a Hősök kapuját 1937 májusában adták át.

Medgyesi Konstantin történész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán oktat is, ezért foglalkozik a kulturális emlékezet és a kulturális kommunikáció találkozási pontjaival.

– A Hősök kapuja kapcsán az emberek tudatában az emlékhelyjelleg is megvan még; a hétvégén koszorúztak is itt a hősök napján. Továbbra is országosan számon tartott emlékhely, ám a turisztikai attrakció jelleg mára már sokkal erősebb – magyarázta. Kutatása azt bizonyította, a fiatalok körében mára halványult a hely emlékezettartalma.

– Ők elsősorban tájékozódási pontként tekintenek rá. „Ott kell leszállnod a villamosról a Hősök kapujánál" – mondják.

Turisztikai oldalakon is nézelődött, azt állapította meg, bárhonnan jönnek a turisták, mindenki szereti.

– Érdekes és jó érzés volt ezzel a szimpátiával találkozni, amikor ezt a vizsgálatot végeztem. Klebelsberg azt akarta, hogy a kapu szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniaknak, akár kívülről, a vasúton érkező idegenek számára. Szerintem ő sem gondolta, hogy ennél még több lesz – zárta szavait Medgyesi Konstantin, aki nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első világháborús emlékekről szóló konferenciáján beszélt erről.